Ha Miskolc vezetői komolyan gondolnák a nyomortelepek felszámolását, akkor nem egy üresen álló társasház médiafelhajtással körített lebontásával s egy féllábú idős asszony meg egy többgyerekes család kiebrudalásával kezdenék a munkát, hanem ott, ahol valóban földi pokol a mindennapi élet – ezt mondta lapunknak Pásztor Albert független, a baloldal által támogatott miskolci polgármesterjelölt. Szerinte a borsodi városban „kampánypiruett” zajlik egy súlyos szociális probléma körül, s a Fidesz a Jobbik szavazóit igyekszik a saját oldalára állítani akkor, amikor keménykezű megoldásokat ígér a nyomortelepek felszámolására.

– Nem a „kemény kézzel” van gond, magam is támogatom, hogy emberek ne éljenek emberhez méltatlan körülmények között, s ne váljanak szegregátumok hajdani békés városrészekből. De üdvözítő lenne, ha Kriza Ákos fideszes polgármester nem egy Dráva úti, javarészt lakatlan társasház elbontásánál pózolna öltönyben és fehér ingben – nem épp „dózerolós” öltözék, de ez persze ízlés dolga ” –, hanem mondjuk a történelmi belvárostól légvonalban ötszáz méterre lévő, siralmas és valóban lepusztult tetemvári kerület rehabilitációját jelentené be ugyanilyen dérrel-dúrral – mondta a volt rendőrkapitány.

Szavai szerint sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy az úgynevezett „szegregátumok” valamilyen központi akaratra jöttek volna létre, s netán a város jelölt ki egy-egy telepet arra, hogy ott szegény sorsú, zömmel roma családok kapjanak helyet.

– Ezek a mai „gettók” – ahogyan mások szeretik nevezni – korábban virágzó kertvárosi övezetek voltak, ahol még békésen megfért egymás mellett roma és nem roma. Azután egyik-másik családhoz beköltöztek távolabb élő rokonok, akik már nem alkalmazkodtak a korábban kialakított struktúrához. Aki tudott, elköltözött innen, néhány idősebb lakó pedig „beszorult” egy-egy ilyen világba, s rettegésben tölti a napjait, miközben körülötte minden egyre jobban lepusztul – így Pásztor, aki szerint a teleprendezést ezeken a helyeken kellene elkezdeni, s nem az úgynevezett Számozott utcákban, amelyeknek felújítására ráadásul nem is olyan régen több tízmillió forintot költöttek a város pénzéből. – A diósgyőri munkások otthonai voltak ezek, s ma is sokan élnek itt még közülük. Miskolcnak olyan volt ez a terület, mint Budapestnek a Wekerletelep. Az itteni házak nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban, semmi nem indokolja a felszámolásukat a telekspekuláción kívül: merthogy itt jelölték ki az új diósgyőri stadion parkolóhelyét, ahogy az a városfejlesztési stratégiában is olvasható. Tisztességesebb lenne Kriza Ákos részéről, ha a nyilvánosság elé állna, és az igazat mondaná: hölgyeim és uraim, kell a hely a parkolónak. Ehelyett „nyomortelepek felszámolásáról” beszél, s így próbál szavazatokat átcsábítani a Jobbiktól – mondja a polgármesterjelölt.

Pásztor Albert szavait erősíti a miskolci önkormányzat Fidesz–KDNP-frakciójának minapi közleménye is, amelyben Kiss János frakcióvezető ekképp nyilatkozik: – A miskolci baloldal korábban igazán humanista módon ingatlancsaló bűnözők tömegeit engedte be a környező falvakból Miskolcra, majd szintén humanista módon hagyta őket, hogy éveken át rettegésben tartsanak tisztességes magyar embereket. A szocialista humanizmus azonban csúfosan megbukott, és 35 ezer miskolci választópolgár 2014-ben inkább a kemény kézre és a törvényes rendre szavazott. (Ennyien írták alá, hogy támogatják Kriza Ákos telepfelszámolási programját. – A szerk.)

Ugyanebben a közleményben azt is írták, hogy Pásztor Albert szerintük nem támogatja a Miskolcon jelenleg folyó nyomortelep-felszámolási programot, s azt esztelen rombolásnak nevezte.

Pásztor azt mondja, hogy ennek épp az ellenkezőjét állította. Felidézi, hogy közösségi oldalára a következőket írta: „Minden józan gondolkodású ember a telepfelszámolás pártján van – én is. A negyedek felszámolását támogatom, Kriza Ákos kampányszagú törekvéseit nem.”

– Azt hiszem, ezzel egyetérthet minden jóérzésű ember, civil szervezet vagy párt – fogalmazott a polgármesterjelölt. Közölte: neki és stábjának határozott elképzelései vannak arról, hogyan lehet élhetőbb várossá tenni Miskolcot, ahol nem a párthűség és a félelem, hanem a szakértelem és az elkötelezettség az irányító erő.

Kérdésünkre Pásztor Albert azt mondta, hogy a valódi nyomortelepek felszámolásáról is konkrét elképzelései vannak, ám azokat csak programja egészével együtt, a városkonzultáció végén hozza nyilvánosságra, mert – mint mondta – politikai ellenfelei a saját kampánycéljaikra használnák fel a gondolatait.