A lapunkat megkereső székesfehérvári környezetvédők sejtése szerint ezek a tényezők most mind szerepet játszanak abban, hogy a Sóstó élővilága veszélybe került. Az országos stadionrehabilitációs program keretében kilencmilliárd adóforintból megújul a székesfehérvári labdarúgócentrum és környezete, ugyanakkor a Sóstó területén pedig egy kalandpark létesül. A két beruházás látszólag független egymástól, ám a stadionprojekt kisebb csúszása láthatóan a kalandparkra is hatással van:már tavaly be kellett volna fejezni, de még mindig csak ott tartanak, hogy a leendő területét elkerítették, levágva egyúttal a tanösvény egy részét is, ahol hónapokon át a „Magánterület, belépni tilos” tábla fogadta az arra járókat.
|
A zöldhatóság állásfoglalása szerint a Sóstó élővilágát nem veszélyezteti a beruházás. A környezetvédők kételkednek ebben
Veres Viktor |
A kalandpark létrehozására az önkormányzat írt ki pályázatot, a testület adta bérbe a területet az egyetlen jelentkezőnek (egy magáncégnek, amelyet nem sokkal a kiírás előtt alapítottak), de több jel is utal rá, hogy nem pontosan arra számítottak, ami történt. Felléptek például a beruházó engedély nélküli fakivágásai ellen, és az említett kerítést is odébb helyeztették, így a tanösvény most többé-kevésbé újra járható.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a húszéves területhasználatot kapott Salt Lake Kft. könnyített pályán játszik: a területileg illetékes nemzeti parkot (ahová a védett terület kezelése tartozik) nem vonták be az engedélyezési eljárásba, a környezet- és természetvédelmi felügyelőség pedig feltűnően engedékeny a vállalkozással.
A zöldhatóságot a helyi természetvédők kérésére Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának LMP-s elnöke is megkereste egy beadvánnyal, hogy megkérdezze, mi a véleménye a felügyelőségnek a furcsa ügyről, és mit tesznek a védett terület háborítatlanságának megőrzéséért, a természeti értékek megóvásáért.
Zay Andrea, a felügyelőség vezetője (aki a közoktatásban és az MTV Közalapítványnál dolgozott korábban, civilben pedig a Búbos Banka Környezetvédő Kör alapítója volt, a környezeti igazgatásba viszont rögtön vezetőként került be a 2010-es kormányváltás idején) válaszlevelében azt írta: a hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység, vagyis a kalandpark, meg a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és vendéglátó létesítmények, parkolók stb. megvalósítása nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálatot sem kell lefolytatni.
Úgy tudjuk, Sallai R. Benedek a másodfokhoz, vagyis az Országos Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez fordul, a fehérvári zöldek pedig szintén megpróbálják végigjárni a jogi utat, és tiltakozásokra is készülnek, mivel úgy gondolják: a helyi és az országos jogszabályok alapján föl sem merülhetne, hogy a sóstói kalandpark-beruházás engedélyt kapjon.
