A luxemburgi székhelyű bíróság kijelölt főtanácsnoka már tavaly decemberben jelezte: Jóri megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot. Melchior Wathelet indítványában megállapította: bár minden tagállamnak joga van az adatvédelem területén olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet saját országában a legmegfelelőbbnek tart, az intézményrendszer kialakítása vagy utólagos átalakítása nem sértheti az adatvédelmi felügyelő hatóság – uniós irányelvben előírt – teljes függetlenségének követelményét.
E hatóság függetlenségének pedig elengedhetetlen előfeltétele – figyelmeztetett a főtanácsnok – egy előre meghatározott időtartamú megbízatás, illetve a hatóság vezetőjének elmozdíthatatlansága e megbízatási idő lejártáig, kivéve ha a megbízatás megszüntetését a magatartásával vagy hivatali feladatai ellátásának képességével kapcsolatos, törvényben előre meghatározott, objektíve ellenőrizhető súlyos okok indokolják.
|
Jóri András beiktatása még rend szerint történt
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Wathelet szerint Jóri Andrást a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó korábbi magyar szabályozás megsértésével távolították el hivatalából, mivel esetében a megbízatás megszűnését kiváltó okok egyike sem állt fenn. Ezenkívül a főtanácsnok arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2012-ben hatályba lépett intézményi módosítások kapcsán Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének – és függetlenségének – a tiszteletben tartása érdekében.
A főtanácsnok úgy vélte, az uniós eljárást megindító Európai Bizottság kellően bizonyította, hogy bár a hatóság elnökének jogállása eltér a biztosétól, és tevékenységére más szabályok vonatkoznak, az uniós irányelvben a felügyelő hatóságra ruházott feladatok gyakorlása során a biztos jogutódjának minősül. Az uniós irányelv alapján gyakorolt feladatkör szempontjából tehát e két szerv – vagyis az adatvédelmi biztos intézménye és a helybe lépett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – azonos, így az előbbi vezetőjét nem mozdíthatták volna el.
A főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvelését is, amely szerint Jórinak az új hatóság elnökévé történő kinevezésére nem kerülhetett volna sor, mert a biztos nyilvánosan kijelentette, ezt a kinevezést nem fogadná el. Wathelet szerint azon kívül, hogy a sajtóban megjelent ilyen kijelentések jogilag nem értékelhetőek, Magyarország sem állította, hogy a szóban forgó tisztséget hivatalosan felajánlotta volna a biztosnak.
Pristinában örül a döntésnek Jóri András, aki adatvédelmi tanácsadóként segíti az ottani hatóságok tevékenységét.
Kérdésünkre elmondta: álláspontja szerint az Európai Unió Bíróságának döntése azt jelenti, hogy a jogellenes állapotot – amely idő előtti menesztése óta áll fenn – meg kell szüntetni. A jogsértés orvoslásának egyedüli lehetősége pedig, ha eredeti megbízatásának időtartamára visszahelyezik az adatvédelmi hatóság élére.
A kormány egyébként az eljárás során felvetette: a bíróság fogadja el, hogy Jóri akkor kerülhet ismét az adatvédelmi hatóság élére, ha jelenlegi elnökének, Péterfalvi Attilának a megbízatása lejár. A korábbi biztos úgy tudja, hogy ezt a felvetést a luxemburgi fórum elutasította.
Kérdésünkre Jóri kijelentette: ha felkérik, vállalja a hatóság vezetését, bár az más struktúrában és teljesen más jogszabályi feltételek mellett működik, mint az egykori adatvédelmi biztosi hivatal. Tudja tehát, hogy nem lenne egyszerű a dolga, ennek ellenére kész visszatérni.
A volt biztos egyébként úgy gondolja, hogy a kormánynak nincs sok választása, mert ha nem hajtja végre a bírósági ítéletben foglaltakat, jelentős összegű, akár milliárdos nagyságrendű pénzbírságra is számíthat. A verdiktből pedig Jóri szerint egyértelműen következik, hogy őt vissza kell helyezni a biztosi hivatal jogutódjaként működő hatóság élére, másként a jogellenes állapot fennmarad.
A menesztett főbíró Strasbourgban perel
Nem Jóri volt az egyetlen, parlament által határozott időre kinevezett vezető, akit 2012-ben megbízatásának lejárta előtt menesztettek. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét azzal az indokolással mentették fel, hogy a bírósági szervezet átalakul, a legfőbb bírói fórum Kúriaként működik tovább, és jelentősen változik az elnök jogköre is. Igaz, ez utóbbi azt jelentette, hogy a főbíró számos jogkörét megvonták, így például azóta nem ő áll az Országos Bírósági Hivatal – korábban Országos Igazságszolgáltatási Tanács – élén. Baka elsősorban a tulajdonhoz fűződő jogainak a megsértése miatt fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert határozott időre kinevezett vezetőként számíthatott bizonyos járandóságokra, e várománytól azonban jogellenesen megfosztották, mert hivatali idejéből két évet nem tölthetett ki. Cehc András ügyvéd, Baka jogi képviselője kérdésünkre elmondta, hogy az eljárás érdemi része tavaly befejeződött, így már csak az ítéletet várják. Úgy véli, ha a menesztett főbíró nyer, valószínűleg igen jelentős összegű kártérítést ítélnek meg a javára.
