Hosszan lehetne sorolni a példákat, ahol az erősebb politikai kutya elve alapján jelölték ki a tankerületi központ helyét. Az ellenzéki vezetésű települések buktak – kivéve a megkerülhetetlen megyeszékhelyeket, Szegedet és Salgótarjánt. Nem került tankerületi központ a jobbikos Tapolcára, a szocialista Nyírbátorba és az ugyancsak ellenzéki Dombóvárra: Balatonfüred, Mátészalka és Tamási lett helyettük az oktatás központja.
Sok helyen iszonyú távolságok választják el a legtávolabbi településeket a kifli formájú új tankerületek központjától, ahová majd ügyet intézni kell járni az iskolák vezetőinek.
Törökszentmiklós Szolnoktól alig 15 kilométerre van, mégis az 50 kilométerre lévő Karcaghoz – Fazekas Sándor és Varga Mihály városához – tartozik majd. Nógrád pici megye, mégis két tankerületi központja lett: Salgótarján mellett Balassagyarmaton is lesz központ. Komárom-Esztergom megyében viszont egyetlen központba tartozik az összes járás, a tatabányaiba, Komárom és Esztergom nem kapott önálló oktatási centrumot. Ugyanakkor a sokkal népesebb és kiterjedtebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében is mindössze két központ lesz – Karcag és Szolnok mellett nem rúghatott labdába például a főiskolával rendelkező Jászberény.
A Pest megyei Gödöllő a meglehetősen távol eső Dunakesziben lévő központhoz tartozik. Gémesi György, Gödöllő – az oktatási rendszer átalakítását sokat bíráló – polgármestere szerint nem az a lényeg, hol van a tankerületi központ, hanem az, hogy mit csinál. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolaműködtetés jogát, az átfestett cégérű Klik pedig felkészületlenül vág neki a munkának.
Egy neve elhallgatását kérő, ma is tanító oktatásügyi szakértő szerint
a kormány most elkezdi megvalósítani azt, amit régóta tervez: az iskoláknak a járási központokba történő központosítását.
Ennek különösen a leszakadó, egyre több halmozottan hátrányos helyzetű gyerekkel rendelkező vidékeken van jelentősége.
Az Emmiben már tavaly beterjesztettek egy jogszabály-tervezetet az egységes közszolgáltatások bevezetéséről. Akkor még a megvalósítás útjában álltak azok az önkormányzatok, amelyek maguk üzemeltetik az iskolájukat. Pölöskei Gáborné, a Klik főigazgatója elszólta magát, hogy a felső tagozatokat – a 7–8–9. osztályt, hiszen akkoriban vetődött fel a 9 osztályos alapiskola bevezetésének gondolata – a tankerületi központokba viszik. Ez azonban nagy felháborodást keltett a fideszes polgármesterek között, és az elképzelés átmenetileg lekerült a napirendről. A kistelepülések vezetői attól félnek, hogy elnéptelenedik a falujuk, egyes vidékeken a nagyobbakéi pedig attól, hogy sok felső tagozatos roma gyereket fognak a városuk iskolájába szállítani.
Az oktatás központosítását ösztönzi, hogy a falusi iskolákban csökken a gyermeklétszám. A reáltárgyakat oktatók találnak állást a nagyobb településeken is, sok helyen nincs szaktanár a fizika, kémia, matematika, informatika tanítására. A legnehezebb körülmények között oktatók is ugyanannyit keresnek, mint a középosztályi körzetekben dolgozó kollégáik. Bács-Kiskun megyében több tankerületi igazgatóság lemondott vezetője helyére már 2015-ben sem neveztek ki újat, hanem egy másik tankerületi igazgatót bíztak meg az irányítással. Vagyis úgy fest, hosszabb ideje készülhet már a működtetés államosítására és a központosításra az állam – de a tanármozgalmak után az országos Klik átalakítását, amely a decentralizáció mellett a térségi központosítás eszköze is, engedményként igyekeznek eladni.
Informátorunk szerint a működtetés állami átvételével és az állami iskolák központosításával újra felerősödik az egyházak térnyerése a közoktatásban:
egyértelműen jobbak a működési feltételek az egyházi iskolákban, amelyek sikerrel tartják távol maguktól a speciális nevelési igényű, illetve a roma származású gyerekek sokaságát. Rájuk nem vonatkozik a központosítás kényszere sem – egyre több szülő hajlik majd arra, hogy a gyermekét egyházi iskolába járassa. A cél is ez: a jobb oktatási feltételeket igénylő vidéki alsó középosztály gyermekeinek átterelése az egyházak által fenntartott intézményekbe.