– Az április 6-i reménykeltő budapesti választási eredmények ellenére úgy éreztem, a bonyolult budapesti pártpolitikai viszonyok és a személyemet ért támadások miatt jobb, ha félreállok, kiszállok a pártpolitikából, és szakmai kérdésekkel foglalkozom ezentúl.
|
Molnár Zsolt: Őszintén megdöbbentett az eredmény
Teknős Miklós |
– Negyvenéves, és már úgy beszél, mint egy pártharcokban megfáradt veterán.
– Hét évig dolgoztam különböző vezetői posztokon a szocialista pártban. Nincs előírva, hogy aki egyszer pártvezető lett, annak örök életében akként kell dolgoznia. Ahhoz, hogy Budapesten le tudjuk váltani a főpolgármestert, és a kerületek többségében is megszerezhessük a polgármesteri tisztséget, valamint a többséget a képviselő-testületekben, jóval szélesebb összefogásra lesz szükség, mint amilyet az ötpárti kormányváltó erők alkottak. Úgy éreztem, ehhez most nem tudok kellő pluszt hozzátenni.
– Tehát nem a zsarolás miatt állt félre. Nem is azért, mert Ron Werber azt üzente, adjon hálát az istennek minden olyan napért, amikor nem nyitja ki a száját önnel kapcsolatban.
– Ami a fenyegetőző zsarolót illeti, a rendőrség dolga kideríteni, ki ő, és mit akarhatott tőlem. Nem foglalkozom az üggyel. Ron Werberrel egyetlen szakmai vitám volt csupán, de azt gondolom, az sem a nyilvánosságra tartozik.
– Meglehet, rossz néven vette, hogy nem engedte bevetni a kampányban azokat az előkészített „ügyeket”, amelyeket fideszes politikusok viselt dolgairól ástak elő, például Rogán Antal vagyonbevallásáról? Állítólag volt még két-három előkészített „bombájuk”…
– Akkor ön többet tud nálam. Szeretném leszögezni, hogy ilyen ügyekben nem volt döntési jogom. Az én feladatom az öt párt közötti koordináció volt. A Rogán-ingatlanügyről annyit, hogy köztünk szóba se került, magam is a sajtóból értesültem róla. Ezzel együtt az a véleményem, hogy bármely politikus családja, gyermeke, nagypapája, nagymamája, más rokona ne váljon kampánytémává. Most is ezt az álláspontot képviselem.
– Azt mondta, szakmapolitikával szeretne foglalkozni. Mivel is?
– A nemzetbiztonsági bizottság elnöke vagyok, azt hiszem, a válasz magától értetődik. Ezen a területen rengeteg kihívás vár rám. Ez a testület látja el a titkosszolgálatok parlamenti felügyeletét. Emellett ott van az ukrajnai helyzet vagy az olyan, kevéssé megnyugtatóan lezárt ügyek, mint az őszödi szivárogtatás, a romagyilkosságok, és a legújabb történet, a kémügy, amelyről még nem lehet tudni, hová vezetnek a szálai.
– Ukrajnáról szerdán tárgyaltak. Milyen az ottani helyzet, és mennyire megbízhatók az információik?
– A szolgálatoktól kapott tájékoztatás szerint Ukrajnában tényleges polgárháború van civil és külföldi újságíró áldozatokkal. Rövid távon aligha van esély a helyzet rendezésére. Sajnos ez ügyben nem lehetnek kétségeink, a szolgálatok eddigi információi rendkívül alapos tájékozottságról tanúskodnak, amit előre jeleztek, az mindig bekövetkezett, úgy és akkor, ahogy és amikorra a magyar szervek előre jelezték.
– A bizottság múlt heti zárt ülése után a Fidesz és az LMP képviselőjével rég nem látott egyetértésben állították, hogy a szolgálatok meggyőzően bizonyították a Kovács Béla elleni kémgyanút. Azok a szolgálatok, amelyekről az előző ciklusban kiderült: gátlástalanul átverték a nemzetbiztonsági bizottságot is a romagyilkosságok ügyében. Mire fel most ez a nagy bizalom?
– Abban igaza van, hogy a romagyilkosságok ügyében történt annak idején számos szakmai hiba, mulasztás, és az is igaz, hogy vannak máig elvarratlan szálak, amelyekről még sejteni sem lehet, hová vezetnek. Természetesen ez nem maradhat így. Tisztán kell látnunk a szolgálatok szerepét a hat roma ember halálával végződött gyilkosságsorozatban. Kovács Béla esete azonban más. Nemcsak a szolgálatok tették le az asztalra többéves felderítő munkájuk eredményét, hanem már a Legfőbb Ügyészség képviselője is bemutatta, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre az uniós intézmények elleni kémkedés gyanúja ügyében Kovács Bélával szemben. Nem feltételezem sem az ügyészségről, sem a szolgálatokról, hogy nem kellően megalapozott vádakkal kockára tennék Magyarország nemzetközi tekintélyét. Hiszen ne felejtsük, a mentelmi jogról nem a Magyar Országgyűlés, nem a legfőbb ügyész, hanem az Európai Parlament dönt.
– Földi László, a hírszerzés egykori műveleti igazgatója szerint kémeket nem szoktak feljelenteni. Lecsapnak rájuk, és letartóztatják őket.
– Nem klasszikus „James Bond-i” kémtevékenységről van szó. A gyanú nem arról szól, hogy Kovács Béla illegálisan szerzett meg titkos iratokat, amelyeket átadott az orosz hírszerzésnek akár anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, így a tettenérés az ő esetében nehezen értelmezhető.
– Lapunk úgy értesült: feladata a bomlasztás, az euroszkepticizmus fokozása volt, emellett Oroszország érdekében lobbizott. Meg tudja ezt erősíteni?
– Konkrétumokat nem mondhatok, de ez a megközelítés nem áll távol attól, amiről minket a szolgálatok tájékoztattak. Amit elmondhatok: Kovács Béla konspirált körülmények közt tartott fenn kapcsolatot orosz „diplomatákkal”, s oly módon, ami szokatlan és gyanúra ad okot a diplomácia világában. Ha felfüggesztik a mentelmi jogát, az ügyészség dolga lesz tisztázni, mit tett valójában. Számunkra van azonban egy talán még ennél is fontosabb kérdés. Hová vezetnek a szálak? Magányos elkövetőről van-e szó, aki az orosz érdekek szolgálatába állt, vagy ez csak fedőtevékenység volt a részéről, amely mögött valami egészen más áll?
– A nagyobbik kormánypárt képviselői már nyíltan felvetették, hogy esetleg „az oroszok pénzelik a Jobbikot”. Vagy esetleg más országok? Irán például?
– Egyelőre csak az jelenthető ki, hogy a Jobbik egyik meghatározó külpolitikusára a kémkedés gyanúja vetődött. Természetesen fel kell tenni a kérdést, és ki kell vizsgálni, hogy a párt vagy az egyes párttagok esetleges külföldi finanszírozásával kapcsolatos felvetéseknek van-e alapjuk, s ha igen, kik és milyen szándékkal támogatják külföldről őket. Ez azonban még az elkövetkező időszak feladata.
– Az Állami Számvevőszék minden választás után megállapította, hogy a pártok valóban csak 386 millió forintot költöttek a kampányra, ahogy azt a törvény előírja, noha csak a vak nem látta, hogy ténylegesen ennek a húsz-harmincszorosát. Ilyen „átlátható” pártfinanszírozás mellett kivizsgálható, miből gazdálkodnak?
– Minden párt gazdálkodásának átláthatónak kell lennie. Az új párttörvény alapján tilos külföldről vagyoni támogatást elfogadni. Most felvetődött annak a lehetősége, hogy esetleg az egyik párt finanszírozásának hátterében külföldi források vannak, és e mögött esetleg olyan szempontok és érdekek is meghúzódhatnak, amelyek sérthetik az ország nemzetbiztonsági érdekeit, nemzetközi elkötelezettségét, kötelezettségvállalásait. Ez az eset okot adhat a pártoknak arra, hogy újra nekiveselkedjenek egy a mainál minden tekintetben jobb pártfinanszírozás kialakításának.
– Vona Gábor – miközben kiáll Kovács Béla mellett – azt mondja: ha igaz a kémvád, akkor ő áldozat, de akkor miért nem figyelmeztette a titkosszolgálat, hogy orosz kém van a pártjában?
– Ha ez a kormánypártok által megfogalmazott gyanú bebizonyosodik, akkor Vona Gábornak a Jobbik elnökeként választ kell adnia arra, tudott-e, és ha igen, mit tudott Kovács Béla konspirált találkozóiról. Ha bebizonyosodik a gyanú, hogy anyagilag is kötődött a Jobbik Oroszországhoz vagy éppen az orosz titkosszolgálathoz, akkor további kérdésekre is válaszolnia kell. Politikai felelősség terhelheti, ha megalapozottnak bizonyulnak a külföldi támogatásukról szóló felvetések. Azt ugyanis aligha hiszi el bárki is, hogy a párt elnökeként nem volt és nincs tisztában azzal, honnan milyen támogatást kap a Jobbik.
– Vona Gáborék kampányfogásnak tartják a nyomozás bejelentésének időzítését.
– Az időzítéssel kapcsolatban nekem is vannak kétségeim, figyelemmel az ötéves felderítő tevékenységre. Az uniós intézmények elleni kémkedés január óta szerepel a Btk.-ban, így akár igaz is lehet, amit mondanak. A Legfőbb Ügyészség és a szolgálatok a nyomozás ütemével magyarázták, hogy épp az EP-választás előtt küldték el Brüsszelbe a Kovács mentelmi jogának felfüggesztését kérő indítványukat. Mindenesetre az furcsa, hogy rendszeresen kampányok közepette látnak napvilágot ilyen információk a nyomozó hatóságoktól, a titkosszolgálatoktól, a politikusoktól, de egyszer már jó lenne tudni, hogy valójában kiktől.
– A lezáratlan ügyek közt említette az őszödi beszéd kiszivárogtatását, a Portik–Laborc-találkozókat és a romagyilkosságokat. Nem lerágott csontok már ezek?
– A Portik–Laborc-ügyre lehet mondani, hogy az. Egyértelműen kiderült, hogy súlyos szakmai hibák és mulasztások történtek, dokumentumok vesztek el, azt azonban senki sem vonta kétségbe, hogy bebizonyosodott: a titkosszolgálat nem használta fel politikai célokra az alvilágot. Más a helyzet a romagyilkosság esetében, de ott még folynak a nyomozások, ezért nem szívesen bocsátkoznék részletekbe. Ami pedig az őszödi kiszivárogtatást illeti, azért egyszer már csak jó lenne tudni, hogy valójában mi történt, de ha ez nem lehetséges, akkor egyszer ki kell mondani, hogy az igazság már nem tárható fel.
– Pintér Sándor szerint, miután kiderült, hogy nem kívülről hallgatták le a beszédet, a titkosszolgálatnak semmi dolga az ügyben.
– Részben van csak igaza a belügyminiszter úrnak. De azért mégiscsak az akkor hivatalban lévő miniszterelnök beszédéről van szó, és egy védett kormányüdülőben hangzott el. Az tudható, hogy utána közvetítők útján a Fideszhez került, majd nyilvánosságra hozták. De a leglényegesebb, hogy miként került a közvetítőhöz, továbbra is homályban van.
– A legújabb „hír”, hogy az őszödi beszédet az ismeretlen szocialistáktól a Fideszhez eljuttató Rózsa-Flores Eduardóra Magyarországról hívta fel valaki a bolíviai hatóságok figyelmét, akik aztán végeztek vele. Így maradhat örökre titokban a kiszivárogtató neve…
– Ez már gondolatnak is sok. Nem tételezem fel sem egyetlen magyar politikusról, sem a szolgálatokról, hogy ilyen aljasságra – mondjuk ki: gyilkosságra – ragadtatnák magukat. Épp az efféle rémséges összeesküvés-elméletek miatt kellene most már így vagy úgy, de végleg lezárni ezt a történetet.
– Nem tűnik túlzásnak viszont, hogy az amerikaiak nálunk is lehallgattak mindent és mindenkit, akit csak kedvük tartotta. Vizsgálják a lehallgatási botrány magyar vonatkozásait. Jutottak már valamire?
– Kaptam egy jókora paksamétát az előző ciklusban ezt az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elnökétől. Ők arra jutottak, hogy bizonyos szoftverekkel kapcsolatban lenne célszerű alaposabb vizsgálatokat folytatni, mert alkalmasak lehetnek akár kémtevékenységre is.
– Miféle szoftverekről van szó?
– Mindenki által használt amerikai fejlesztésű programokról. Egyelőre csak annyit mondhatok: először azt kell tisztázni, az adott szoftverek alkalmasak-e egyáltalán kémkedésre. El kell kerülni az indokolatlan pánikkeltést, az is lehetséges, hogy semmi alapja nincs az ügynek. Ha azt a választ kapjuk a szakértőktől, hogy igen, akkor még mindig meg kell majd válaszolni két fontos kérdést. Az egyik, hogy kémkedtek-e velük, s ha igen, kiknek a számítógépéből „loptak el” adatokat. A másik, hogy mit tehetünk ezek után. Nyilvánvaló, hogy nem dobhatjuk ki az összes amerikai szoftvert. Viszont szó nélkül sem hagyhatjuk, még a szövetségeseinknek sem, hogy kedvükre olvasgassák a magyar emberek számítógépeinek tartalmát, és ami megtetszik nekik, azt ellopják.
