Varga Mihály lehet az MNB elnöke
"Több mint egyenrangú viszony" lesz köztünk a következő két-három hónapban – ezt Varga Mihályról mondta Orbán Viktor, miután a kormányátalakításról tájékoztatta tegnap a Fidesz-KDNP-frakciót. A miniszterelnök úgy folytatta: azt várom tőle, hogy tolmácsolni tudja azokat a közgazdasági megfontolásokat, amelyek alapján változásokra lehet szükség a magyar gazdaságpolitikában. De nem én fogok neki utasításokat adni, bár ez sem zárható ki, hanem inkább az lesz a közlekedés iránya, hogy Varga Mihály ismerteti a tárgyalások során felmerült javaslatokat.
A miniszterelnökségi államtitkár – akit 2010 tavaszán a miniszterelnök "legközvetlenebb munkatársaként" írtak le forrásaink – nem pusztán a magyar IMF-delegációt vezető szakközgazdász lesz, hanem a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás felelőse is; már beszámoltunk róla, hogy Varga Mihály jó kapcsolatokat ápol Irina Ivascsenkóval, a Valutaalap budapesti irodavezetőjével, és az Európai Központi Bank képviselőivel, de a washingtoni pénzügyi világ prominenseivel is. Amikor múlt pénteken Orbán Viktor hivatalosan is közölte, hogy az államtitkár váltja Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert, londoni elemzők megelégedettséggel üdvözölték a döntést, és az első Orbán-kormány pénzügyminiszterének szakmai felkészültségét, józan, realista szemléletét emelték ki.
Szijjártó Péter, aki a miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért lesz felelős államtitkári rangban, kedden azt mondta a köztévében, hogy Orbán Viktor a kormányhoz hasonlóan aktív külpolitikai részvételt tervez a jövőben. Arra, hogy valójában a miniszterelnök külügyi „előfutára” lesz, Szijjártó Péter azt mondta: a miniszterelnök nemzetközi utazásainak, tárgyalásainak, megállapodásainak előkészítése köti le majd az energiáit.
Nos, Varga Mihály már volt Orbán Viktor "előfutára" Berlinben, Brüsszelben egy-egy fontos nem-ortodox gazdaságpolitikai kormányzati döntés előtt/után. Varga Mihály személye garancia a józan kompromisszumok elérésére – hangzott az államtitkárról a vélemény. Részleteket nem lehetett tudni arról az április 16-án Frankfurtban folytatott szakértői egyeztetésről, melyen az Európai Bizottság, az EKB, az IMF, a magyar kormány és az MNB képviselői vettek részt, de azt lehetett hallani, hogy az előkészítésben Varga Mihály szerepet játszott, és az államtitkár előzetesen annyit el is árult: az EKB, a Magyar Nemzeti Bank, a magyar kormány, az IMF és az Európai Bizottság azt nézi meg, van-e olyan akadály, ami miatt az IMF-tárgyalások nem kezdhetők el. Azt, hogy a magyar jegybanktörvény volt a fő napirendi pont, ki lehetett következtetni, Olli Rehn uniós pénzügyi biztos pár nappal később "jó szellemiségűnek" nevezte a frankfurti megbeszélést a magyar MNB-törvénymódosítás kapcsán.
A Népszabadság korábban megírta, hogy a kormányátalakítás második felvonása azért is "állt", mert a miniszterelnök "egy fehér papírt" tett Varga Mihály elé azzal, írja rá, mikor és mi szeretne lenni. Jóllehet forrásaink ezt túlzónak nevezték (emlékeztetve rá, hogy Orbán Viktor szerint a kormányzati feladatvállalás nem kívánságműsor), azt nem kérdőjelezték meg, hogy államtitkárának politikai álmait a miniszterelnök respektálja. Forrásaink korábban is állították: az IMF-hiteltárgyalások végigvitele és a szerződés aláírása Varga Mihály számára "közjáték", a cél: a pénzügyminiszterség. Feltéve, ha Orbán Viktor valóban szétválasztaná Matolcsy György nemzetgazdasági minisztériumát egy, a gazdasági stratégia vízióját felrajzoló "tervhivatalra", és a fiskális szigort megtestesítő Pénzügyminisztériumra (PM).
"Kétséges, hogy ez bekövetkezik-e. Ha nem lesz külön PM, Varga Mihály lehet Simor András jegybankelnök mandátumának megszűnése után, jövő márciustól az MNB elnöke" – mondta munkatársunknak egy, a miniszterelnökhöz közel álló kormányzati szereplő, aki szerint elképzelhető, hogy Varga Mihály a jegybankelnökséget írta az elé tett fehér papírra.
A Népszabadság februárban beszámolt róla, hogy Simor András mandátumának hátralévő idejét már viszonylag nyugodtan töltheti el, nem kell attól tartania, hogy Orbán Viktor újabb támadást indít ellene – azért sem, mert a mandátumából még egy év van vissza, de az utolsó hónapok már nyilván az átadás-átvétellel fognak telni. Az imidzsén javított azzal, hogy a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedéseket jelentett be az MNB részéről február közepén, azok után, hogy azelőtt még azt kommunikálta, nincs igazán jó eszköz a jegybank kezében. A kormányban úgy számolnak, Simor András a hátralévő időszakban nem fogja opponálni a kabinet elképzeléseit. Azok után joggal feltételezhetik ezt, hogy az EU és az EKB nyomására Orbán Viktor a Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott találkozója után megadta magát azon a ponton is, hogy – egy alkotmánymódosítással – kiveszik az átmeneti rendelkezések azon passzusát, mely az elvi lehetőséget megteremtette volna az MNB és a PSZÁF összevonására, egy új elnök irányítása alatt. Emellett az előzetes menetrend szerint a jegybanktörvény módosítását is megszavazza május végére a parlament.
Surányi György esélye lecsökkent
Ami az MNB-elnökséget illeti: a 2010-es választások előtt fideszesek nem tartották kizártnak, hogy Simor András megbízatásának lejárta után Orbán Viktor "egy meglepő húzással" Surányi Györgyöt kéri fel elnöknek. Ezt a vélekedést arra alapozták, hogy a miniszterelnök a Facebook-oldalán méltatta a volt jegybankelnök egy írását, így: "Aki tudni akarja, ki a hunyó a gazdaságpolitikában, olvassa el Surányi György Népszabadságban megjelent cikkét". (Ebben Surányi György élesen bírálta a válság idején tanúsított jegybanki döntéseket.) Másrészt Orbán Viktor nagyra értékelte, hogy Gyurcsány Ferenc távozása után Surányi György visszautasította a felkérést a miniszterelnöki posztra. Viszont: jobboldali körök már akkor arra figyelmeztettek, hogy a volt jegybankelnöknek éppen 2001-ben, az Orbán-kormány regnálása alatt kellett távoznia, és tevékenysége inkább az MSZP-SZDSZ kormányokhoz kötődött. Emellett Surányi György mint jegybankelnök komoly szerepet játszott a Fidesz által többször bírált 1995-ös Bokros-csomag végrehajtásában.
Varga Mihály köztudottan a Szapáry–Járai nevével fémjelzett mérsékelt közgazdasági iskolához tartozik. Járai Zsigmond már volt jegybankelnök, Szapáry György pedig MNB-alelnök – a személyes jó kapcsolatok és az IMF-tárgyalásokon megszerzett tapasztalat nyilván jó hátszelet jelentenek neki, ha vannak MNB-elnöki ambíciói.
