Az egyetemesen elismert demokratikus normák szerint a választójog általános. E követelmény értelmében minden nagykorú állampolgár jogosult részt venni a választásokon, kivéve azokat, akiket bíróság – elmeállapotukra tekintettel vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt – kizárt a választásra jogosultak köréből – szögezi le közös közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért.

Ezt az alapelvet törte át a Fidesz–KDNP-kormánytöbbség, amikor az alaptörvény legutóbbi módosításával úgy döntött, hogy a 2014. évi választásokon már csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik azt megelőzően külön kérik a választói névjegyzékbe való felvételüket, vagyis előzetesen regisztráltatják magukat.

A választói névjegyzékbe való felvétel nem automatikusan, hanem a választópolgár külön kérésére történik. Aki elmulasztja magát regisztrálni a választást megelőző tizenötödik napig, nem szavazhat. Nemcsak az országgyűlési, hanem a helyi önkormányzati, az európai parlamenti és az időközi választásokon sem – hangsúlyozzák a jogvédők.

A választójog szabad gyakorlása, annak általánossága és egyenlősége a demokrácia záloga. A regisztrációs kötelezettség bevezetésével a kormánypártok látszólag senkit nem fosztottak meg választójogától, „csak” annak gyakorlását nehezítették meg egy eljárási (adminisztratív) feltétel bevezetésével. Nem kérdéses azonban, hogy ez a technika tökéletesen alkalmas arra – véli a három szervezet –, hogy egyeseket végül elzárjon választójoguk tényleges gyakorlásától. 

Az előzetes regisztráció bevezetése egy olyan országban, ahol létezik a választók általános nyilvántartása, és a választói névjegyzéket annak alapján automatikusan állítják össze, és ahol eddig féltucatnyi választást rendeztek ennek alapján, indokolhatatlan – hangsúlyozzák.

A kormányzat ennek ellenére többször próbálkozott, hogy megfelelő indokkal támassza alá a regisztrációs kötelezettség szükségességét. Bevezetését kezdetben azzal indokolták a kormánypártok képviselői, hogy az elengedhetetlen a választások méltóságának, komolyságának megőrzéséhez. Ez az indok elfogadhatatlan, az előzetes regisztráció ráadásul nem feltétlenül a tájékozatlan, hanem a kevésbé motivált szavazókat zárja ki.

Később Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter már adminisztratív érvekkel állt ki az új kötelezettség bevezetése mellett, mondván, a határon túli magyarok és a nemzetiségiek nem kerülnek automatikusan a névjegyzékbe, márpedig ha nekik külön fel kell iratkozniuk, akkor miért ne kellene ezt mindenki másnak is megtennie – emlékeztetnek a jogvédők.

Erre a válasz szerintük igen egyszerű: eddig azért nem kellett feliratkoznia a névjegyzékbe vett személyeknek, mert ők már névjegyzékbe voltak véve. Nem sértette volna az egyenlő bánásmód követelményét az, ha csupán a határontúliaknak kellett volna külön regisztrálniuk, hiszen az ő helyzetüket nem lehet összehasonlítani azokéval, akik már szerepelnek egy nyilvántartásban.

Egyébként éppen az új szabályozás az, ami nem kezeli egyenlően a határon belül és az azon túl tartózkodó választópolgárokat, hiszen míg előbbiek csak személyesen vagy elektronikusan regisztrálhatnak, utóbbiak ezt levélben is megtehetik – utalnak egy újabb ellentmondásra a civil szervezetek.

A leghamisabb és legcinikusabb érvet azonban az előzetes regisztrációt bevezető alaptörvény-módosítás hivatalos indokolásában találták, amely szerint az előzetes regisztráció célja valójában nem jogkorlátozás, hanem a polgárok választási részvétellel kapcsolatos szabadságának „kiteljesítése”.

A parlamenti ellenzék és más, a közvéleményre nyomást gyakorló szervezetek és személyek eleinte még hevesen bírálták a regisztrációt, és alapjaiban kérdőjelezték meg az intézmény és a mögötte felsorakoztatott érvek létjogosultságát. A közéleti viták viszont a három jogvédő szervezet szerint már jó ideje nem a regisztráció alkotmányos megengedhetőségéről, csupán annak részletkérdéseiről (személyes megjelenési kötelezettség, ügyfélkapu-használat, a regisztráció határideje stb.) szólnak.

A részletkérdések vitájában ráadásul éppen a lényeg vész el – figyelmeztetnek –, hiszen e viták túllépnek azon, hogy az előzetes regisztráció az általános választójog olyan súlyos csorbításával jár, amely alapjaiban ássa alá a választási rendszer demokratikus voltát, akkor is, ha a részletszabályok egyébként megfelelően rendeznék az eljárást.

Megjegyzik ugyanakkor, az autoriter rezsimek jellemzője az, hogy az ország alkotmányában maradéktalanul elismerik a polgárok alapvető jogait, csak éppen szabad és egyenlő gyakorlásuk elé állítanak önkényes korlátokat.

A jogvédők álláspontja: annak ellenére, hogy az alaptörvénybe is beleírták az önkényes regisztráció kötelezettségét, mivel alkotmányos alapelvet sért, az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne azt megsemmisíteni.