A Maglódi úton történtek miatt a rendőrök által megbírságolt fiatalok bírósághoz fordultak, és azzal érveltek, tettük nem volt veszélyes a társadalomra. – Azért akadályoztam a kilakoltatást – mondta Szívós István László, a Károli Gáspár Református Egyetem történelem–némettanár szakos hallgatója –, mert
nem helyes, hogy a legszegényebbeket még lejjebb nyomják. A lakhatás biztosítása az állam feladata, de most egyes emberek nemkívánatosak az államban.
Misetics Bálint sem ismerte el a szabálysértést, mint mondta, azért nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak, mert ezt tartotta erkölcsös cselekedetnek. – Az elhelyezés nélküli kilakoltatás ellen tiltakoztunk, méltatlan volna a bíróságtól és tőlünk, ha a konkrét ügy részleteiről vitatkoznánk, amit tettünk, nem tipikus bűneset, nélkülözi az egyéni érdeket, a polgári engedetlenség hagyományaihoz kapcsolódik, bennünket pedig a törvényesség és a jogállamiság iránti elkötelezettség vezérelt. Amikor elálltuk a végrehajtó útját, a szabálysértési törvénynél magasabb szintű erkölcsi szabályokat és az ország nemzetközi szintű vállalásait vettük alapul. Ez nem lehet veszélyes a társadalomra.
|
Így vitték el az engedetlenek egyikét, Misetics Bálintot a rendőrök Veres Viktor / Népszabadság |
Pelle Andrea, aki az ellenszegülőket védte, arról beszélt, hogy ügyfelei egy embertelen, bár bizonyos nézőpontból törvényes eljárás végrehajtását akadályozták. Egy konkrét család jogsérelme miatt léptek fel, az engedetlenség esetében a szabványosított szankció – a pénzbírság – eltúlzott, elég a figyelmeztetés.
Ezután hirdette ki a parányi tárgyalóteremben a végzést a bírónő, aki számításba vette a makulátlan múltat, meg a korábbi szabálysértéseket is. Nagy Szabina az indoklásban arról beszélt, hogy a jogellenesség a büntethetőség és a társadalmi veszélyesség alapja, a fiataloknak kötelességük lett volna a rendőri felszólításra önként elhagyni a helyszínt. A bíróság – mely kissé szokatlan módon jegyzőkönyvezte a nyilvános tárgyaláson megjelent újságírók adatait is – nem vállalkozott arra, hogy mélyebben értelmezze a társadalmi veszélyesség kérdését. Miként azt sem lehetett firtatni – mert az "nem volt része az eljárásnak" –, hogy a készenléti rendőrség Maglódi úti bevetése mekkora költséggel járt csak azon az egy novemberi napon. A doktoriját a jóléti államról és a segélyezésről a Közép-európai Egyetemen író Misetics Bálint föltette a kérdést a tanúként meghallgatott rendőrtisztnek, de nem kapott rá választ.
|
Petrohai Melinda semmit nem tehetett (a felvétel a 2014. novemberi kilakoltatáskor készült) Veres Viktor / Népszabadság |
– Szerettük volna, ha a bíróság a nem túl érdekes, általunk sem vitatott konkrét történések helyett a jog eszközeivel állapította volna meg, mennyire veszélyes a társadalomra az, hogy kiálltunk egy szegény család mellett. Egy ilyen döntésnek más lett volna az üzenete, mint annak, hogy figyelmeztetnek vagy megbüntetnek valakit. Nem azért jöttünk a bíróságra, hogy végül megússzuk a pénzbírságot.
Jobb dolga volt a feljelentőnek
Nem volt ott a tárgyaláson, aki miatt történt az egész, s végül az ő hívására vonultak ki a rendőrök. Domokos Ágnes bírósági végrehajtó novemberben nem kívánta kommentálni azt, hogy mi miért történik a Maglódi út 5.-ben (ami tavaly a 70. kilakoltatás volt Kőbányán), most pedig azért nem tudott tanúskodni, mert szabadságát tölti, és "nem tartózkodik Budapest közelében".