Joáv Blum jogerősen nem bűnös, de sokan retteghetnek
A Székesfehérvári Törvényszék kedden jogerősen felmentette Joáv Blumot az ellene emelt közokirat-hamisítás vádja alól.
A sukorói King’s City-projekttel kapcsolatban folyó vizsgálatok és perek egyik mellékszálaként még 2009 decemberében kezdődött az a büntetőeljárás, amelyben az izraeli–magyar kettős állampolgárságú Joáv Blumot a fehérvári ügyészség közokirat-hamisítással vádolta meg. A vádirat szerint 2008 júniusában Blum valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor állandó lakóhelyeként jelentette be a sukorói polgármesteri hivatalban az általa egy nappal korábban kibérelt – majd később megvásárolt – Kis utca 5. szám alatti ingatlant, holott sem a bejelentés időpontjában, sem azóta egyetlen percig sem lakott életvitelszerűen a házban. Ez azt jelenti, hogy a részére kiállított lakcímkártya valójában hamis.
Az első tárgyalási napon részt vett maga Joáv Blum is – később már csak ügyvédje képviselte –, és elismerte, hogy egy percig sem lakott a Kis u. 5. számú házban. Hozzátette ugyanakkor, hogy később szeretett volna beköltözni, ennek érdekében meg is bízott egy építészt az átalakítás terveinek elkészítésével. Mint mondta, édesapja súlyos betegsége, majd halála miatt végül nem fogott hozzá az átépítéshez. Blum később egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, így arról nem nyilatkozott, hogy a sukorói kaszinóberuházás meghiúsultával milyen szándékai vannak a Kis utcai ingatlannal.
Az első fokon eljáró bíróság tavaly szeptemberben úgy foglalt állást: bűncselekménynek számít, ha valaki nem lakik életvitelszerűen azon az ingatlanon, amelyet lakóhelyeként bejegyeztet a lakcímnyilvántartásba. Ennek ellenére Blumot mégis felmentették, az indoklás szerint ugyanis az üzletembert a környezete megtévesztette, ami kizárja a büntethetőségét. A magyarul nem beszélő és olvasó Blum az akkori jogi képviselője útmutatásai alapján járt el, ráadásul a törvényesség őrének számító helyi jegyző, valamint a hivatali előadó sem jelezte számára, hogy csak akkor létesíthet lakóhelyet Sukorón, ha egyúttal be is költözik az általa megjelölt ingatlanba.
Az elsőfokú döntés ellen a Fejér Megyei Főügyészség és Blum is fellebbezett. A vádhatóság szerint nem Blum volt tévedésben, hanem ő tévesztette meg a környezetét, mivel valójában soha nem volt szándékában a tényleges beköltözés, ezt csupán elhitette az akkori ügyvédjével, a sukorói jegyzővel és a polgármesterrel. Az ügyészség Blum bűnösségének megállapítását kérte a másodfokú bíróságtól.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – aki a büntetőperben Joáv Blumot képviselte –, fellebbezésében az elsőfokú ítélet indoklásának megváltoztatását kérte. Mint hangsúlyozta: védence nem követett el bűncselekményt, mivel a hazai lakcímnyilvántartás nem számít közhiteles nyilvántartásnak, így nem bizonyíthatja az adott ingatlanon történő tényleges tartózkodást. Hozzátette azt is, a jogszabály csak azt írja elő, hogy beköltözés után három napon belül be kell jelentkezni az új lakcímre, ám azt semmi nem teszi kötelezővé, hogy a lakcímbejelentést meg kell előznie a beköltözésnek.
Bánáti figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon jelenleg százezrek élnek máshol, mint ahová ténylegesen be vannak jelentve – sokan egy parkolási igazolvány, egy beiskolázási körzet vagy az olcsóbb gépjárműadó miatt laknak papíron egész máshol, mint ahol ténylegesen életvitelszerűen tartózkodnak, ám emiatt a hatóságok nem indítanak tömegesen büntetőeljárásokat.
A nyilvános ülésen felolvasták Joáv Blum fellebbezésének azon részét is, amelyben a vádlott személyes megjegyzéseket fűzött az ügyhöz. Ebben egyebek mellett megfogalmazta: megalázónak tartja, hogy büntetőeljárás alá vonták, miközben korábban még soha nem marasztalták el, sőt, még eljárás sem folyt ellene. Véleménye szerint a magyar hatóságok összehangolt támadássorozatot indítottak ellene, amelynek hátterében a sukorói beruházás ellehetetlenítése, valamint a nevének besározása állt.
A Székesfehérvári Törvényszék az ügyészség és a védelem fellebbezését is elutasította. A jogerős döntés szerint Blum megvalósította a bűncselekményt, ám mivel tévedésben tartották, így nem vonható felelősségre közokirat-hamisítás miatt.
Bánáti János az ítélethirdetés után kérdésünkre elmondta, beláthatatlan következményei lehetnek a jogerős végzésnek, hiszen világossá vált: bűncselekménynek számít, ha valaki nem tartózkodik életvitelszerűen a lakcímkártyáján szereplő címen. Amennyiben a hatóságok emiatt átfogó ellenőrzésbe kezdenének, magyar állampolgárok százezrei ellen indulhatna büntetőeljárás – tette hozzá.
