Jürgen Habermas: Magyarország távolabb került Európától
Nemcsak az ELTE jogi karának Magna Aulája, hanem az épület másik nagy előadója – ahol kivetítőn közvetítették az eseményt – is zsúfolásig megtelt Jürgen Habermas csütörtök esti előadásán.
A már nyugdíjas, de vitathatatlan tekintélyű és népszerűségű német filozófus-szociológus, aki a Goethe Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete meghívására látogatott Budapestre, Európa, Magyarország és egy nemzetek feletti demokrácia projektje címmel beszélt a hazai és az európai politikai fejleményekről.
|
Jürgen Habermas előadást tart az ELTE-n.
Illyés Tibor / MTI |
Elöljáróban leszögezte, hogy 1989 óta harmadszor jár nálunk, de ez az első alkalom, hogy az öröm mellett aggodalmat is érez. – Magyarország érezhetően távolabb került Európától. Az az ország, ahol a a szocialista rendszerrel szemben a reformkommunista Nagy Imre vezetésével 1956-ban a legerősebb ellenállás bontakozott ki, és ahol a 1989-ben először bontották meg a kontinenst kettéosztó vasfüggönyt, korábban más fejlődési pályát ígért. Magyarország 56 után egy szabadabb, liberálisabb sziget volt a szocialista blokkon belül, és ezért talán ez volt az egyetlen állam, ahol a baloldal nem diszkreditálódott teljesen – fogalmazott.
Habermas szerint az előzmények ismeretében nehéz megérteni, hogy az elitek demokráciában törvényszerű jövés-menése után miért épp itt történt meg, hogy egy teljesen szokásos választást fülkeforradalommá minősítettek, és a kormányváltást megpróbálták rezsimváltássá transzformálni. – Hamis udvariasság volna, ha nem szólnék ezekről a félelmekről – tette hozzá, azt is megjegyezve: aggasztó, ha egy nemzeti populista miniszterelnök illiberális, irányított demokrácia kiépítésére használja a választóktól kapott felhatalmazást, de őt legalább ennyire megrázza, ha a kormány támadást intéz az egyik filozófustársa, a „XX. század történelme által meggyötört ember" ellen (itt nyilvánvalóan Heller Ágnesre gondolt), amit ő személy szerint sosem tudott volna elképzelni Magyarországról és annak vezetőjéről.
Előadásának további részében az európai politikai fejleményeket elemezte. – Az a kérdés, hogy el lehet-e mélyíteni az együttműködést a nemzetállami keretek és a szabadság garanciáinak feladása nélkül – szögezte le. Meglátása szerint a világban zajló legfontosabb folyamatok egyre kevésbé vesznek tudomást a nemzetállami keretekről, a mindinkább talajt vesztő, kiszolgáltatottságukra ráébredő polgárok viszont a nemzet védőszárnyai alá menekülnének.
Az Európai Unió szerinte azért jött létre, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljunk a kontinens véres konfliktusaitól. A háborúk helyett ugyanakkor új problémák jöttek, és az Európától történő eltávolodást – különösen térségünkben – az a tapasztalat magyarázza, hogy a gazdag Nyugat híján volt a szolidaritásnak a válság idején. – A legutóbbi EP-választás konklúziója, hogy a többség ragaszkodik az Európa kínálta békéhez, de további mélyítést nem szorgalmaz. Ugyanakkor a nemzetállami mozgásterek beszűkülését csak a nemzeti szint fölötti együttműködés erősödése ellensúlyozhatja. Kíváncsi lennék arra az érvelésre, amely ezt az állítást megcáfolja – fogalmazott Jürgen Habermas.
