A tarthatatlan helyzet a miniszternek is sok volt, és idén májusban – nem függetlenül a jogvédők közbenjárásától – leszögezte, a KLIK soha sem támogatta, hogy Piliscsabán újrainduljon a már bezárt iskola, semmilyen olyan pedagógiai program nincs, ami ezt indokolná, továbbra sem engedélyezi újabb „cigány osztály" indítását.
Aztán ezzel a közleménnyel le is tudhatta maga részéről az ügyet, legalábbis az illetékes hivatalok, úgy tűnik, konkrét utasítás nélkül maradtak.
Ugyanis a körzetes iskola felmenő rendszerű megszüntetése miatt biztosítaniuk kellett volna az iskolai körzetet a tanköteles gyerekeknek, és ki kellett volna jelölniük azt az iskolát, amelynek kötelezően fel kell vennie őket.
|
Jogsértés minden szinten
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ehhez képest augusztus végén még volt olyan szülő, aki nem tudta, hová fog járni napokkal később a gyereke.
„A nagyfiam hétéves. Tavaly is elkezdhette volna az iskolát, azonban a férőhelyhiány miatt csak ötéves korában jutottunk be az óvodába. A Jókaiban már nem indul első osztály, ezért megpróbáltam a piliscsabai egyházi fenntartású iskolába és a német nemzetiségibe beíratni, de mindkét helyről elutasítottak, helyhiány miatt. Nagyon szeretném erős iskolába íratni a gyereket – meséli az egyik érintett roma szülő elkeseredetten.
Csakhogy már az sem volt jogszerű, hogy a szülőt a településen működő, a katolikus egyház által fenntartott Páduai Szent Antal Általános Iskola és a nemzetiségi önkormányzat alá tartozó Hauck János Német Nemzetiségi Általános iskola is elutasította.
A köznevelési törvény 33. paragrafusa értelmében ugyanis mindkét intézmény köteles részt venni „a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában". „Az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg" – szól a törvény, és ugyanez a helyzet a nemzetiségi iskola esetében is.
|
A miniszter szava kevésnek bizonyult
M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
A Páduai Szent Antal Általános Iskola felvételi tájékoztatója a törvénnyel összhangban úgy szól, hogy túljelentkezés esetén figyelembe veszik az egyházi elkötelezettségen túl azt, hogy mennyire lakik közel az iskolához a gyerek, illetve mennyire dolgozik közel a szülő az iskolához. A lapunk által megkeresett szülő abban az utcában lakik, ahol az iskola van, ráadásul az édesanya is a közelben dolgozik. Mégis elküldték őket. A szülők most kénytelenek Tinnyére cipelni a gyereket, ami óriási anyagi terhet jelent a szegénységben élő családnak.
– Bérlet híján kénytelenek voltunk jegyeket venni, ez heti szinten négyezer forint. Napi kétszer kell hozni-vinni a gyereket. Kértünk a KLIK-től utazási támogatást, de nem kaptunk, mondván, legyen elég a diákbérlet kedvezménye
– folytatja az édesanya, hozzátéve, hogy a hivatali ügyintéző, bár nem szó szerint, de mégiscsak azt dörgölte az orrá alá: egye meg amit főzött, ha már annyira nem akarta a Jókai iskolát.
Egy másik szülő arról panaszkodik, hogy az ő gyereke harmadikos a Jókaiban, de nagyon szeretné kivenni onnan, mert nagyon kevesen járnak oda, és szinte csak kizárólag romák. Szerinte annyira kevesen járnak már a Jókaiba, hogy „nincs semmi értelme, be kéne zárni az egészet". " Ha a kis elsősöket elteszik onnan, miért nem teszik el a többit is? Télen minek fűtik? Minek van száz tanító néni?" – teszi fel a szülő a logikus kérdéseket. Persze megpróbálta átíratni a kisfiát, de helyhiányra hivatkozva mindenhonnan elhajtották őt is. Pedig azt szeretné, ha a gyereke látna nem roma gyereket is. Nevét azért nem meri vállalni, mert azzal fenyegetik az iskolában, hogy speciális iskolába teszik a kisfiát, ha sokat „ugrál".
A tarthatatlan helyzet miatt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) nyílt levélben a KLIK elnökéhez, Hanesz Józsefhez fordult, mert
a miniszter első osztály indítását megtiltó döntése „kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a rendes, áprilisi beiratkozási időszakban a Jókai Mór Általános Iskolába beíratott gyermekek helyzete a tanévkezdésig megnyugtatóan rendeződjön".
„Négy roma gyermekről tudunk, akik 2015 áprilisában (kényszerből) a Jókait választották, oda beiratkoztak. Egyikőjük sem kapott sem az iskolától, sem a pilisvörösvári tankerülettől tájékoztatást arra nézve, hogy ha nem indul új első osztály, akkor mégis, melyik iskolában kezdheti meg gyermekük az első évet, melyik a kötelező felvételt biztosító intézmény" – írja a CFCF.
|
Napi kétszer kell hozni-vinni a gyereket, a KLIK-től mégsem kaptak támogatást
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az alapítvány közbenjárásával a családok „pánikszerűen" kerestek iskolát az érintett gyerekeknek, mivel kiderült, az állami hivatalok részéről semmilyen segítségre nem számíthattak. „Amellett, hogy az eljárás a szülőkkel s a gyerekekkel embertelen és felháborító, jogellenes is, amiért nem más, mint az iskolafenntartó, vagyis a KLIK felel. A beiskolázási körzethatárok kijelöléséért felelős Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis nem kapott felkérést új iskolai körzethatár kijelölésére, így lényegében egyetlen, elsős piliscsabai gyermeknek sincs kijelölt, kötelező felvételt biztosító iskolája, amely ténylegesen fogadni is tudja őket. A négy, a Jókaiba beiratkozott gyermek Jászfalun, illetve Tinnyén talált elhelyezést hosszas utánajárás és megaláztatás után, hiszen mindannyian helyben, akár a német nemzetiségi, akár az egyházi iskolában szerettek volna maradni" – mutat rá jogsértések sorozatára a CFCF, amely szerint az utazási költségtérítés megtagadása is sérti törvényt.
Azon túl, hogy mennyire megalázó helyzetbe kerültek kiszolgáltatott, szegény családok,
az ügy jól mutatja az államosított iskolarendszer csődjét.
Az önkormányzati fenntartás szétverésével a tankötelezettséggel kapcsolatos hatáskörök elkerültek a jegyzőtől, és azokon jelenleg négy hivatal (KLIK, járási kormányhivatal, megyei kormányhivatal, Oktatási Hivatal) osztozkodik. A rendszert a teljes káosz jellemzi, a hatásköröket szinte lehetetlen szétbogozni. A piliscsabai esetben úgy fest, hogy halmozott jogsértés történt: mulaszthatott a KLIK, a kormányhivatal, de a településen működő egyházi és nemzetiségi iskola is, amely megtagadta a gyerekek felvételét.
Ezzel a kis előtörténettel indul több piliscsabai roma kisgyerek iskolai karrierje 2015 szeptemberében, az új tanév beköszöntével.
