galéria megtekintése

Jobbat mond a kerítésnél

Ha valaki úgy gondolja, személyes jövőt tud építeni a pártot bíráló megszólalásaival, az nemcsak a társadalmat nem érti, de az MSZP belső viszonyait sem – üzeni kritikusainak Tóbiás József, aki jövőre újraindul a pártelnöki tisztségért.

– Mondjon jobbat a kerítésnél!

– Mindenekelőtt a tagállamok közös cselekvésére van szükség. Fel kell függeszteni a Dublin III. rendeletet, biztosítani kell a külső határok közös védelmét, közös regisztrációs, elosztási és kitoloncolási rendszer, közös finanszírozás kell. Utána lehet beszélni a kvótákról. A menekültek elosztását általánossá tévő Juncker-javaslatot nem támogatjuk, az egyszeri áthelyezést viszont, amelyről már uniós döntés született, elfogadjuk.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

– Erről az álláspontról nem tudott Hiller István, akitől a nyitó óhajt kölcsönöztük?

– Biztosan hallotta. A vita abból ered, hogy az unió döntéshozatala lassú. Ennek egyik oka pedig az, hogy néhány ország nehezíti a közös munkát.

 

Pedig az európai polgárok többsége a felmérések szerint nem helyi, hanem egységes megoldást akar.

– Mindenki elmondta már, hogy közös megoldás kell. Orbán Viktor a menekültáradat megállítására kínálta a kerítést, nem állította, hogy nincs szükség Franciaországra vagy Németországra a válság megoldásához.

– A kerítés nem állított meg semmit:

ugyanannyi menekült érkezik Európába, mint előtte. Védelmi rendszerként is csak azért működik, mert a határokat védő rendőrök és katonák életképessé teszik. Ráadásul ha akadálypályát építünk Európába, korlátozzuk az alapvető jogokat, így például a szabad mozgást. A kerítés egyenesen Schengen létét kérdőjelezi meg.

– A választók tudják, mi az MSZP véleménye a migrációról?

– Számos kutatás igazolja, hogy igen. A józan többség pártján vagyunk.

– Mégis a Fidesz népszerűsége nőtt az elmúlt hónapokban.

– A kormányzati gépezet nyolc hónapja nem a megoldást keresi, hanem a problémát eszkalálja, és ehhez rengeteg forrást használ fel.

– Ha az MSZP a józan többség véleményét osztja, miért nem támogatja a józan többség?

– Nem lehet minden kérdést arra egyszerűsíteni, hogy amit képviselünk, miért nem hoz rögtön több szavazatot. Vannak döntések, amelyek nem igazolódnak vissza azonnal. De biztos vagyok abban, hogy hosszú távon az emberek többségének a miniszterelnök szélsőséges álláspontja éppúgy elfogadhatatlan, mint az elvakult, szélsőségesen liberális nézetek. Senki sem gondolja, hogy jó az, ha több százezren telepednek le Magyarországon, de nem is akarnak ennyien idejönni. Végig azt mondtuk:

első a magyar emberek biztonsága, utána jön minden más. De ha már átvándorlással van dolgunk, az átvándorlókkal humánusan kell bánni.

– Még sok a kérdés a párizsi merényletekkel kapcsolatban, de nem kizárható, hogy az elkövetők egy része átvonult Európán. Nem okkal mondja a kormányfő, hogy a kerítésépítés után ennek a veszélynek már nincs kitéve Magyarország?

– Amikor belekezdett az ezzel kapcsolatos kampányba, azt állította: a kerítéssel megvédjük Európát.

– Túlzott. Magyarországra viszont többé nem tud bejönni senki ellenőrizetlenül, legalábbis dél felől.

– Magyarország nem képes egyedül hatékony védekezésre. Ha a kormány tartósan szembemegy az unió többségével, akkor elveszíti a többiek szolidaritását, így akkor sem számíthatunk majd rájuk, amikor szükségünk lenne a támogatásukra. Orbán politikája oda vezetett, hogy több tízezer bevándorlót toloncolhatnak vissza Magyarországra. Soha nem állítanám, hogy bármely politikus terroristapárti, ahogy Orbán teszi, de

tény, hogy a miniszterelnök politikája a félelmet gerjeszti, és ezáltal azokat erősíti, akik azt akarják, hogy európaiak rettegjenek.

Nem a biztonság látszatát, hanem annak valóságát kell megteremteni, gyorsreagálású európai haderővel, a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködésével. Ez a közös cselekvés alapja.

– Segít ebben a pozitív semlegesség?

– Semmi köze hozzá. Jó, hogy ezt is tisztázhatjuk. A pozitív semlegességről nem a migrációval összefüggésben beszéltem egy választmányi ülésen, hanem a demokratikus ellenzéki pártok kapcsán.

– A definíciós probléma azért fennáll: mi az a pozitív semlegesség?

– Azt jelenti, hogy a demokratikus oldalon álló pártokhoz a viszonyunk alapvetően pozitív, de jelenleg nem a hozzájuk fűződő kapcsolat a legfontosabb számunkra. A választók megnyerése és az MSZP építése ma a fő feladat.

– Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az MSZP építkezik-e. Mi utal erre?

– Például az, hogy fizetésemelést követelünk. Arról beszélünk, ami az embereket, de a gazdasági szereplőket, elemzőket is foglalkoztatja. Egyre többen tartják versenyhátránynak az alacsony fizetéseket. Ma a társadalom háromnegyede nem képes finanszírozni egy rendkívüli kiadást. 2010-ben ez az arány 50 százalék volt. Az a feladatunk, hogy szembesítsük a kormányt a valósággal.

– Játsszunk el a gondolattal, hogy az MSZP kormányoz, és a Fidesz követel 50 százalékos fizetésemelést. Nem az a válasz, hogy ez olcsó, felelőtlen populizmus?

– Nem, mert a szociális helyzet rendkívüli,

és ehhez igazodó megoldást kell találni. Egy baloldali kormánynak csökkentenie kell a jövedelemkülönbségeket.

– Támogatná például a leggazdagabbak extraadóját? Amikor Gyurcsány Ferencet kérdeztük, abban sem volt biztos, hogy az egykulcsos adó megváltoztatását elfogadnák az emberek.

– Az biztos, hogy a jelenlegi jövedelemkülönbségek elviselhetetlenek. Elviselhetetlen, hogy egy beteghordozó 55 ezer forintot vigyen haza,

de az is, hogy egy szociális gondozó úgy éljen, mint azok, akiket ápol.

Miközben a földből nőnek ki milliárdos vállalkozók. Mindez egyszeri adóátrendezéssel nem oldható meg.

– Egyelőre nem az a kérdés, hogy ki fogja ezt végrehajtani, hanem az, hogy ki lesz az MSZP elnöke a következő választásokig. Jövőre tisztújítás. Újraindul?

– Természetesen. 2016. május végén, június elején lesz a tisztújítás, és indulni fogok újra, elnökként. A program, amelyet tavaly nyáron meghatároztam, négy évre szól. Az elmúlt hetek regionális értekezletein azt tapasztaltam, van támogatás ahhoz, hogy folytassam a munkát. Kötelességem végigcsinálni, amit elkezdtem.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

– Ehhez képest azt is hallani, hogy a vezetéssel elégedetlen küldöttek a hét végi kongresszuson leszavazhatják az alapszabály módosítását.

– Nem számítok erre. Az elnökségben lényegében konszenzussal fogadtuk el a javaslatot.

– Nem visszalépés, hogy noha egy éve azt ígérte, 2017 az előválasztás éve lesz, az MSZP semmilyen kötelezettséget nem vállal, és csak lehetőségként illeszti az alapszabályába az előválasztást?

– Büszke vagyok arra, hogy az MSZP nemcsak beszél a nyitásról, hanem végre is hajtja:

a társadalmi akaratot gátoló kormánnyal szemben lehetőséget teremt arra, hogy már a jelöltjeink kiválasztásában részt vehessenek az emberek. A kezdeményezést az is indokolja, hogy az önkormányzati és időközi választásokon azok a politikusaink szerepeltek jól, akik nem pártpolitikai keretben gondolkodtak.

– Ki fog dönteni arról, hogy legyen-e előválasztás?

– A választmány, amelyre a szövetségi rendszer kialakítása is tartozik.

– Mikor?

– Biztos, hogy nem folytatjuk a korábbi gyakorlatot, mert tavaly januárban még azon matekoztunk, kik induljanak. A választás előtt minimum egy évvel meg kell születnie az erre vonatkozó döntésnek.

– Mire számít a kongresszuson? Füttyszóra? Szimpátiatüntetésre?

– Egyikre sem. Arra számítok, hogy mindenki felelősen fog viselkedni. Így történt a regionális kongresszusokon is: minden vita építő, és nem személyeskedő volt, mindenki érezte, hogy nem önmagunkkal kell foglalkoznunk. Ha nem így teszünk,

akkor az következik be, ami 2014-ben, csak hatalmi alternatívát tudunk állítani a Fidesszel szemben, arról pedig bebizonyosodott, hogy nem elég a sikerhez.

– Nehéz elhinni, hogy az MSZP-ben minden zárt körű vita felelős, konstruktív – csak a nyilvánosság előtt esnek egymásnak.

– Ez a politika felvilága. Lelke rajta annak, aki ebben részt vesz. Én még olyan kongresszusi küldöttel nem találkoztam, aki név nélkül nyilatkozott volna a sajtóban. A tagjaink is nagyobb fegyelmet várnak el a volt vezetőiktől, pártelnökeiktől. Én igyekszem megfelelni ennek az elvárásnak.

– Kovács László és Hiller István a vezetők teljesítményhiányáról beszélt, Harangozó Tamás érezhető elégedetlenségről. És ezek a névvel vállalt vélemények. A név nélküliek súlyosabbak.

– Ha valaki úgy gondolja, személyes jövőt tud építeni a pártot bíráló nyilvánosságbeli megszólalásával, az nemcsak a társadalmat nem érti, de az MSZP belső viszonyait sem.

– A kritikusok azt mondják: a vészcsengőt kapcsolták be, mert ha minden így marad, akkor a párt léte válik kérdésessé, az MSZP kieshet a parlamentből.

– Ha kitartóan nem azzal foglalkoznak, ami az embereket érdekli, ők lehet, hogy kiesnek.

De az MSZP nem, mert a párt többsége a közösség érdekeit tartja szem előtt.

– Eladják a Jókai utcai székházat?

– Igen. Nincs ebben semmi újdonság.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

– Úgy tudni, a Csányi Sándor vezette OTP bejelentkezett, de aztán nem lett egyezség.

– Ahogy ígértem: amint megvan a vevő, és aláírtuk vele a szerződést, tájékoztatni fogjuk a sajtót. Nem véletlen, hogy még nem tettük meg. Azok, akik a megállapodás előtt szivárogtatnak, csak ártanak.

– Mert rontottak az üzlet esélyén?

– Általánosabban fogalmaznék:

minden olyan nyilatkozat árt az MSZP-nek, amely kizárólag az MSZP belügyeiről szól.

– Akkor ezek nem pozitívan semleges nyilatkozatok?

– Nem, nem azok.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.