galéria megtekintése

"Ez a magyar jogállamiság Waterlooja"

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 14. számában
jelent meg.

Batka Zoltán – Lencsés Károly
Népszabadság

A gazdasági tevékenység folytatásához való szerzett jogot az államnak tiszteletben kell tartania az emberi jogi bíróság szerint. A trafikmutyi tehát elbukott a nemzetközi fórum előtt. Ez a magyar jogállamiság Waterlooja – állítja az alkotmányjogász.

A magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban megfosztotta a soproni Vékony László trafikost a dohányárusítási engedélyétől – mondta ki kedden első fokon az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. Ezért összesen 15 ezer euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést kell kifizetni neki, valamint az államnak kell állnia további hatezer euró eljárási költséget is (előbbi összeg átszámítva mintegy ötmillió, utóbbi kétmillió forint).

A verdikt egyelőre nem jogerős, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden kijelentette: a trafikrendszer átalakításával kapcsolatban hozott döntést a kormány, ahogyan eddig is, kötelezőnek ismeri el magára nézve. Ebből az következik, hogy lemondanak a fellebbezési jogról, de kilencven napon belül ezt meggondolhatják. A Párbeszéd Magyarországért párt törvénymódosítást nyújt be a parlamenthez azzal, hogy valamennyi trafikkárosultat pereskedés nélkül hasonló kártérítésben részesítsék.

Minden megélhetésétől megfosztott trafikossal szemben törvénytelenül jártak el, de kártérítést csak tucatnyi pereskedő kaphat
Minden megélhetésétől megfosztott trafikossal szemben törvénytelenül jártak el, de kártérítést csak tucatnyi pereskedő kaphat
MTI

 

A bíróság különben pontosan annyi, tízezer euró vagyoni és ötezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amennyit a panaszos kért. A Vékony Lászlót képviselő Cech András ügyvéd lapunknak elmondta: a döntést a tulajdonjog aránytalan korlátozásával, az árusítási jog újraosztásának átláthatatlanságával, illetve a jogorvoslat hiányával indokolták. Vagyis: nem a panaszos egyéni körülményeire, hanem az emberi jogok európai egyezménye által is védett tulajdonjog sérelméhez vezető hibás jogszabályi környezetre alapozzák a verdiktet.

Aki viszont nem lépett, futhat a pénze után, mert csak a jogsérelem bekövetkeztétől számított hat hónapban lehet Strasbourghoz panaszt benyújtani. Így már legfeljebb csak az a 14 ember számíthat kártérítésre, aki a trafiktörvény elfogadása után azonnal az Alkotmánybírósághoz, majd az elutasító döntést követően az emberi jogi bírósághoz fordult. Az őket képviselő Magyar György ügyvéd a napokban adott tájékoztatást arról, hogy esetükben is érdemi ítélet várható, amelyben a keddi verdikt alapján nyilván az ő ügyfelei is kártérítést kapnak.

Ez összességében nagyjából százmillió forintnyi költségvetési kiadást jelenthet. A magyar állam nemzetközi szerződésben vállalta, hogy a strasbourgi ítéleteket végrehajtja, és ha ezt a kötelezettségét komolyan veszi, nemcsak a rendelkező részre, hanem az indokolásra is figyelemmel kell lennie – hangsúlyozta Kolláth György alkotmányjogász. Értelmezése szerint ez azt jelentheti, hogy levonják a konzekvenciákat, és felelősségre vonják mindazokat, akik a hibás jogszabályok előkészítésében közreműködtek.

A korrekt megoldás az lenne – mondta Kolláth –, ha az állam teljesen visszakozna, tehát korrigálná a rossz törvényeket, ugyanakkor lehetőséget nyitna valamennyi trafikkárosultnak, hogy kártérítési igénnyel léphessen fel. Amennyiben nem ezt teszik, az az alkotmányjogász szerint a magyar jogállamiság Waterlooja. Azt ugyanis mindenkinek tudnia kellene – tette hozzá –, hogy a tulajdonjog kizárólag azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett korlátozható.

A strasbourgi ítélettel nemcsak a jogalkotó, de a magyar alkotmánybírák is rendkívül kínos helyzetbe kerültek. A trafikok állami újraosztása után ugyanis 14 egykori trafikos az Alkotmánybírósághoz fordult, azt állítva, hogy amikor megfosztották őket a dohány-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának lehetőségétől, sérült a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. A testület Strasbourggal szemben a panaszokat tavaly nyáron elutasította.

A többségi álláspont szerint önmagában az, hogy valaki hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermékeket árusíthatott, és ebből rendszeres jövedelemre tett szert, nem jelenti azt, hogy ez a gazdasági tevékenység tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető. A vállalkozás joga sem abszolutizálható és nem korlátozhatatlan – hangoztatták az alkotmánybírák. Vagyis: nincs senkinek alanyi joga sem meghatározott foglalkozás űzésére, sem annak adott vállalkozási formában való gyakorlására.

A testület különben kizárólag azt vizsgálta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás – a dohánytermékek értékesítési jogának koncesszióba adása, tehát gyakorlatilag korlátozása – az adott cél elérése, tehát a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében szükséges és arányos volt-e. A szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát illetően az AB viszont – hatáskör hiányában – nem mondhatott semmit – írta tavalyi közleményében a testület.

A kisablak bezárult, helyette kiskaput nyitott a kormány a saját holdudvarának
A kisablak bezárult, helyette kiskaput nyitott a kormány a saját holdudvarának
Konyhás István / Népszabadság

A 2013 tavaszán óriási felzúdulást keltő trafiktender a második világháborút követő államosítások óta a lakosság legszélesebb körét érintő tulajdonátrendezés volt. 2013 előtt a valamivel több,mint 500 milliárd forint éves forgalmat jelentő dohányárusítással 35–38 ezer kiskereskedő – sarki trafikostól a hipermarketig – foglalkozott. Azóta a dohányüzlet néhány ezer, zömében a kormánypárt holdudvarához sorolható vállalkozáshoz került: az 5600 elnyert koncesszióból jóval több mint ezerről derült ki közvetlen kötődés.

Gyakorlatilag az összes, jobb helyen lévő trafik kormányközeli pályázóknál landolt. A leginkább szemet szúró példa talán az volt, hogy országszerte az összes, Auchan áruházakban meghirdetett koncessziót Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc polgármester szűk környezetéhez tartozók nyerték meg, köztük a polgármester testvére, illetve az alpolgármester fia. A trafiktender lebonyolítását kezdettől belengte a manipuláció gyanúja. A trafikmutyit lehetővé tevő törvényt még benyújtása előtt látta a Fidesz-közelinek mondható Continental Dohányipari Zrt. vezetősége.

Később a kiírók olyan feltételekkel hirdették meg a tendert – alacsony dohányárrés, szűk termékkör –, amivel az érdeklődők jó részét eleve elriasztották a pályázástól, ám érdekes módon a sokszor laikus „bennfenteseket” még ez sem zavarta. Tudhatták talán, hogy a tender lezárása után néhány nappal Lázár János javaslatára az Országgyűlés felemeli a cigaretta kiskereskedelmi árrését négyről tíz százalékra. Így is 15 ezren futottak neki a pályázatnak.

Mint később kiderült, a tendert lebonyolító Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az elbírálást egy tucat fiatal, Fidesz-közeli kormányhivatalnokra bízta, akiknek elvileg az lett volna a feladatuk, hogy lepontozzák a pályázatokat, illetve az üzleti terveket. Az NFM a pályázati anyagokat azóta sem hozta nyilvánosságra – bár Orbán Viktor miniszterelnök ezt korábban megígérte. A semmitmondó bírálati jegyzőkönyveket és lapokat adták ki, azt is hosszas pereskedés után.

A sokféle „furcsaság”, majd a szekszárdi frakcióülésen történt nyílt fideszes osztogatásról Hadházy Ákos által kiszivárgott hangfelvétel sem győzte meg a Polt Péter vezette ügyészséget, hogy gond lenne. Úgy tűnik, nemrég mintha valami megmozdult volna az ügyészségen azután, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége konkrétan megnevezte a trafiktendert, mint az egyik olyan ügyet, amely miatt súlyos korrupciógyanú lengi be az Orbán-kormányzat működését.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.