Terjedelmes tanulmány tett közzé az Élet és Irodalom ma megjelent számában Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter ismét megerősítette azon véleményét, miszerint az ország gazdaságának helyreállításához strukturális reformokra van szükség a nyugdíjrendszerben, az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban és az adórendszerben. „Az 1998 óta eltelt bő évtizedben az egymást követő kormányok már egyetlen érdemi reform elindítására sem voltak képesek elszánni magukat.

1998-ban véget ért a huszadik századi magyar reformkor” – fogalmaz írásában Bokros, hozzátéve: az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hitele az államcsődtől mentette meg az országot. Bokros szerint a 2001 és 2006 közötti túlköltekezés ikerdeficitet, ikeradósságot és ikerbizalmatlanságot szül, az államháztartásnak nem csupán a hiánya és az adóssága nagy, hanem a mérete is, és korszerűtlen a szerkezete.

A javasolt reformok kapcsán Bokros megjegyzi, hogy azok következtében sok életképtelen és színvonaltalan oktatási intézményt bezárnának, néhány egészségügyi és oktatási vállalkozás tönkre menne és százezrek kerülnének szembe azzal, hogy rendszerváltás van az ő területükön. "Lesznek, akik szárnyalnak az új feltételek közepette, mások keservesen szenvednek majd, szükség lesz arra, hogy az állam tompítsa a feszültséget, de a reformok semmiféleképpen sem adhatók fel" – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

Bokros Lajos ma reggal a köztelevízió Nap-Kelte című műsorának vendégeként – a Népszabadság munkatársának kérdésére – elmondta: nem érdekes most, hogy a rövid lejáratú politikai kritikák hogyan hangzanak el. „Az ország iránt érzett felelősség azt diktálná, hogy végre a vállalati szektor reformja után az államháztartási szektor reformja is megkezdődjön és végbemenjen” – fogalmazott.

Bokros hozzátette, hogy a Reformszövetségnek a kidolgozandó javaslatai „nagymértékben egybe fognak esni azzal, amit én írok”. A CEU tanára hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak azt tartja: az emberek ne arra számítsanak, hogy majd az állam el fogja őket tartani, vagy valamilyen módon járadékosokká válnak, netán rokkantnyugdíjat fognak kapni, hanem mindenféleképpen az első megfontolásuk az legyen, hogy hogyan lehet visszatérni a munka világába.

Bokros a nyugdíjasok által is fizetendő TB-járulék kapcsán lapunk kérdésére a televíziós interjúban elmondta, hogy az alacsony nyugdíjaknál valamilyen mértékű növelést, de nem teljes mértékű kompenzációt valósítana meg.

Bokros Lajos javaslatai:

- Kötelező magánbiztosítást az egészségügyben

- Versenyt az egészségügyi intézmények között

- Egészségbiztosítási járulék kötelező megfizetése minden 18 év feletti állampolgárnak – diáknak és nyugdíjasnak egyaránt

- Nyugdíjreform bevezetése: virtuális egyéni számlán alapuló rendszer (a nyugdíjstruktúra pénzügyi stabilitásának megőrzése fontosabb a reálérték megtartásánál)

- A 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés eltörlése

- Kevesebb, de nagyobb iskolákat – a parányi iskolák nem adnak színvonalas oktatást, össze kell vonni az iskolahálózatot

- A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül elég lenne 20-25 intézményt megtartani – a többit bezárni

- A felsőoktatási intézményeket fenntartói tanács irányítása alá helyezni, külső tagokkal

- Versenyt már a középiskolák között is

- Járási szintű önkormányzatoka a települési szint helyett

- Az adózók körének kiszélesítése

- A minimálbér adómentességének eltörlése – jelképes tíz százalékkal való megadóztatása

- A mentességek felszámolása, a potyautasok kiszűrése és kizárása a rendszerből

- Értékalapú ingatlanadózást

- Megszüntetni az egyszerűsített vállalkozási adót (eva)

- Szűkíteni a fantomcégek költségleírásainak lehetőségeit

- A kisvállalkozások adómentességének megszüntetése

- Az osztalékadó felemelése az szja határkulcsának szintjére

- Az iparűzési adó eltörlése

Bokros Lajos egy múlt évi elõadásán, a Közép-európai Egyetemen