Kaiser és Hajdú a kártérítési összegre vár
Az első móri perben (a nyolcas gyilkosságért) ártatlanul elítélt Kaiser Ede és Hajdú László kártérítésért perli az államot. Egyikük múltja sem makulátlan, de nem gyilkoltak, s ezért valakinek fizetnie kell. S bármennyire is húzza az igazságszolgáltatás az időt (Dezső Antal ügyvéd, Kaiser jogi képviselője lapunknak azt mondta: két év sem volt elég ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék átadja az iratokat a kártérítési ügyben eljáró szegedi törvényszéknek), előbb-utóbb dönteni kell.
Ma még csak találgatni lehet, kaphat-e, s ha igen, mekkora összegű kártérítést Kaiser és Hajdú ezért, mert öt évig a móri mészárosokként kezelték őket, Kaisert jogerősen el is ítélték, és még a felülvizsgálati kérelmét is elutasította Legfelsőbb Bíróság. Korábban pár százezer forintos nagyságrendű kártérítést ítéltek meg a bíróságok azoknak az amúgy később jogerősen elítélt bűnelkövetőknek, akiknek a személyiségi jogait rendőri vezetők nyilatkozataikban megsértették. Ennél vélhetően nagyobb összegre számíthatnak.
Perben áll a rendőrséggel az a kincskereső is, aki a móri bankrablásnál és a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverekből kilőtt lőszerhüvelyekre, rendőrségi láthatósági mellényekre és más, főleg a veszprémi bűnténynél használt eszközökre bukkant a Tatabánya és Tarján közötti bozótosban.
Szebenyi Istvánt azonban a rendőrség nem tekinti nyomravezetőnek, csak bejelentőnek, mivel „csak” a megtalált lőszerhüvelyeket adta le, valamint megmutatta azt a helyet, ahol azokra lelt. Soha nem állította azonban – így a rendőrség –, hogy azoknak bármi közük lenne a postásgyilkossághoz vagy a móri mészárláshoz. Előbbiben 10, utóbbiban 25 milliós díjat űztek ki.
A móri ügyben felajánlott 25 milliót a rendőrség az első móri pert követően kifizette Kiglics Attilának, aki azt vallotta, hogy ő és két társa, Hajdú László és Kaiser Ede tervezték a móri bankrablást, és hogy a rablás után Kaisernek hirtelen sok pénze lett. Vallomása alapján figyelt fel a rendőrség a Hajdú–Kaiser párosra.
Kiglics igazat mondott. A bankrablás tervezését Hajdú és Kaiser a bíróságon beismerte, majd az is kiderült, hogy 2002. május 12-én Kaiser kirabolt egy eisenstadti pénzváltót – onnan lett sok pénze...
Miután a bíróságok az ügyben jogerősen elítélték Kaisert és Hajdút, a rendőrség fizetett, s a 25 milliós jutalom az után is a jelenleg szökésben lévő Kiglicsnél maradhatott, hogy kiderült: nem Kaiser és Hajdú gyilkolt Móron. Nincs szabályozva, hogy a rendőrség mikor kérheti vissza a már kifizetett nyomravezetői díjat. Ráadásul álláspontjuk szerint még akkor is megért Kaiser és Hajdú elfogása 25 millió forintot, ha nem is ők a móri mészárosok.
Elvileg persze perelhetne a rendőrség, de nem teszi. Először is, mert erősen kétségesnek tartják a Kiglics elleni per kimenetelét, másfelől úgy vélik, a jutalom visszaperlésének rossz üzenete lenne, csökkentené a bejelentési kedvet, a díjkitűzésekkel szembeni bizalmat, ami nem ér meg a rendőrségnek 25 millió forintot.