Jogi vita miatt a felismerhetetlenségig pusztult a magyar természetvédelmi kincs
Fölverte a nád, ellepték az olajfabokrok azt a baksi területet, amelyet három év óta próbál kisajátítani az állam egy arab származású üzletembertől.
Al-Aboodi Ali Abdul Amir Magyarországon szerzett közgazdászdiplomát, itt nősült meg, és az 1990-es évek elején, amikor az még legális volt, cége és felesége nevére vásárolt közel 500 hektár földet a Csongrád megyei Bakson, az egykori téesz Gagarin-majorjával a közepén. Legeltetéses juhászattal, tehenészettel foglalkoznak, sok millió forintot fektettek a major fejlesztésébe.
|
Al-Aboodi Ali Abdul Amir a kisajátításra ítélt földeknél
Szabó Miklós / Népszabadság |
A Kiskunsági Nemzeti Parknak 2012 végéig semmi baja nem volt ezzel a helyzettel. Akkor azonban kezdeményezték mintegy 130 hektár föld kisajátítását, arra hivatkozva, hogy helyre kell állítani a védett természeti területek védettségi szintjét. Később kiszivárgott, hogy a kisajátítást kérő Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) akkori igazgatója sem értett egyet azzal, hogy el kellene venni a földet az Al-Khamis and Al-Safar Kuwaiti Kft.-től – legfőképpen azért, mert az állam nemigen adott pénzt kisajátításra a nemzeti parknak. Az elvárás az lehetett, hogy mélyen áron alul túrják ki a tulajdonukból azokat, akik még a gazdasági társaságok és külföldiek földvásárlási moratóriuma előtt vettek földet.
Al-Aboodi és jogi képviselői arra hivatkoztak, hogy nincs jogi alapja a kisajátításnak. Amikor a földet tagi részarányként kijelölték, majd ők megvásárolták, semmiféle, a természetvédelmi védettségre utaló széljegy nem volt a tulajdoni lapján. A KNP szerint ennek nincs jelentősége, mulasztott az egykori Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal. Szerintük annak van jelentősége, hogy egy másik nyilvántartásban a földdarab már 1976 óta védett területként szerepel, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A KNP képviselője természetvédelmi szempontból kincsnek nevezte a kisajátításra kijelölt földet.
A vállalkozó javasolta, hogy a jogi huzavona helyett inkább a megegyezésre törekedjenek. Ha az a 130 hektár akkora kincs a természetvédelemnek, hát cseréljék el. Baks közigazgatási területén van az államnak mintegy kétezer hektár földje, adjon helyette abból a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Erről azonban az állam képviselői hallani sem akartak, bár azóta mindet el akarják árverezni. 2014-ben kimérték a kisajátított földet, a vállalkozó perben támadta meg a kisajátítás jogi alapját és a kártérítés összegét egyaránt.
Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a KNP nem vizsgálta, hogy a terület védettségi szintje nem csökkent-e le vagy nem szűnt-e meg az évtizedek alatt, míg ezzel nem foglalkozott senki, ezért a kisajátítást végző kormányhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. Az utolsó hivatalos irat idén január 18-án keletkezett az ügyben: a Csongrád Megyei Kormányhivatal felfüggesztette a másodszor is megindított kisajátítási eljárást a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás jogerős befejezéséig.
Amióta Al-Aboodi kft.-je nem kaszálhatja és nem legeltetheti a területet, kétméteres nád nőtt rajta, és rohamosan szaporodnak az olajfabokrok. Egy-két éven belül járhatatlan dzsungel lesz „a természetvédelem kincséből".
