Itt a pedagógusok sztrájkja?
A ma tartott és az estébe nyúló tárgyalás már a hatodik egyeztetés volt a kormányoldallal, amióta a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OVSZ) és a most kiváló PDSZ sztrájkbizottságba szerveződve lépett fel a közoktatás ügyéért.
Az ágazatban működő érdekképviseletek azért választották a közös fellépést, mert megelégelték, hogy a kormány megalakulása óta az érintettek bevonása nélkül fordítja fel fenekestül a köz- és felsőoktatást. Az utolsó csepp a pohárban a pedagógus-életpálya bevezetésének elhalasztásáról szóló hír volt. (Az életpályamodell komplex terv, amelynek csak egy része a fizetésemelés, mégis, a közvéleményben ez utóbbi vált a modell lényegévé.) Követeléseiket októberben levélben küldték el Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ezek egy részét a kormány azonnal lesöpörte, köztük azt, hogy halasszák el a köznevelési és a szakképzési törvény államosítással kapcsolatos passzusait. A szocializmus óta nem tapasztalt központosítás így aztán januárban megtörtént a közoktatásban is: az iskolák megszűntek önálló intézményként működni, az intézmények beleolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az is kiderült, hogy nem lesz átfogó 20 százalékos béremelés a közszférában, ami szintén a követelések lényeges eleme.
A pénteki egyezetés után Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter elmondta, hogy ugyan a sztrájkbizottság létszáma a PDSZ kiválásával csökkent, de a másik három „legjelentősebb” és felelősségteljesebb” érdekképviselettel megszületett a megállapodás. A tárcavezető hozzátette, a szakszervezetek fontos szereplőkké válnak az államosítás folyamatának monitorozásában. A megállapodást várhatóan jövő kedden írják alá.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke azzal leszögezte, hogy ennek a megállapodásnak a szövege nem sok hasonlóságot mutat a korábban megfogalmazott követelésekkel.
– Azért gondoltuk, hogy mégis alá kell írni, mert az már korábban világos volt, hogy az államosítás nem halasztható el, ennek a folyamatnak az ellenőrzésében azonban még kaphatunk szerepet. Ez a megállapodás kompromisszum, amelyben mindkét fél módosított a korábbi álláspontján. Nekünk nagyon fontos volt, hogy hány pedagógus álláshelyet tudunk megőrizni. A kormánytól azt az ígéretet kaptuk, hogy jogszabályban garantálja több tízezer kollégánk álláshelyének megőrzését – fogalmazott, utalva a kötelező óraszámokkal kapcsolatos szakszervezeti követelésekre.
Mint ismert, a köznevelési törvény úgy fogalmaz a kötelező tanítási órákkal, illetve a kötelező iskolai tartózkodással kapcsolatban, hogy az a pedagógusok munkaterheinek jelentős emelkedését jelentheti. A szakszervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a korábbi közoktatási törvényben rögzített 22 tanítási óra ne változzon, s ebben a kérdésben a kormány engedékenynek mutatkozik. A PSZ elnöke kiemelte: a kormány megígérte, hogy a közoktatásban „végre ágazati kollektív szerződésük lesz a kollégáknak”, amely rögzíti a juttatásokat.
– Ez mindig is vágya volt a pedagógusoknak – fűzte hozzá.
Galló Istvánné mindemellett elmondta, hogy az intézmények állami fenntartásba vonását és a pedagóguséletpálya-modellt a jelen formájában a sztrájkbizottság egyetlen tagja sem támogatja. – De mérlegelnünk kellett. Olyan helyzet alakult ki, amelyet megváltoztatni nem tudunk, csak javításokra van lehetőségünk – mondta.
Tóth József, az MKKSZ elnöke a tárgyalások után úgy nyilatkozott, a megállapodás aláírásával egyfajta „feszültséggóc” oldódott fel a közoktatásban. Hozzátette: garanciákat kaptak arra, hogy az álláshelyek megmaradnak, ezért sikernek tekinthető a tárgyalássorozat.
Az, hogy a szakszervezetek közötti korábbi egység megbomlott, már akkor érzékelhető volt, amikor a PDSZ a hét elején sajtótájékoztatón közölte, hogy megelégelte a kormány időhúzását.
– A pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottsága és az EMMI tárgyalódelegációja megegyezett abban, hogy január 15-ig lezárja a sztrájkbizottsági tárgyalásokat. A tárca ezt a napot jelölte meg az utolsó tárgyalási forduló napjának – írták akkor közleményükben. A PDSZ szerint a kormány „látványosan húzza az időt”, a felkínált egyezséget pedig úgy ítéli meg, az „köszönő viszonyban sincs az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levélben megfogalmazottakkal”. A kisebbik pedagógus-érdekképviselet jelezte: elfogyott a türelmük, és nem riadnak vissza a legvégső eszköztől, azaz a sztrájktól sem. Ezért alapítanak külön sztrájkbizottságot.
A PDSZ elnöke a pénteki tárgyalás után este már külön tájékoztatta a sajtót arról, hogy tudomása szerint sok elkeseredett pedagógus támogatja a PDSZ törekvéseit, ezért ha esetleg sztrájkba lépnek, akkor az akciót szakszervezeti tagságtól függetlenül, minden közoktatásban dolgozó kollégának meghirdetik. Mendrey László utalt arra, hogy Galló Istvánné is elismerte: a megállapodástervezet nem tartalmazza az eredeti követeléseiket. Úgy véli, éppen ezért a dokumentum nem aláírható. A PDSZ számára elfogadhatatlan az államosítás, miképpen az is, hogy a húszszázalékos béremelés szóba sem került az egyeztetéseken. Kiemelte, még az életpályamodell bevezetésével kapcsolatos munkateher-növekedést ellensúlyozó bérkompenzáció sem került szóba. A PDSZ szerint a kormány még a legyengített megállapodásban sem vállal olyan garanciákat, amelyeket komolyan lehetne venni. Mendrey azt mondta, az önálló sztrájkbizottságot kezdeményező levelet már hétfőn eljuttatják a miniszterelnökhöz. A PDSZ „nagyon figyelni fog” a törvény által előírt szigorú határidőkre, és nem fogja eltűrni az időhúzást. Ha a kormány nem áll elő újabb dokumentummal, Mendrey nem zárja ki, hogy február végén sztrájkba hívja kollégáit.
