galéria megtekintése

Jogellenesen büntettek a villámakciókért

6 komment

H. M. – L. K.

A kritikus tömeg ezúttal sem jött össze, az újságírókkal együtt sem voltak többen kéttucatnyinál a Büki Zoltán által a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságáért szervezett péntek esti budapesti demonstráción.

A „sokaság” a József Nádor térről vonult a Kossuth térre az Erzsébet híd és a Lánchíd érintésével. Beszédek nem hangzottak el, és a felvonulók is csendben követték a zenét szolgáltató teherautót. Az eseményt biztosító rendőrök a résztvevőket a járdára terelték, így legfeljebb a mozgó hangosítás okozott átmeneti fennakadást a közlekedésben. 

Tübtetők pénteken a Szabadság-hídon
Tüntetők pénteken a Lánchídon
Veres Viktor / Népszabadság

A pénteki fiaskótól függetlenül Büki alighanem hamarosan a gyülekezési jog határainak eddiginél pontosabb értelmezésére kényszeríti a bíróságot. A civil aktivista azzal keltette fel a figyelmet, hogy március 1-jétől országos blokádot hirdetett egyebek mellett az útdíj kiterjesztése miatt. Ebből azonban semmi nem lett, mert a demonstrációkat a rendőrség mindenütt megtiltotta, és a vitatható indokokra hivatkozással hozott határozatokat a bíróság is helybenhagyta.

 

Büki erre válaszul spontán villámakciókkal reagált, és néhány társával sikerült is néhányszor rövidebb időre lezárni hidakat, s néhány forgalmasabb csomóponton is okoztak jókora galibát. Egyébként vidéki követője is akadt: Szegeden félpályás útlezárással próbálkoztak. Ügyeltek azonban arra, hogy a bejelentési kötelezettségnek legalább formálisan eleget tegyenek: ha csak percekkel is a demonstrációk előtt, de mindig jelezték szándékukat a rendőrségnek.

A hatályos szabályozás alapján valóban van lehetőség arra, hogy a kötelező 72 órás határidőn belül is lehessen tüntetést tartani, ha valaki „előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő” véleményét kívánja kinyilvánítani, de bejelentést ilyenkor is kell tenni. Ezt a lehetőséget a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata szerint is biztosítani kell: „különleges körülmények között, amikor egy politikai eseményre egy tüntetés formájában megnyilvánuló azonnali reakció igazolható lehet, az ebből következő békés összejövetelt kizárólag a szükséges előzetes értesítés hiánya miatt” nem lehet feloszlatni.

Az viszont már a hazai bíróságok dolga lesz, hogy legalább hozzávetőleges iránymutatást adjanak, melyek azok az előre nem látható események, amelyek egy, az előírtnál később bejelentett, esetleg egy spontán – bejelentés nélkül tartott – tüntetés megtartását indokolhatják. A rendőrség ugyanis egyelőre nemigen méltányolja Büki jogértelmezését, aki úgy véli, szinte bármire lehet azonnal reagálni.

Az aktivista a lánchídi blokádot például azzal indokolta, hogy civil jogvédők előző napon hoztak nyilvánosságra egy terjedelmes jelentést, amelynek alapján kétségek merülhetnek fel az Alkotmánybíróság függetlenségét illetően. Szegedi kollégái meg éppen a Büki által március 2-ra kezdeményezett blokád feloszlatása miatt tiltakoztak másnap. A rendőrség viszont mindegyik esetben szabálysértési eljárást indított, és a szervezőkre gyülekezési joggal visszaélés miatt 100-150 ezer forintos bírságokat szabott ki. Néhány ügyben pedig még nincs döntés.

A résztvevők olcsóbban megúszták, őket közlekedési szabályszegés miatt büntették harminc-ötvenezer forintra, ami viszont jogellenesnek tűnik. Ha demonstrációról volt, amit senki nem vitat, annak helyszínén a közlekedési szabályok betartását nemigen lehet számon kérni, s ezt az eddigi gyakorlat is igazolja. Igaz, a résztvevőket más módon nem tudják szankcionálni, mert a szabálysértési törvény alapján kizárólag a szervező bírságolható.

Büki kérdésünkre leszögezte: amint a rendőrség jogerős határozatot hoz, minden ügyet bíróság elé visznek. Szegeden ezt már az ottaniak megtették, és várják az ítéletet. Szakértők szerint kérdéses azonban, igazat adnak-e az aktivistáknak. A szabálysértési törvényből és a strasbourgi esetjogból is az következik – hangsúlyozzák –, hogy kell valamilyen előre nem látható, azonnali reakciót igénylő esemény. Büki különben arra készül, hogy elmarasztaló ítélet esetén az emberi jogi bíróság elé viszi az ügyet.

A hatályos szabályozás alapján valóban van lehetőség arra, hogy a kötelező 72 órás határidőn belül is lehessen tüntetést tartani
A hatályos szabályozás alapján valóban van lehetőség arra, hogy a kötelező 72 órás határidőn belül is lehessen tüntetést tartani
Veres Viktor / Népszabadság

Hétből mindössze két demonstráció bejelentését vette tudomásul a rendőrség, és már csak azért szerveznek villámakciókat – hangoztatja Büki, aki azt állítja, hogy a gyülekezési jogát korlátozzák. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a Fidesz kordonbontó akciója kapcsán Brüsszelben arról beszélt, hogy alkotmányos joguk súlyos megsértése miatt kellett fellépniük, s példát mutatni mindenkinek. Az aktivista állítja, hogy maga szintén egy alapjog védelme érdekében szervezkedik.

Büki ugyanakkor hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert a rendőrség a tüntetéseket szerinte megfelelő jogalap nélkül sorozatosan betiltja. Emellett elkövethették a jogosulatlan titkos információszerzés bűncselekményt is – tette hozzá. Az aktivista meggyőződése, hogy a telefonját folyamatosan lehallgatják, másként aligha fordulhatott volna elő, hogy a spontán szervezett demonstráció résztvevőit pontosan ismerték, s egy-egy akciójuk helyszínére előbb értek ki a rendőrök, mint a tüntetők. Ezért kéri azt is, hogy betekinthessen a rendezvények kapcsán készült aktákba.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.