Blum-Ügyészség 1:0
A Székesfehérvári Városi Bíróság szerdán első fokon felmentette Joáv Blumot az ellene emelt közokirat-hamisítás vádja alól.
A sukorói King’s City projekttel kapcsolatban folyó vizsgálatok és perek egyik mellékszálaként még 2009 decemberében kezdődött az a per, amelyben az izraeli-magyar kettős állampolgárságú Joáv Blumot a fehérvári ügyészség közokirat-hamisítással vádolta meg. A vádirat szerint 2008 júniusában Blum valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor állandó lakóhelyeként jelentette be a sukorói polgármesteri hivatalban az általa egy nappal korábban kibérelt – majd később megvásárolt – Kis utca 5. szám alatti ingatlant, holott sem a bejelentés időpontjában, sem azóta egyetlen percig sem lakott életvitelszerűen a házban. Ez azt jelenti, hogy a részére kiállított lakcímkártya valójában hamis.
Az ügyészség álláspontja szerint a tulajdonjog nem elegendő az érvényes lakcímbejelentéshez, ahhoz életvitelszerűen használni is kell az adott ingatlant.
Azt egyébként maga Joáv Blum is elismerte, hogy egy percig sem lakott a Kis u. 5. számú házban. A vádlott a per során kizárólag az első tárgyalási napon jelent meg, akkor kijelentette: mindvégig az volt a szándéka, hogy idővel beköltözzön a sukorói házba, ehhez azonban előbb fel kellett volna újítania a lakhatatlan ingatlant. Blum akkor azt állította, eredeti tervei szerint már 2008-ban nekilátott volna a rekonstrukciónak, ám édesapja súlyos betegsége, majd halála miatt nem volt hozzá ereje. Blum azóta nem jelent meg egyetlen tárgyaláson sem, rendre orvosi igazolásokkal mentette ki magát. Miután a sukorói beruházás meghiúsult, nem valószínű, hogy Blum valaha is beköltözik majd a Kis utcába.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - aki a büntetőperben Joáv Blumot képviseli -, kérdésünkre azt mondta, nem emlékszik arra, hogy az országban bárhol korábban valótlan tartalmú lakcímkártya miatt büntetőeljárást indítottak volna. Védőbeszédében azt hangsúlyozta: védence nem követett el bűncselekményt, mivel a hazai lakcímnyilvántartás nem bizonyítja az adott ingatlanon történő tényleges tartózkodást. Hozzátette azt is, nem ismer olyan jogszabályt, amely előírná, hogy a lakcímbejelentést meg kell előznie a beköltözésnek.
Bánáti hozzátette: Magyarországon jelenleg százezrek élnek máshol, mint ahová ténylegesen be vannak jelentve – sokan egy parkolási igazolvány, egy beiskolázási körzet vagy az olcsóbb gépjárműadó miatt laknak papíron egész máshol, mint ahol ténylegesen életvitelszerűen tartózkodnak.
A bíróság az ügyészség álláspontját fogadta el: az első fokú ítélet szerint bűncselekménynek számít, ha valaki nem lakik életvitelszerűen azon az ingatlanon, amelyet lakóhelyeként bejegyeztet a lakcímnyilvántartásba. Ennek ellenére Blumot mégis felmentették, az indoklás szerint ugyanis az üzletembert megtévesztették, ami kizárja a büntethetőségét. A magyarul nem beszélő és olvasó Blum az akkori jogi képviselője útmutatásai alapján járt el, ráadásul a törvényesség őrének számító helyi jegyző, valamint a hivatali előadó sem jelezte számára, hogy csak akkor létesíthet lakóhelyet Sukorón, ha egyúttal be is költözik az általa megjelölt ingatlanba.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapításáért.
Bánáti János az ítélethirdetés után kérdésünkre elmondta, a másodfokú eljárásban kérni fogja a felmentő ítélet indoklásának megváltoztatását. A kamarai elnök szerint beláthatatlan következményei lehetnek, ha jogerősen is bűncselekménynek minősítik, hogy valaki nem tartózkodik életvitelszerűen a lakcímkártyáján szereplő címen. Hozzátette: ez a per arról szól, hogy az ügyfeléhez köthető sukorói beruházás megtorpedózására a hatóságok megpróbáltak a lehető legtöbb irányból támadást indítani, és ennek részeként terelték büntető bíróságra a lakcímügyet.
