Simon Ernő, a UNHCR magyarországi szóvivője a Népszabadságnak elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága ugyanakkor más területen segít a hatóságoknak. Az IKEA alapítványának segítségével a közeljövőben 150 darab mobil, fűthető házat állítanak fel a tranzitzónákban – ezek 750 embert képesek majd elszállásolni –, a UNHCR dániai raktárából pedig úton van a röszkei gyűjtőpontra több ezer takaró és sátor. Ha minden jól megy, a sátortábort a hétvégéig sikerül felállítani.
|
Menekültek Röszkénél
Reviczky Zsolt |
Kétségtelen, hogy szükség lesz rájuk, mert a menekülthullám nem fog csillapodni az elkövetkező hetekben: napokon belül 37 ezer menekült érkezhet a határhoz – mondta Vincent Cochetel, hangsúlyozva, hogy Európának szolidaritásra, bizalomra és elszámoltathatóságra van szüksége. A szakember rámutatott, hogy Görögországban 30 ezer migráns van, Macedóniában pedig 7 ezer, illetve a romló körülmények, és a források apadása miatt Törökországból is egyre többen kelhetnek útra – ők minden bizonnyal Nyugat-Európa felé tartanak, így fel kell készülni az érkezésükre.
Miért jönnek „hirtelen” ennyien?
Négy éve annak, hogy kitört az arab tavasz, ám az idei évben rekordszámú menekült érkezett Európába. "Ez részben annak köszönhető, hogy a konfliktus szüntelen, az emberekben pedig egyre kevésbé él a remény, hogy a helyzet megoldódhat, és békében élhetnek Szíriában" – mondta a Népszabadságnak Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ regionális menekültügyi biztosa. A szakember szerint a menekültek számának drámai növekedése a konfliktus dinamikájából fakad: a közelmúltig az emberek bíztak benne, hogy javulhat a helyzet, ám miután erről letettek, útra keltek. Azok is így tettek, akik addig relatíve biztonságban éltek. Ám amint a biztos háttér, az otthonuk megsemmisült, nem látták értelmét a maradásnak. A menekültek között rengeteg a fiatal, akik közül többen is azért hagyták hátra polgárháború sújtotta hazájukat, mert nem akarták, hogy katonai szolgálatra kötelezzék őket. „Mindezt tetézi, hogy a Szíriával és Irakkal szomszédos országokban apad a segély. Egyre kevesebb az erőforrás. Ha nincs mit enni, és nincs elég támogatás, akkor az emberek új lehetőségek után néznek” – véli Vihé.
Mint mondta, az érkezők 85 százaléka menekült, és nem gazdasági bevándorló. Előfordul, hogy egyes emberek szíriai menekültnek adják ki magukat a státusuk kedvező elbírálása érdekében, ám őket néhány keresztkérdéssel könnyen ki lehet szúrni. „Ez nem igényel speciális tudást” – mondta Cochetel.
A menekülthullám csupán október végén, a hideg, és a hajózást megnehezítő időjárás beálltával csillapodik, ám jövő tavasszal újabb tömegek érkezhetnek.
A határ közelébe tervezett tranzitzóna ötletét Cochetel problémásnak találta. „Ha valaki a budapesti repülőtér tranzitzónájában bűncselekményt követ el, az európai törvények érvényesek rá, és azon bíróságok előtt kell felelnie. Ugyanennek kellene érvényesnek lennie a magyarországi tranzitzónában is." A hadsereg esetleges bevetését a határ mentén ugyanakkor nem tartotta aggályosnak, hiszen minden országnak joga van ilyen döntést hozni, és más államokban is volt erre példa. Ám felhívta a figyelmet arra, hogy
a hadsereg csak akkor támadhat, ha veszélyben van a közbiztonság, vagy ha támadással áll szemben.
Cochetel megköszönte a magyar hatóságok, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a rendőrség munkáját. Mint mondta, „jól végezték a dolgukat” a Keleti pályaudvarnál és a határ mentén, hiszen „komolyabb atrocitások nélkül” sikerült átvészelni a múlt hetet. Elismerte, hogy a menekültek olykor elcsigázottak és agresszívek, így a magyar „rendőröknek nincs mindig könnyű dolga”. A káosz elkerülése érdekében azonban a menekültek regisztrációjának hatékonyabbnak kell lennie, több tolmácsot kell alkalmazni, és jobb koordinációra van szükség. Világos rendszer kell ahhoz, hogy záros határidőn belül el lehessen dönteni: ki kaphat menekültstátust, és ki nem.
Európának azonban mindezek ellenére nincs oka panaszra: a Szíria szomszédait érintő többmilliós menekültkrízishez képest az európai helyzet – a külső határokhoz érkező mintegy napi 3 ezer menekülttel – „kezelhető”,
véli Cochetel. „2014 végéig 250 ezer menekült érkezett Európába. 2013 szeptemberében, két hét alatt érkezett ennyi ember Törökországba” – helyezte kontextusba a krízist a szakember, aki szerint Európa fel tudott volna készülni erre a rendkívüli helyzetre. A szervezet már tavaly felhívta az unió figyelmét a várható menekülthullámra: „többször is megkongattuk a vészharangot, ám az unió nem figyelt erre”.
