A NAIH elnöke ezért kijelentette: munkahelyeken az ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül indokolt. Kamerás megfigyelőrendszerek telepítésére így többek között ott van lehetőség, ahol arra az élet- és vagyonbiztonság, a termelési folyamatok felügyelete érdekében van szükség – hozott fel néhány példát. Ilyen esetekben – miután a munka törvénykönyve erre felhatalmazást ad – nincs szükség a dolgozók hozzájárulására, de ezeket a felvételeket sem lehet a munka intenzitásának ellenőrzésére felhasználni.
Egyébként az sem lenne törvényes, ha a közterületen kiépített kamerarendszert használnák a közmunkások megfigyelésére – hozott fel egy újabb szempontot Péterfalvi. Annak egészen más a funkciója, hiszen ilyet alapvetően a közrend és a közbiztonság megóvása érdekében telepítenek.
Az elnök jelezte, hogy miután a konkrét esetet nem ismeri, azt nem kívánja minősíteni, csupán a jogi helyzetet ismertette.
Mindazonáltal maga is úgy véli, történhetett jogsértés Ózdon, és
ha a hatósághoz bejelentés érkezik, azt ki fogják vizsgálni.
Egyébként az sem kizárt, hogy hivatalból járjanak el, de Péterfalvi szerint az adott ügyben erről korai lenne beszélni. Azt viszont elmondta: a NAIH jogsértés esetén tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, de a személyes adatok jogosulatlan kezelése miatt polgári pert is lehet indítani. A személyes adattal visszaélés ráadásul könnyen bűncselekménynek minősülhet.
|
A közmunkások rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak
Teknős Miklós / Népszabadság
|
Azok az emberek, akik kénytelenek közmunkából megélni, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak – állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Az tehát, hogy a szerződéskötésekor a felvételek készítéséhez a hozzájárulásukat kérik, semmilyen módon nem tekinthető az ő valódi, önkéntes beleegyezésüknek, mert ha nem írnak alá, elveszítik a munkájukat. Ilyen kiszolgáltatott helyzetben a TASZ szerint inkább a munkafelügyelőket kellene ellenőrizni, nem élnek-e vissza a hatalmukkal. A jogvédők aggályosnak tartják azt is, hogy a közmunkásokról készült felvételeket a munka ellenőrzésén kívül más célokra is felhasználhatják. Álláspontjuk az: a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveket súlyosan sértő intézkedésről van szó, mellyel szemben fel lehet és fel is kell lépnie a hatóságoknak.
Gyomorforgató – így minősítette az ózdi gyakorlatot Nyakó István, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Szerinte az a politika vezetett ide, amely
az elesetteket, a szegényeket közutálat tárgyává tette, és ebben a helyzetben egy fasisztoid párt polgármestere úgy gondolja, mindent megtehet.
Tehát maga is úgy állítja be a közmunkásokat – fogalmazott –, mint minden rossz okozóit.
Arra a kérdésre, hogy a szakszervezet ilyen helyzetben mit tehet, Nyakó elmondta: nincs más eszközük, mint a nyilvánosság. Ha pedig már megfigyelésről van szó van szó, szerinte inkább ezt kellene ellenőrizni, biztosítják-e az embereknek a megfelelő munkafeltételeket, munka- és védőruhát, s van-e munkavédelmi oktatás. A kormánynak meg komolyan kellene vennie saját ígéretét – tette még hozzá –, és orvosolhatná a közmunkások sérelmeit, amelyekre az ombudsman korábban terjedelmes jelentésben hívta fel a figyelmet.
