Az országos listát állító 18 jelölő szervezetnek 5,8 milliárd forint kampánytámogatást utaltak át, míg csaknem hatszáz jelölttel egyéni megállapodást kötöttek az egymilliós támogatás felhasználásáról, mintegy ötszázan pedig ezt az összeget a pártjuk javára engedték át – hangzott el a Magyar Államkincstár sajtótájékoztatóján.

Hétmilliárdot használhattak föl a pártok és a jelöltek

Vagyis: a választáson induló személyek és jelölő szervezetek nagyjából hétmilliárdnyi költségvetési pénzt használhattak fel.

Dancsó József, a kincstár elnöke elmondta: összességében 1554 egyéni jelölt indult a parlamenti választáson, nagyjából 450-en azonban semmilyen formában nem igényelték az egymillió forintot. Valószínűleg ők jártak jobban, mert aki nem ért el értékelhető eredményt, attól a pénzt visszakövetelik.

A listás pártoknak járó pénzt a szervezetek bankszámlájára utalták, míg a jelölteknek biztosított támogatást – függetlenül attól, hogy azt átengedték-e az őket jelölő szervezetnek – a jogosultak kincstári kártyafedezeti számláról használhatták fel. Az államkincstár feladata kizárólag ez utóbbi összeg felhasználásának ellenőrzése.

Ételosztásra nem lehetett elkölteni a pénzt

Dancsó hangsúlyozta: az egymillió forintot a hivatalos kampányidőszak alatt lehetett elkölteni a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenység folytatására, illetve meghatározott, ezzel összefüggésben felmerülő dologi kiadásokra. A jelöltek tehát szabadon használhatták fel a keretet például szórólapok előállítására, politikai hirdetésekre, kampányesemények szervezésére.

Jónás Ilona, a támogatásokat közvetítő főosztály vezetője kérdésünkre elmondta, hogy ebből a pénzből eszközöket viszont nem vásárolhattak, tehát mobiltelefont vagy laptopot, esetleg autót biztosan nem vehettek. Ha viszont kocsit béreltek, illetve üzemanyagra költöttek, azt az útnyilvántartás alapján elszámolhatják.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az egyéni jelölteknek járó egymilliót jogszerűen ételosztásra nem lehetett felhasználni. Ez annak kapcsán merült fel, hogy Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke korábban jelezte: az állami támogatást egyebek mellett ilyen célra fordítják.

A szocdemek jelöltjeivel nem kötöttek megállapodást, tehát az egymillió forintot ők nem igényelték – közölte Jónás Ilona. Ez a szervezet az ételosztásra így legfeljebb az országos listához kapcsolódó támogatást használhatta fel, azt azonban, hogy ez jogszerű volt-e, az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd.

Az egymilliós támogatást nagyjából 1100 jelölt igényelte személyesen vagy pártjának átengedve, és az eddigi adatok szerint az az 597 fő, aki maga kívánta felhasználni ezt az összeget, valamivel több, mint ötszázmilliót ténylegesen el is költött.

15 napon belül el kell számolni

Miután április 12-én a Nemzeti Választási Bizottság az egyéni jelöltek tekintetében jogerős eredményt hirdet, nekik az attól számított 15 napon belül be kell nyújtaniuk a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolást.

Abban az esetben, ha a választáson induló személyek az egymilliót a pártjuknak engedték át, az elszámolási kötelezettség határidejét a listás eredmények megállapításától, tehát várhatóan április 25-től kezdődően számítják. Abban azonban nincs különbség, hogy be kell terjeszteni a támogatás felhasználását igazoló számlák, bizonylatok hitelesített másolatát és a számlaösszesítő adatlapot.

Az egyéni jelöltek a hatályos szabályozás szerint a támogatásra csak akkor jogosultak, ha a választókerületükben az összes szavazat legalább két százalékát megszerezték. Csaknem bizonyos azonban, hogy a kis pártok – és a függetlenek – ezt sehol nem érték el, de vannak olyan körzetek, ahol az LMP sem ugrotta meg ezt a küszöböt. Ebben az esetben a támogatást vissza kell fizetni.

A pénz jelentős része visszajár

Az 1100 jelölt után felhasznált nagyjából egymilliárd forint jelentős része így visszajár. Pontos adatokkal egyelőre a kincstár sem szolgált, de úgy tűnik, hogy négyszázra sem tehető azoknak a száma, akik a 106 egyéni választókerület valamelyikében elérték a két százalékot. Vagyis: a jelölteknek – illetve az őket támogató pártoknak – hétszázmillió körüli összeget várhatóan be kell majd fizetniük.

De akár ennél többről is szó lehet, mert abban az esetben, ha valaki szabálytalanul használta fel a támogatást, a kincstár a jogszerűtlenül elköltött pénz kétszeresét követeli majd vissza. Igazán rosszul pedig a magánszemélyek járnak, mert aki nem fizet, attól majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedi be a követelést, ami adók módján hajtható végre.

A NAV viheti a lakást vagy az autót is

Vagyis: ha egy jelölő szervezetnek nincs vagyona, a hatóság semmit nem tehet, de ez egyéni jelölt esetében a lakás, az autó vagy egyéb ingóság értékesítése révén is bevasalják a jogszerűtlenül felhasznált kampánytámogatást.

A rendszer egyébként meglehetősen igazságtalan. A jelentős összegeket ugyanis az országos listát állító jelölő szervezetek tehették zsebre – a kincstár adatai szerint majdnem hatmilliárdról van szó –, ám az esetükben akkor sincs visszafizetési kötelezettség, ha csúfosan leszerepeltek. Most pedig ez történt, hiszen a parlamenten kívüli (fantom)pártok – 14 szerveződés tartozik e körbe – a voksoknak alig 3,7 százalékát szerezték meg.

A költségvetés tőlük ennek ellenére sem követel semmit vissza, miközben nagyjából három és fél milliárdnyi közpénzről van szó. Az Állami Számvevőszék elvileg persze ellenőrizheti, hogy a támogatást mire használták fel, de a hatályos szabályok szerint hivatalból csak azokat a szerveződéseket vizsgálják, amelyek parlamenti képviselethez jutottak.

A többiek esetében kizárólag akkor lesz ellenőrzés, ha valamely jelölt vagy jelölő szervezet az esetleges visszaélést megalapozottan valószínűsítő bejelentést tesz.