Igaz, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János már a nyáron elszólta magát, amikor öt százalék körüli béremelésről beszélt. Ez azt jelentené, hogy a minimálbér 105 ezerről körülbelül 110 ezerre, a bérminimum 122 ezerről 128 ezerre nőhetne, ami havi nettó három-négyezer forintos pluszt jelentene. Kordás László MASZ-elnök szerint ez annak tükrében, hogy a 2010-es nettó hatvanezres minimálbér vásárlóértéken mostanáig legfeljebb egy ezressel nőtt – nominálisan egyébként 8500 forint volt a növekmény –, nem lenne igazán érdemi előrelépés.
A kormányzat nélkül viszont a kilenc százalék biztosan nem megy, mert az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt a minimálbért terhelő adók és járulékok jelentősen nőttek, és a kabinetnek ezek egy részéről le kellene mondania – állítja Kordás. A számok nyelvén: a cégek a legolcsóbb munkavállalóra 31 és fél ezer forinttal költenek többet, mint pár éve, és ebből alig nyolc és fél ezer marad az emberek zsebében. Maga a VKF ülésén azt tapasztalta azonban, hogy egyelőre a kormány és a munkaadói érdekképviseletek sem mutatkoznak kompromisszumkésznek.
Valamivel optimistább Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A kormányoldal jelezte ugyanis – mondta –, hogy készek számításokat végezni, mit jelentene, ha bizonyos bérnövekmény felett lemondanának a járulékok egy részéről. Amit különben könnyen megtehetnének, mert a nagyobb bérkiáramlás nagyobb szja-bevételt jelentene. Ha ebből 2016-ra nem is lesz semmi, a következő évre elképzelhető a minimálbér nagyobb mértékű emelése. A kormány képviselője fel is vetette, hogy erről kezdődjenek tárgyalások még a 2017-es költségvetési törvény beterjesztése előtt, amit jövőre is szeretnének már tavasszal elfogadtatni.
Palkovics ugyanakkor kijelentette: ha nem lesz megegyezés, a piac anélkül is ki fogja kényszeríteni a béremelést, hiszen egyes ágazatokban már jelentős a munkaerőhiány. De hiába képeznek ki valahol sofőröket – tette hozzá –, mert ha nem fizetik meg őket, úgyis továbbállnak. Szerinte el kellene érni, hogy mindenki kapjon tisztességes megélhetést biztosító pénzt, és ne kényszerüljön külföldön keresni a boldogulást, csakhogy maga sem tudja, készek-e a munkavállalók ennek érdekében határozott nyomásgyakorlásra – fogalmazott az elnök.
Éhbérfejlesztés: 88 milliárdba kerülne a cégeknek a fizetésemelés
Minél nagyobb egy cég, annál magasabbak a fizetések, így a minimálbér nagyobb mértékű emelése főként a kisvállalkozásoknak jelentene súlyos terhet. A multik vélhetően elviselnék a szakszervezetek által követelt 9 százalékos emelést, mert náluk a bértömeg így is csak 0,7 százalékkal nőne, míg a kisvállalkozásoknál négy százalék lenne a pluszteher. Tovább a cikkre: >>>
Ugyanerre a kérdésre Kordás közölte, hogy a MASZ jövő hétfőn tart elnökségi ülést, és ott döntenek arról, hogy milyen további lépéseket tegyenek, ha a béremelési követelésüket nem teljesítik. Gaskó István Liga-elnök Győrött ugyancsak azt hangoztatta, hogy miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közeledtek egymáshoz, a konföderáció tanácsa a jövő héten áttekinti, milyen eszközökkel gyakorolhatnak nyomást a tárgyalópartnerekre.
A csütörtöki egyeztetésen elhangzottak alapján egyébként könnyen lehet, hogy a Policy Agenda napokban nyilvánosságra hozott elemzésében felvázolt forgatókönyv valósulhat meg. Ahhoz, hogy tartós növekedés legyen, illetve hogy elejét vegyék a kivándorlás miatti folyamatos támadásoknak, a kormánynak érdeke lenne az azonnali radikális béremelés. Ugyanakkor politikai értelemben – szavazatokban is mérhetően – többet hozna, ha 2017-ben és 2018-ban lenne jelentős minimálbér-emelés és ezzel együtt további szja-csökkentés.
