A bíróság különben pontosan annyi, tízezer euró vagyoni és ötezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amennyit a panaszos kért. A Vékony Lászlót képviselő Cech András ügyvéd lapunknak elmondta: a döntést a tulajdonjog aránytalan korlátozásával, az árusítási jog újraosztásának átláthatatlanságával, illetve a jogorvoslat hiányával indokolták. Vagyis: nem a panaszos egyéni körülményeire, hanem az emberi jogok európai egyezménye által is védett tulajdonjog sérelméhez vezető hibás jogszabályi környezetre alapozzák a verdiktet.
Aki viszont nem lépett, futhat a pénze után, mert csak a jogsérelem bekövetkeztétől számított hat hónapban lehet Strasbourghoz panaszt benyújtani. Így már legfeljebb csak az a 14 ember számíthat kártérítésre, aki a trafiktörvény elfogadása után azonnal az Alkotmánybírósághoz, majd az elutasító döntést követően az emberi jogi bírósághoz fordult. Az őket képviselő Magyar György ügyvéd a napokban adott tájékoztatást arról, hogy esetükben is érdemi ítélet várható, amelyben a keddi verdikt alapján nyilván az ő ügyfelei is kártérítést kapnak.
Ez összességében nagyjából százmillió forintnyi költségvetési kiadást jelenthet. A magyar állam nemzetközi szerződésben vállalta, hogy a strasbourgi ítéleteket végrehajtja, és ha ezt a kötelezettségét komolyan veszi, nemcsak a rendelkező részre, hanem az indokolásra is figyelemmel kell lennie – hangsúlyozta Kolláth György alkotmányjogász. Értelmezése szerint ez azt jelentheti, hogy levonják a konzekvenciákat, és felelősségre vonják mindazokat, akik a hibás jogszabályok előkészítésében közreműködtek.
A korrekt megoldás az lenne – mondta Kolláth –, ha az állam teljesen visszakozna, tehát korrigálná a rossz törvényeket, ugyanakkor lehetőséget nyitna valamennyi trafikkárosultnak, hogy kártérítési igénnyel léphessen fel. Amennyiben nem ezt teszik, az az alkotmányjogász szerint a magyar jogállamiság Waterlooja. Azt ugyanis mindenkinek tudnia kellene – tette hozzá –, hogy a tulajdonjog kizárólag azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett korlátozható.
A strasbourgi ítélettel nemcsak a jogalkotó, de a magyar alkotmánybírák is rendkívül kínos helyzetbe kerültek. A trafikok állami újraosztása után ugyanis 14 egykori trafikos az Alkotmánybírósághoz fordult, azt állítva, hogy amikor megfosztották őket a dohány-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának lehetőségétől, sérült a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. A testület Strasbourggal szemben a panaszokat tavaly nyáron elutasította.
A többségi álláspont szerint önmagában az, hogy valaki hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermékeket árusíthatott, és ebből rendszeres jövedelemre tett szert, nem jelenti azt, hogy ez a gazdasági tevékenység tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető. A vállalkozás joga sem abszolutizálható és nem korlátozhatatlan – hangoztatták az alkotmánybírák. Vagyis: nincs senkinek alanyi joga sem meghatározott foglalkozás űzésére, sem annak adott vállalkozási formában való gyakorlására.
A testület különben kizárólag azt vizsgálta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás – a dohánytermékek értékesítési jogának koncesszióba adása, tehát gyakorlatilag korlátozása – az adott cél elérése, tehát a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében szükséges és arányos volt-e. A szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát illetően az AB viszont – hatáskör hiányában – nem mondhatott semmit – írta tavalyi közleményében a testület.
|
A kisablak bezárult, helyette kiskaput nyitott a kormány a saját holdudvarának
Konyhás István / Népszabadság
|
A 2013 tavaszán óriási felzúdulást keltő trafiktender a második világháborút követő államosítások óta a lakosság legszélesebb körét érintő tulajdonátrendezés volt. 2013 előtt a valamivel több,mint 500 milliárd forint éves forgalmat jelentő dohányárusítással 35–38 ezer kiskereskedő – sarki trafikostól a hipermarketig – foglalkozott. Azóta a dohányüzlet néhány ezer, zömében a kormánypárt holdudvarához sorolható vállalkozáshoz került: az 5600 elnyert koncesszióból jóval több mint ezerről derült ki közvetlen kötődés.
Gyakorlatilag az összes, jobb helyen lévő trafik kormányközeli pályázóknál landolt. A leginkább szemet szúró példa talán az volt, hogy országszerte az összes, Auchan áruházakban meghirdetett koncessziót Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc polgármester szűk környezetéhez tartozók nyerték meg, köztük a polgármester testvére, illetve az alpolgármester fia. A trafiktender lebonyolítását kezdettől belengte a manipuláció gyanúja. A trafikmutyit lehetővé tevő törvényt még benyújtása előtt látta a Fidesz-közelinek mondható Continental Dohányipari Zrt. vezetősége.
Később a kiírók olyan feltételekkel hirdették meg a tendert – alacsony dohányárrés, szűk termékkör –, amivel az érdeklődők jó részét eleve elriasztották a pályázástól, ám érdekes módon a sokszor laikus „bennfenteseket” még ez sem zavarta. Tudhatták talán, hogy a tender lezárása után néhány nappal Lázár János javaslatára az Országgyűlés felemeli a cigaretta kiskereskedelmi árrését négyről tíz százalékra. Így is 15 ezren futottak neki a pályázatnak.
Mint később kiderült, a tendert lebonyolító Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az elbírálást egy tucat fiatal, Fidesz-közeli kormányhivatalnokra bízta, akiknek elvileg az lett volna a feladatuk, hogy lepontozzák a pályázatokat, illetve az üzleti terveket. Az NFM a pályázati anyagokat azóta sem hozta nyilvánosságra – bár Orbán Viktor miniszterelnök ezt korábban megígérte. A semmitmondó bírálati jegyzőkönyveket és lapokat adták ki, azt is hosszas pereskedés után.
A sokféle „furcsaság”, majd a szekszárdi frakcióülésen történt nyílt fideszes osztogatásról Hadházy Ákos által kiszivárgott hangfelvétel sem győzte meg a Polt Péter vezette ügyészséget, hogy gond lenne. Úgy tűnik, nemrég mintha valami megmozdult volna az ügyészségen azután, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége konkrétan megnevezte a trafiktendert, mint az egyik olyan ügyet, amely miatt súlyos korrupciógyanú lengi be az Orbán-kormányzat működését.
