Úgy tudjuk, az Apáczai kiadó megvásárlásáról szóló döntést csak a választás után akarták nyilvánosságra hozni. Nem megerősített információink szerint a kiadó áron alul kelt el, de az Apáczai szempontjából a tranzakció még így is óriási szerencse, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen helyzetbe került a többi hasonló kiadó: ha az Apáczait nem vették volna meg, akkor vélhetően óriási veszteséggel húzhatta volna le a redőnyt azok után, hogy az állam teljesen kisajátítja a piacot.
Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár ugyanis mindenféle szakmai ellenállás kifejtése nélkül hajtotta végre a miniszterelnök elképzeléseit a tankönyvpiac felszámolásáról. Ez a következőképpen zajlott le: a kormány első körben ellehetetlenítette a tankönyvterjesztést, monopol helyzetbe hozva a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t. A sajtó hónapokig zengett attól, hogy ennek az államosításnak milyen következményei lettek: voltak gyerekek, akik még decemberben is tankönyv nélkül ültek az iskolapadban.
A következő lépés a tankönyvfejlesztés állami feladattá minősítése volt. Balog Zoltán, a humántárca minisztere december végén a parlament rendkívüli ülésezési időszakában két nap alatt vitte át a tankönyvpiac felszámolásáról szóló törvényt. Az intézkedés illeszkedik az államosított iskolarendszer megteremtéséhez, az iskolák önállóságának megvonásához, az egyentantervek bevezetéséhez, valamint ahhoz a törekvéshez, hogy megszűnjön a pedagógusszakma autonóm értelmiségi ethosza.
|
| M. Schmidt János / Népszabadság |
A január elsején életbe lépett törvény alapján sejteni lehetett, hogy nincs megállás, és az állam valamelyik kiadót bizonyosan megpróbálja bekebelezni. Hiszen a tankönyvrendeléseket április végéig az iskoláknak fel kell adniuk, ilyen rövid idő alatt a tankönyvfejlesztéssel megbízott Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nem lesz képes minden évfolyamra tankönyveket készíteni. Így jó megoldás kiadót venni. Ráadásul az Emmi korábban közleményben indokolta, hogy az intézkedések az „olcsó, biztonságos, színvonalas tankönyvellátás” érdekében történtek.
Ebből aztán következtetni lehet az Apáczai könyveinek sorsára. Az állam tulajdonába került tankönyveknek vélhetően meredeken leviszik az árát. Ezzel vonzóvá teszik az iskolaigazgatóknak, tankerület-vezetőknek, és így nem is szükséges, hogy az állami intézményfenntartó külön utasításban kötelezze az iskolákat ezeknek a könyveknek a megrendelésére. A portfólió teljessé tétele érdekében az állam kiszemelt egy másik céget is, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. Úgy tudjuk, itt még tartanak a tárgyalások az állam és a kiadó vezetői között.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. arra az egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésünkre, hogy valóban megvette-e az Apáczait, és ha igen, mennyiért, ezt válaszolta írásban: „A Magyar Állam rengeteg megkeresést és felajánlást kap különféle iparági szereplőktől piaci részesedésük Magyar Állam részére történő értékesítése kapcsán. A Magyar Állam jelenleg is több párhuzamos akvizíciós tárgyalást folytat, amely tárgyalások kimeneteléről a törvényi előírásoknak megfelelően, rendszeresen tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt.”
