Néhány, a szerkesztőségünk birtokába került dokumentum szerint jóformán semmilyen információt nem tartalmazó teljesítési beszámolókra fizetett ki több ízben is közpénzeket Pestszentlőrinc vezetése. Figyelemreméltó például, milyen kevéssé részletezve és így lényegében visszaellenőrizhetetlenül foglalta öszsze teljes havi tevékenységét tavaly februárban a Dr. Molnár László Zsolt Ügyvédi Iroda.

„Folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos tevékenység (irattanulmányozás háttérmunka) 9 óra, konzultáció 16 óra” – és slussz, ez a rövidke sor volt az iroda teljes havi beszámolója munkájáról. Ughy Attila fideszes polgármesternek azonban ennyi elég is volt ahhoz, hogy a „beszámolót” – a dokumentumon lévő aláírás tanúsága szerint – elfogadja.

A következő hónapban, márciusban ismét az irattanulmányozás és a háttérmunka, valamint a tovább ezúttal sem részletezett „konzultáció” tett ki a 25-ből 18 órát az iroda teljesítési beszámolójában. Hogy pontosan milyen összegű átalánydíjban részesült felette szűkszavúan bemutatott tevékenysége ellenértékeként az iroda, nem tudni, csak arról számolt be kérdésünkre Peitler Péter jegyző, hogy épp ezeket a kifizetéseket követően, tavaly áprilisban módosult a kerülettel kötött megállapodásuk.

Pestszentlőrinc vezetése kerüli az adatnyilvánosságot Reviczky Zsolt

Addigi átalánydíjas bérezésüket felváltotta mindenesetre a nyilván kevésbé kedvező, órabéralapú kifizetés. A Garamvölgyi Ügyvédi Iroda tavaly februárban a megelőző négy hónapra elszámolt 131 munkaórájának is több, mint a fele, 77 óra telt „általános jogi konzultációval” a papírok szerint, igaz, itt legalább azt meg lehet tudni, hogy részben Ughyval, részben Lévai István Zoltán alpolgármesterrel konzultáltak, a konzultáció tárgyáról, szükségességéről azonban semmit – ez esetben sem.

A Garamvölgyi Iroda tevékenységéért havi 375 ezer forint plusz áfaátalánydíjban részesül 2011 januárjától kezdve. Hosszú időn keresztül próbáltuk megtudni a polgármesteri hivataltól, hitelesek-e a birtokunkba került dokumentumokon szereplő adatok, de érdemi választ nem kaptunk kérdésünkre.

Szintén megpróbáltuk kikérni a kerülettől az ügyvédi irodák elmúlt évekbeli igazolt teljesítési beszámolóit, hogy megtudjuk, rendszeres gyakorlatról van-e szó, vajon rendszeresen visszaigazolnak-e az önkormányzat vezetői olyan teljesítési beszámolókat, amelyek tökéletesen alkalmatlannak tűnnek bármiféle munkavégzés igazolására, vagy a birtokunkba került dokumentumok kirívó esetekről szólnak, amennyiben hitelesek, azonban hiába fordultunk közérdekű adatigénylési kérelemmel is az ügyben a kerülethez, nem bocsátották rendelkezésünkre a kért dokumentumokat.

A kerület nem csak ebben az ügyben nem barátja a nyilvánosságnak, a kerületi tulajdonban lévő cégeket is több ízben perrel próbálta közpénzekkel való gazdálkodásuk dokumentumainak kiadására bírni a sajtó, illetve a helyi ellenzék egyik képviselője.

Az érdeklődés a kerület pénzügyei, szerződései iránt azt követően nőtt meg, hogy tényfeltáró anyagok jelentek meg a Magyar Narancsban Pestszentlőrinc és a Németh Szilárd rezsibiztos vezette Csepel közötti furcsa szívességi rendszer kiépüléséről, személyek és cégek keresztbefoglalkoztatásának sűrű hálózatáról, melynek középpontjában Werner Péter állt, aki mindkét kerületi városgazda cég vezető tisztségviselője. A Werner feleségének vállalkozása által furcsa – a család számára különösen előnyös – konstrukcióban elnyert fejlesztési támogatással és a fejlesztett terület vitatott tulajdonjogi helyzetével szintén foglalkozott lapunk.