Jogszerű volt a trafikosok kigolyózása
Elutasította az Alkotmánybíróság azt az alkotmányjogi panaszt, amely a nemzeti vagyonról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvények egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság honlapján kedden megjelent tájékoztatás szerint tizenhat indítvány támadta a trafiktörvénynek azt a szabályát, amelynek értelmében 2013. július 1-jétől dohány-kiskereskedelem csak koncessziós szerződés által biztosított jogosultság és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak.
A határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, amelyből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan. Senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozásra, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához.
Az Alkotmánybíróság – az indítvány keretei között – kizárólag azt az alkotmányossági kérdést vizsgálhatta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás az adott cél elérése érdekében szükséges és arányos volt-e. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát az Alkotmánybíróság, hatáskörének hiányában nem vizsgálhatta - olvasható a tájékoztatásban.
A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak.
A határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, amelyből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan. Senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozásra, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához.
Az Alkotmánybíróság – az indítvány keretei között – kizárólag azt az alkotmányossági kérdést vizsgálhatta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás az adott cél elérése érdekében szükséges és arányos volt-e. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát az Alkotmánybíróság, hatáskörének hiányában nem vizsgálhatta - olvasható a tájékoztatásban.
A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
