A Kúria korábbi határozata viszont az Alkotmánybíróságéval (AB) ellentétes jogértelmezést tartalmazott, ezért kellett azt hatályon kívül helyezni – mondta a szóvivő. Az AB egyébként az Index alkotmányjogi panasza alapján egyedi ügyben döntött, és az nem érintette a jogegységi határozatot, mégis lépni kellett, hogy a folyamatban levő ügyekben az már ne befolyásolja a bíróságokat. További támpontokkal viszont nem szolgáltak.
Ezt nem is tehették volna meg – magyarázta Simonné Gombos Katalin –, mert újabb jogegységi határozatot csak akkor hozhatnának, ha egymással ellentétes bírói gyakorlat alakulna ki, illetve más okból jogértelmezésre lenne szükség. Az új polgári törvénykönyv – amely a korábbitól kissé eltérően szabályozza a személyiségi jogokat – csak tavaly márciusban lépett hatályba, és azóta nem születtek olyan ítéletek, amelyek a Kúria beavatkozását igényelnék – tette hozzá, hangsúlyozva: ha indokolt, természetesen visszatérnek erre a kérdésre.
A mostani döntés tehát kizárólag a korábbi határozat megsemmisítéséről szól, mert a Kúria az új szabályok alkalmazásában semmiképpen nem befolyásolhatja a bírákat – szögezte le a szóvivő. Illetve annyiban mégis, hogy a dokumentumnak azt a részét, amely szerint a rendőr önmagában attól, hogy közterületen dolgozik és közhatalmi feladatokat lát el, nem minősül közszereplőnek.
|
További támpontokkal nem szolgáltak
Teknős Miklós / Népszabadság |
Arra a felvetésre, hogy mégis milyen szempontok alapján kell eldöntenie, mikor takarja ki egy felvételen a rendőrök arcát, s mikor nem, a szóvivő megismételte: az alkotmánybírósági döntésből lehet kiindulni. Minden esetben mérlegelni kell tehát, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a magánérdek ütközése esetén melyik az erősebb, s ez a szóvivő szerint a sajtó felelőssége.
Közérdek
Az Alkotmánybíróság határozata szerint „rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül”.
A bíró annyit mégis segített az eligazodásban, hogy elmondta, véleménye szerint egy országos jelentőségű, nagy közérdeklődésre számot tartó tömegrendezvény esetén valószínűleg közölhető olyan fotó, amelyen a rendőr felismerhető. Ugyanakkor óvatosságra intett az olyan esetekben – például ha egy fogva tartott közszereplőt kísérnek a tárgyalásra –, amelyek jelentősége kisebb, illetve nem valamilyen fontos közügyről van szó. Kérdésünkre leszögezte, hogy ugyanez lehet a helyzet egy egyedi rendőri intézkedésnél is. Simonné Gombos Katalin úgy véli, az efféle esetekben vélhetően marad ez eddigi bírói gyakorlat.
Ennél többet viszont nem sikerült megtudni. A szóvivő szerint segíthetne a jogalkotó például azzal, ha a polgári törvénykönyvhöz értelmező rendelkezéseket fűzne, illetve a közszereplő és a közfeladatot ellátó személy fogalmát pontosítaná. Amíg ez nem következik be, a bíróságnak esetről esetre kell majd döntenie, hogy kijelölje a határokat. Más kérdés, hogy ennek árát a perbe hívott médiumok fogják majd megfizetni, de ezt a felvetést a bíró nem kommentálta.
