Jogerős: fizetnie kell a Malnak!
Precedensértékű ítélet született kedden a Fővárosi Ítélőtáblán az úgynevezett Konkoly-ügyben, azaz a vörösiszap-tragédiával kapcsolatban indított első kártérítési perben: a jogerős döntés helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú közbenső ítéletét, amely szerint az ajkai timföldgyár tízes számú kazettájának gátszakadása miatt bekövetkezett károkért a Mal Zrt. kártérítési felelősséggel tartozik. Az ítélőtábla megfogalmazása szerint Konkoly József devecseri nyugdíjas katona "jogosult arra, hogy vagyoni kártérítést követeljen" az ajkai cégtől az iszapömlés miatt.
Azzal kapcsolatban még első fokon (a Fővárosi Törvényszéken) folytatni kell az eljárást, hogy a timföldgyár megsértette-e a felperes személyhez – az emberi méltósághoz, a magánlakáshoz, a testi épséghez és az egészséghez – fűződő jogait, illetve megilleti-e a nem vagyoni kártérítés.
A 2010. őszi iszaptragédia nyomán indult számos jogi eljárás közül az egyik csoportot a devecseri és kolontári károsultak által kezdeményezett kártérítési perek jelentik. Eddig mintegy 80 felperes adott be keresetet a Mal Zrt. ellen, az ügyeket a Fővárosi Törvényszéken, az Ajkai Városi Bíróságon és a Veszprémi Törvényszéken tárgyalják. Nem véletlen, hogy Konkoly József ügye jutott el leghamarabb a jogerős ítéletig, hiszen a devecseri nyugdíjas katona volt az első, aki pert indított: keresetében 23 millió forintot követel a cégtől az iszapömlésben megsemmisült háza és a tönkrement ingóságai miatt vagyoni, az átélt szenvedései miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén. A perében egyébként korábban már született egy jogerős döntés: még 2010. október 20-án – a kártérítési per kimenetelétől függetlenül – ideiglenes intézkedésként 10 millió forint azonnali kárenyhítés megfizetésére kötelezték a Malt. Az összeget a cég végül át is utalta Konkoly Józsefnek.
A most jogerőssé vált közbenső ítélet szerint a Mal csak akkor mentesülhetett volna a kártérítési felelősség alól, ha a bekövetkezett tragédia bizonyíthatóan a tevékenységi körén kívül esett volna. Márpedig a döntés kimondta: a vörösiszap-katasztrófát nem elháríthatatlan külső okok idézték elő, hanem olyan tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és ellenőrzési hiányosságok, amelyekért a Mal Zrt. is felelős. Ezen túlmenően a vörösiszap-tározó akkor még veszélyes üzemnek számított, mivel a cég környezetet terhelő-veszélyeztető tevékenységet folytatott, a tízes kazettában nagy mennyiségű maró hatású anyagot tárolt. Ilyen körülmények között pedig egy csekély hiba vagy mulasztás is megalapozza a kártérítési felelősséget – szól a verdikt.
A keddi ítéletről megkérdeztük a katasztrófa sújtotta vidéken élők véleményét. "Pénz nélkül az igazság nem több a simogatásnál" – mondta egy devecseri asszony, aki egyelőre nem indított kártérítési pert a Mal ellen. Megvárja mások kérelmének sorsát, szeretné biztosan tudni, nem az ablakon kidobott pénz-e a perköltség, hiszen semmi sem garantálja, hogy a megítélt összeget ki is fizeti valaki a károsultaknak.
A Mal Zrt. jelenleg valóban nincs abban a helyzetben, hogy fizetni tudjon. Damoklész kardjaként a feje felett lóg a környezetvédelmi hatóság közel 140 milliárd forintos bírsága, s más teljesítetlen kötelezettséget is hurcol magával. Horváth József ajkai alpolgármester szerint 2011-ből és tavalyról 250 millió adóval tartozik a városnak a társaság. Az idei év végére a hiányzó összeg akár 400 millióra emelkedhet.
Toldi Tamás devecseri polgármester attól is fél, hogy hiába a jogerős ítélet, valamilyen okkal, ürüggyel tovább húzódhat a jogi procedúra. A devecseriek, kolontáriak teljes kártalanításra nem számítanak, pedig – ahogy a polgármester utalt rá – a vörösiszap-katasztrófa után az ingatlanok értéke például legalább harminc százalékkal csökkent az érintett településeken. Ráadásul ez a kár azokat is sújtja, akiknek a házát nem sodorta-öntötte el a vörösiszap. „Önmagában annak a kimondása is fontos azonban, hogy az embereknek jár a kártérítés” – tette hozzá Toldi Tamás.
Tili Károly kolontári polgármester úgy véli: a realitások talaján kell állni. "A kártérítések jogszerűsége aligha vitatható, de sajnos a Mal anyagi helyzete is közismert. Be kellett zárniuk a halimbai bauxitbányát, félő, hogy megszűnik a termelés a 'vörösüzemben'. Ha a cég csődbe megy, akkor több ezer ember marad munka nélkül, ami pedig foglalkoztatási katasztrófát idézhet elő a környéken".
Többen is abban reménykednek, hogy az állam majd átvállalja az egyének kártérítését a Mal helyett. Név nélkül nyilatkozó helyi gazdasági szakemberek viszont azt mondják: erre legfeljebb akkor van esély, ha a Mal valamilyen úton-módon állami kézbe kerül. Nem véletlenül hangsúlyozza lépten-nyomon a szakminisztérium, hogy a Mal most százszázalékosan magántulajdonban lévő cég. Ezzel is arra utalnak, hogy tartozásaikért az állam nem áll helyt, s amíg a jelenlegi tulajdonosi szerkezet fennmarad, a kártérítésből sem veszi ki a részét.
Hidasi Gábor ügyvéd, Konkoly József jogi képviselője ehhez annyit tett hozzá, hogy nemrég bírósági letiltással próbált meg hozzájutni egy tavaly megítélt – az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos – hatvanezer forintos perköltséghez, ám a bíróság jelezte: nem tudták behajtani az összeget, mivel a Mal Zrt. adott folyószámlája „kikerült az adós szabad rendelkezése alól”, vagyis azt jelenleg már a hitelező bank felügyeli.
Bírságok, kártérítések
Az ezer sebből vérző Mal Zrt.-re a legnagyobb csapást eddig a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mérte, amely 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírságot szabott ki a cégre. A határozatot bíróságon támadta meg a Mal Zrt., amely egyúttal kérte a döntés végrehajtásának felfüggesztését. Ez utóbbinak a Veszprémi Törvényszék helyt adott arra hivatkozva, hogy a bírság nagysága miatt annak végrehajtása a cég azonnali és végleges ellehetetlenülését, fizetésképtelenségét és működésének leállítását jelentené. Az eltelt két évben közel 80 magánszemély és cég nyújtott be kártérítési keresetet a Mal Zrt. ellen, ezek összértéke megközelíti az egymilliárd forintot. Kiemelkedik a perek közül a MÁV Zrt. keresete: a vasúttársaság mintegy 300 millió forintot követel az ajkai cégtől. Több tucat károsult nem polgári peres eljárásban, hanem a Veszprémi Törvényszéken zajló büntetőper keretében kért kártérítést a Mal Zrt.-től. Ezekben az esetekben nem a társaságtól, hanem a vádlottak padján ülő Mal-alkalmazottaktól – köztük Bakonyi Zoltán vezérigazgatótól – követelik a káruk megtérítését. Az iszapkárosultak ezen a módon csak akkor juthatnak pénzhez, ha a törvényszék – a cég kártérítési felelősségétől függetlenül – úgynevezett személyi felelősséget is megállapít a tragédiával kapcsolatban. A károsultak esélyeit csökkentheti, hogy a büntetőperben jelentette be kárigényét a magyar állam is: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tízmilliárd forintos kártérítésre tart igényt. A vádlottak vagyonát egyébként a bíróság már korábban zár alá vette, ám az összes kárigény kielégítésére ez bizonyosan nem lenne elég.
