Az Országgyűlés nagy többséggel, 364 támogató szavazattal (a szocialista Göndör István ellenszavazata és Kovács Tibor tartózkodása mellett) fogadta el hétfőn a jobbikos Kepli Lajos határozati javaslatát, amelynek értelmében vizsgálóbizottság alakul a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófa felelőseinek megállapítására, valamint a hasonló szerencsétlenségek megakadályozásához szükséges teendők számbavételére.

A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhet; a bizottság elnökének személyére a Jobbik, az alelnökére az MSZP tesz javaslatot. A vizsgálóbizottság a tevékenységéről jelentést készít, és azt jövő év novemberéig benyújtja a parlamentnek. A testület megbízatása a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat elfogadásáig, illetve a beterjesztési határidőig tart. A testület felállításáról szóló határozat rögzíti, hogy a Ház tiszteletben tartja a büntetőeljárásokban eljáró szervezetek hatáskörét és illetékességet, ezért a vizsgálóbizottság feladata elsősorban a politikai felelősség megállapítása.

A vizsgálat tárgya annak feltárása, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A határozat felhatalmazást ad, hogy a testület vizsgálja ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatok felelősségét, valamint azt, hogy történtek-e olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkeztét lehetővé tették.

A bizottság utánajár annak is, hol találhatók az országban a környezetre veszélyes technológiát alkalmazó - működő vagy már bezárt - ipari létesítmények, illetve hogy azok milyen állapotúak. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. Ennek nyomán mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. A szerencsétlenségben tízen meghaltak és százhúszan megsérültek. Devecserben több mint kétszáz ház vált lakhatatlanná, Kolontáron 34 épület lebontásáról döntöttek.

A Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, míg a cég környezetvédelmi és laborfelelősét és a műszaki igazgatót közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítják.

A vállalat vezetése nem ismerte el felelősségét a katasztrófáért.

Tudóstársaság az iszapömlésről

Bakondi György az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a tudományos tanács kibővített ülése után elmondta: a vörösiszap-katasztrófa után kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és sok más kutatóhely a munkába. A kutatók sok figyelemreméltó tapasztalatot gyűjtöttek össze, legyen szó műszaki vagy egészségügyi területről.

Németh Tamás, az MTA főtitkára, a tudományos tanács elnöke közölte, most érkezett el az az időpont, amikor a nagyobb feladatcsoportot sikerült teljesíteni. Ebbe beletartozott például a munka koordinált körülményeinek megteremtése, a tapasztalatok összegzése és a külföldi kutatókkal való kapcsolattartás. Feladataik közé tartozott még a különböző felajánlások "csatornázása", összefogása. Mostantól a tudományos tanács munkája is változik, visszaállnak az eredeti működésre, így a megkeresésekre válaszolni fognak, de az operatív munkát felfüggesztik.

Schaff Zsuzsa, az MTA egészségügyi csoportjának vezetője elmondta: az egész társadalom joggal várja el az egészségügytől, az orvosoktól, hogy megválaszolják azt a mindenkiben joggal felvetődő kérdést, mérgező-e az iszap, káros lesz-e hosszú időn át belélegezve, és a szennyezett növények mennyire egészségkárosító hatásúak. Ezek megválaszolására elméleti és klinikai csoportok alakultak. A klinikai csoportban dolgozók vállalták, hogy a vörösiszapnak kitett lakosok és a mentésben részt vevők egészségi állapotát nyomon követik. Az orvosok azt szeretnék bebizonyítani, hogy a vörösiszap a tüdőt leszámítva az egyéb szervekre, így a májra, a vesére nincs hatással, illetve vizsgálják az iszap nehézfémtartalmát is. Az elméleti csoportnak pedig az a feladata, hogy kísérletekben modellezze a katasztrófa egészségügyi hatásait. Ezek a munkák továbbra is folynak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kutatóhelyek maguk finanszírozták kutatásaikat és a többi között az alábbiakban nyújtottak segítséget: a katasztrófa helyszínének felmérése lézerszkennerrel, hőképek segítségével, illetve a földről visszaverődő elektromágneses sugárzás mérésével, a védművek megépítése, a szennyezőanyagok arányának megállapítása a talajban. A kutatók az adatokat egy védett honlapra töltötték fel, amelyet egyelőre nem tesznek nyilvánossá.