Jöhetnek a „kamupártok”, de kinek az érdekében?

Meghaladta az ezret a hivatalosan nyilvántartásba vett indulók száma, az április 6-i parlamenti választáson tehát a 106 egyéni körzetben átlagosan legalább tíz-tíz fő verseng majd a parlamenti képviselői helyekért.

A bejelentett jelöltek egy részéről azonban a választási bizottságok még nem döntöttek, a résztvevők száma tehát jelentősen nőni fog. Egyes szervezetek pedig valószínűleg csak az utolsó pillanatban – tehát ma délután – nyújtják be az aláírásgyűjtő íveket.

A mostani állás szerint az elnyerhető mandátumokhoz képest a legtöbben Nógrádban próbálkoznak, ahol a mindössze két képviselői helyre 35-en pályáznak, tehát csaknem 18 név kerül a szavazólapokra. Baranyában négy egyéni körzet van, és 66 jelölt lesz, ott tehát átlagosan 17 fő közül lehet választani. Hevesben választókerületenként 15-en, Borsod, Somogy és és Vas megyében pedig körülbelül tucatnyian indulnak. Az átlagosnál kisebb viszont az érdeklődés a fővárosban, valamit Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol körzetenként nyolcnál kevesebben versengenek.

Az összehasonlítás kedvéért: 1994-ben csaknem 1900, 2002-ben nem egészen 1400, 2010-ben viszont csak 810 egyéni jelölt volt az akkor még 176 egyéni választókerületben. Az eddig csúcs tehát körzetenként 10,7 induló, és minden esély megvan arra, hogy ez a rekord most megdőlhet.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint akár 15-20 párt lehet esélyes arra, hogy országos listát állítson, ami szintén példa nélküli. Korábban ez legfeljebb hat-tíz szervezetnek sikerült. Az eddigiekhez képest az is változást jelent, hogy most negyven politikai szervezet már biztosan tudja a saját emberét legalább egy körzetben indítani, miközben eddig erre 25-30 pártnál több soha nem volt képes.

A jelöltállítás feltételeinek könnyítése tehát meghozta a Fidesz által kívánt hatást: a szavazólapokon a 2010-eshez képest április 6-án akár háromszor többen szerepelnek majd, ami elsősorban a bizonytalanok körében kelthet zavart. Egyes vélemények szerint erre a kormányoldal esetleg rá is játszott, és része lehet olyan szerveződések létrejöttében – valamint a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésében –, amelyek alkalmasak az ellenzék megosztására.

Politológusok a választáson résztvevő pártok és jelöltek sokasodását ugyanakkor azzal is magyarázzák, hogy az egyéni indulóknak kilátásba helyezett egymilliós, illetve a szervezeteknek az országos lista után járó – az egyéni körzetekben állított jelöltek számától függően csaknem 150 milliótól majdnem hatszázmillióig terjedő – támogatás fokozhatta a részvételi kedvet. Attól viszont az általunk megkérdezett szakértők óvakodtak, hogy a most feltűnt szerveződések közül bármelyiket „bizniszpártnak” minősítsék. Ezt azért is kockázatosnak gondolják, mert ismeretlen szerveződések korábban ugyancsak beszálltak a választási küzdelembe, és nemigen tudni, hogy ezúttal is csak néhány idealista próbálkozásáról vagy pénzlenyúlásról – esetleg pártpolitikai érdekek érvényesítéséről – van-e szó.

Mindazonáltal érdekes például az Együtt 2014 Párt feltűnése, amit Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes volt munkatársa, illetve a Schmuck Andor vezette szocdemek szóvivője gründolt. Nemigen tudni, hogy ennek a szerveződésnek az életre hívásával mi lehetett a cél. Ha csak az nem, hogy megakadályozzák a Bajnai-féle Együtt ilyen néven történő bejegyzését, és ezzel zavart keltsenek. Ez a formáció egyébként esélyes arra, hogy országos listát állítson, s ha ez így lesz, valamennyi szavazókörben lehet majd voksolni rá.

A Heti Válasz egy korábbi cikkében pedig azt feszegette, hogy az Új Magyarország Párt (ÚMP) és az Új Dimenzió Párt (ÚDP) mögött egyaránt Táncsics Péter, az MSZP korábbi kőszegi – a közpénzek lenyúlása miatt elítélt ex-szocialista Zuschlag Jánossal kapcsolatba hozható – vezetője állhat. Kétségtelen, hogy Táncsics az ÚMP képviselőjelöltje, de az csak találgatás, hogy ezt a két szerveződést azért hozták volna létre, hogy az esetleges országos listák után járó pénzt – amivel, szemben az egyéni jelöltek egymilliójával, nem kell túl szigorúan elszámolni – megszerezzék. Amúgy nem kizárt, hogy e két pártnak lesz országos listája, de az biztosan nem a baloldali Összefogás érdekét szolgálja.

A többi szervezettel viszont nem lehet sokat kezdeni. A parlamenti pártok mellett valószínűleg listát állíthat egyebek mellett a devizahitelesek érdekeit képviselő A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM), a Független Kisgazdapárt, az MDF utódszervezete, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), a Magyar Munkáspárt, a Seres Mária Szövetségesei (SMS), a Magyar Cigánypárt vagy a Szili Katalin korábbi szocialista házelnök vezette Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI). Ezek esetében korántsem biztos, hogy az állami támogatás megszerzésének szándékával létrehozott „kamupártokról” lehetne beszélni, inkább a küldetéstudatról lehet szó.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.