Az ötórás tárgyaláson hozott ítélet szerint a vádlott ittasan, ismerőseivel vett részt a demonstráción délután. Amikor a  rendőrök észlelték, hogy egyesek megpróbálják a kordont szétbontani,  megkezdték az intézkedést, a hangadók kiemelését. Ekkor lépett elő a  vádlott és egy rendőr elé került, akit szidalmazott, majd megragadta  a rendőr tonfát tartó kezét, amelyet a rendőr speciális fogással  tudott kiszabadítani.

A bíróság szerint ezzel a magatartással megvalósult a hivatalos  személy elleni erőszak. Ezt támasztja alá a nő kihallgatáskor tett  vallomása, a rendőrök tanúvallomásai és a rendőrök által készített  videofelvétel is, amelyet a tárgyaláson többször levetítettek.

A bíróságon tett vallomásában a nő elmondta: ismerőseivel vett  részt a demonstráción, amikor észrevették, hogy a tüntetők egy része  bontani kezdte a kordont. A nő észlelte, hogy ismerősét tőle nem  messze a rendőrök a tömegből kiragadják, és a rendőrsorfal mögé  rántják. Mint mondta: ő csak annyit akart megtudni az előtte álló  rendőrtől, hogy miért teszik ezt a barátjával, de az tagadta, hogy  támadólag lépett volna fel, ütött, vagy rúgott volna.  Kihallgatásakor tett vallomásában azt elismerte, hogy megfogta a  rendőr karját, a tárgyaláson azonban azt állította, hogy már nem  emlékszik, mi történt pontosan.

A bíróság meghallgatott három rendőrt is - a vád tanúit - , köztük azt a rendőrt, akinek a karját a nő megfogta. A három férfi  arról számolt be, hogy a kordon előtti részt akarták  "megtisztítani", miután látták, hogy a kordont bontani kezdték.  Ekkor lettek figyelmesek egy kalapot viselő idős férfira és egy  másik rendbontóra is. Eredetileg őket akarták kiemelni, amikor a  vádlott az egyik rendőr elé állt, és hangos kiabálás közepette  megragadta az alkarját. Vallomásuk szerint ezzel az incidenssel a nő  megakadályozta azt, hogy elfogják a kalapos férfit, aki a nővel  szembeni intézkedés közben eltűnt a tömegben. Két rendőr azt monda: a nő rúgott is az egyik rendőr felé, de a harmadik társuk ezt nem  erősítette meg, mert épp takarásban volt.

Vádbeszédében az ügyész elmondta: több fórumon is panasszal  lehet élni a rendőri intézkedés ellen, de azt erőszakkal akadályozni  nem lehet. A fiatal, érettségivel rendelkező nőnek tudnia kellett, hogy a rendőrök hivatalosan intézkednek, amikor kiemelik a  rendbontókat, mégis tettlegesen lépett fel.

A vádlott ügyvédje szerint a rendőrök vallomásai több helyen  ellentmondásosak, vagy életszerűtlen szituációt valósnak akarnak  feltüntetni. A felvételen csak hadonászás és "ösztönös kézfeltartás" látszik, de az nem, hogy a nő megérintené a rendőrt, ezért ezt nem  lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, ahogy a rúgást sem -  mondta. Az ügyvéd ezután védence felmentését kérte.

A nő az utolsó szó jogán elmondta: nem követte el a  bűncselekményt és nem érzi magát bűnösnek.
Az ítélet indoklása szerint a nő magatartásával megvalósította a  bűncselekményt. A bíró kiemelte: a rendőrök hivatalos személyek, és  emiatt fokozott védelemben részesülnek. Az sem számít, hogy a támadó  testi adottságai milyenek; jelen esetben egy filigrán fiatal nőről  van szó. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a nő büntetlen  előéletét, azt, hogy ténybeli beismerő vallomást tett, súlyosító  körülményként az ittas állapotát tette elkövetésekor, valamint azt,  hogy az utóbbi időkben megszaporodott a hasonló ügyek száma.

A vádlott őrizetét a bíróság megszüntette és a nőt szabadlábra  helyezte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védelem azonban  fellebbezett, tehát az ítélet nem jogerős.

Kapcsolódó cikkek: Gordon, a takarító | 'Kentaurkormány alakult, Gyurcsány-bébikkel' | 'A háborúskodásra most nincs pénz' | 'Ne ültessenek a nép nyakára Bajnai Gordonokat!' | Az MDF igen, a KDNP nem egyeztet Bajnaival