A kormányzat által vázolt egyszerű gazdaságpolitikai helyzetelemzés annyiban igaz, hogy az EU-tagállamok válsága, különösen az euróövezeti országoké, jelentős hatással van a magyar gazdaságra. Miután az exporttermelésünk célpontjai főként ezek az országok, ezért nyilvánvalóan meghatározó befolyással bír a gazdasági növekedésünk lehetőségére, ha ezen külső piacainkon csökken a kereslet. Mivel a magyar gazdaság kivitele a rendszerváltást követően ezekre a piacokra rendezkedett be, ezért felesleges azt elemezni, hogy mi lenne, ha máshol is lennének exportpiacaink.

A Policy Agenda elemzése szerint amennyiben elfogadnánk azt a feltételezést, hogy problémáink oka az Európai Unió gazdaságának okaira vezethetők vissza, akkor az az állítás is igaz lenne, hogy a környező országokéval hasonló pályát, vagy legalábbis azonos trendeket kellene bejárnunk. Ezt pedig nem igazolják a főbb gazdasági mutatók.

Az intézet megvizsgálta az EU 27 tagállamának, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Horvátország GDP-jének alakulását. Azt elemezték, hogy 2008 második negyedévéhez képest, amikor még a gazdasági válság jelei nem érződtek, hogyan sikerült helyreállítani a gazdaság teljesítményét. Az összesen 31 országot tartalmazó listán Magyarország a 25. helyen áll, mivel a jelenlegi GDP értéke 7,1%-kal alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt volt. A környező országokkal és a Baltikummal összevetve (összesen 11 ország) a 7. helyen állunk, amely azt mutatja, hogy több hasonló fejlettségi szintű vagy gazdasági szerkezetű ország is képes volt jobban kikerülni a válságból, mint hazánk (Forrás: EUROSTAT adatai alapján Policy Agenda).

Ami ennél is nagyobb probléma, állítja a Policy Agenda, hogy mely ország milyen tendenciát mutat, azaz milyen előjelekkel kell számolni az elkövetkező években. Magyarország azon 12 európai ország közé tartozik, ahol újabb válsághullámot mutatnak a gazdasági fejlődés adatai. Jelenleg azonban nem az a kérdés, hogy mikor sikerül behoznunk a 2008-as szintet, hanem az, hogy egy rövid átmeneti fellendülés után vajon milyen mély lesz a visszaesés újabb fázisa.

A tények tehát nem azt mutatják, hogy a magyar gazdaság problémái kizárólag az euróövezetre lennének visszavezethetőek. Sokkal inkább azt, hogy ezen tagállamok nehéz helyzete hatványozottabban jelenik meg nálunk, és – a szakértők által jelzett hibás gazdaságpolitika mellett – ezáltal újabb válsághullámot kelt.

A háztartások fogyasztása mélyponton

A hazai gazdaságpolitika egyik sarokköve a belső fogyasztás megerősítése, ezt szolgálta az egykulcsos adórendszer, amely révén a magasabb jövedelmű családok elviekben többet fogyaszthattak volna. Ezzel szemben – ahogy hónapok óta lehet látni – ezt semmi sem igazolja, sőt 2008-hoz képest a háztartások fogyasztási kiadása 10,2%-kal esett vissza. Ezzel pedig a vizsgált 31 ország közül a 23. helyen állunk.

A környező országokhoz és a balti államokhoz viszonyítva a középmezőnyhöz tartozunk. Az intézet szerint a problémát az jelenti, hogy tendenciáiban nálunk romlanak az adatok. Ezért, ha a trendek tovább folytatódnak, akkor 2 éven belül az utolsó három között lehetünk. Ez pedig politikai értelemben is viszonylag egyszerű képlethez vezet: Magyarország rosszabbul él, mint négy éve, miközben a szomszédos országokban bővülnek a háztartások kiadásai, azaz a belső kereslet élénkíti a gazdaságot.

A Policy Agenda véleménye szerint az adatok nem támasztják alá azt a kormányzati kommunikációt, hogy növekedési problémánk kizárólag az euróövezetben rejlik. Valójában a külső gondok begyűrűzése inkább sérülékenységünkre irányítja rá a figyelmet. Ez pedig azt is jelenti, hogy ha a kabinet meg akarja előzni a tovább mélyülő válságot, akkor elsősorban gyorsan pénzügyi védőháló után kell néznie, ezt pedig álláspontunk szerint csak IMF/EU–megállapodás tudja biztosítani.