Az igazságügyi bizottság meghallgatta Iványi Gábor lelkészt, a MET (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) vezetőjét. Az egyházi elismerés ügyében a testület a jövő héten hoz állásfoglalást, de még ezzel sincs vége: parlamenti jóváhagyásra is szükség van. Az évek óta tartó hercehurca miatt a MET-et eddig – Iványi közlése szerint – milliárdos anyagi veszteség is érte.

Késéssel kezdődött az ülés, a képviselői helyek jelentős része üresen maradt. Az igazságügyi bizottság végül „helyettesítésekkel határozatképessé vált" – jelentette be megkönnyebbülten Rubovszky György KDNP-s elnök. Az új parlamenti felállásban nincs emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, ezért most ehhez a testülethez tartoznak az egyházi kérdések.

Iványi Gábornak a „kötelező meghallgatáson" arról kellett számot adnia, hogy az általa vezetett vallási szervezet kész együttműködni a „közösségi célok érdekében". Az 1981-ben egyházként elismert MET múltját ismertetve Iványi kitért rá, hogy a hívek és lelkészek milyen üldöztetésnek voltak kitéve a pártállam idején. Majd a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy napjainkban – Dankó utcai főiskolájuk mellett – hány meg hány szociális, egészségügyi és oktatási intézményt tartanak fenn hajléktalanok, idősek, rászorulók számára.

A MET intézményei 2012 januárjától nem kapnak kiegészítő állami támogatást, az alapnormatíva viszont csupán a kiadások 50-60 százalékának fedezésére elég. Iványi Gábor isteni csodának nevezte, hogy intézményrendszerük még mindig működik. A szocialista Teleki László felvetésére, hogy a fideszes többségű parlament miért törölte az egyházak sorából a MET-et, Iványi ezen a fórumon nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. A kormánypárti képviselőktől egyetlen kérdés sem érkezett: talán ők is méltatlannak érezték az eljárást.

Az Országgyűlés – más vallási közösségekkel együtt – a MET-et is 2011 nyarán fosztotta meg egyházi státuszától. Később az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy ez jogsértő módon történt – emlékeztetett rá a bizottsági ülés után lapunknak nyilatkozva Iványi Gábor.

Bár az új egyházi törvényt Semjén Zsolt annak idején kodifikációs remekműnek nevezte, az alkotmánybírósági döntések nyomán a parlament többször is kénytelen volt átírni a jogszabályt. A MET elméletileg megfelelt a folyton változó törvényi elvárásoknak, a hivatalos állami elismerésért azonban máig tart a küzdelem.

A procedúra módfelett hosszadalmas. Igazolni kell, hogy az adott vallási közösség legalább tízezer taggal rendelkezik (a MET esetében a szükségesnél jóval több aláírás gyűlt össze), vagy például azt, hogy legalább húsz éve szervezett formában működik Magyarországon és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. A feltételek közé tartozik, hogy a közösséggel szemben ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat: a MET ezen a szűrőn is átment.

Amennyiben az igazságügyi bizottság is zöld jelzést ad, akkor az Országgyűlés kétharmados többséggel határoz a MET „bevett egyházzá" nyilvánításáról. Ami nem ígérkezik egyszerű menetnek.

A MET jelenleg az egyházaknak járó egyszázalékos adófelajánlásokban és azok állami kiegészítésében sem részesülhet. Iványi Gábor kérdésünkre elmondta, hogy számításaik szerint az elmúlt években összességében mintegy kétmilliárd forinttól estek el. A lelkész hozzátette: a már említett strasbourgi döntés szerint a magyar államnak anyagi kérdésekben is egyezségre kell jutnia.