Ismét hivatalból üldöznék, ha valaki megsért egy rendőrt

Egy 1994-ben megsemmisített rendelkezést hozna vissza a Btk.-ba az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága: azt javasolják, legyen ismét hivatalból üldözendő bűncselekmény, ha valaki megsért egy rendőrt.

Hivatalból üldöznék a becsületsértést, ha annak sértettje rendvédelmi szervezet tagja – ezt javasolja az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága az új Btk.-hoz benyújtott módosító indítványában. Erre Bárándy Péter ügyvéd, egykori igazságügy-miniszter hívta fel a figyelmet, aki úgy látja: gyakorlatilag egy, az Alkotmánybíróság (AB) által 1994-ben megsemmisített rendelkezést csempésznének vissza.

A nemzetközi Occupy-mozgalom emblematikus maszkját viselő férfi a kisföldalatti korlátjáról mutat be a rendőrsorfal fölött az operában ünneplőknek

„Aki más előtt olyan tényt állít, híresztel (…), amely a hivatalos személy becsületének csorbítására, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására alkalmas, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő” – ezt helyezte hatályon kívül az AB.

A tervezet most pedig így szól: aki „mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt
 a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Eljárás azonban az eredeti előterjesztés szerint csak magánindítványra indulhatna.

Bárándy szerint ezzel tulajdonképpen még nem lenne baj, mert ha egy politikust, állami vezetőt vagy éppen egy rendőrt keresetlen szavakkal minősítenek, s az érintett fokozottan sértődékeny, hát tegyen feljelentést. Azután majd a bíróság eldönti, hogy egy közszereplőnek vagy a közhatalmat gyakorló személynek mit kell tűrnie, s mit nem.

Amennyiben viszont hivatalból eljárást kellene indítani, amikor valaki például egy rendőri intézkedés kapcsán sarkosabb véleményt nyilvánít, az a véleménynyilvánítás szabadságának igen durva korlátozása – állítja az ügyvéd. Ez a hatalom bírálhatatlanságát jelentené – fogalmazott –, egyben az eddig nagyjából töretlen jogfejlődésben olyan fordulópont lenne, amelynek súlyos következményeivel számolhatunk. Bárándy szerint már-már a többpárti demokrácia léte vagy annak tagadása a tét.

A jogász azt sem érti, hogy miért kell jobban védeni a rendőr személyiségi jogait, mint egy suszterinasét. A Btk. tervezetében a rágalmazásra van ugyanis egy másik tényállás, amely szerint magánindítványra büntetendő, ha „valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt” állítanak vagy híresztelnek. Ez éppen elég ahhoz – véli Bárándy –, hogy büntetlenül senkinek ne gázolhassanak a becsületébe. 

Az AB egyszer már döntött

Az AB 1994-ben hatályon kívül helyezte a Btk.-nak azt a pontját, amely szerint a hatóság vagy hivatalos személy megsértése külön bűncselekménynek minősül, amit ráadásul súlyosabb szankciókkal fenyegettek, mint ha valaki „csak” magánszemélyt sérteget. A testület akkori indokai pedig máig érvényesek.

Az alkotmánybírák egyebek mellett azzal érveltek, hogy „a közhatalom gyakorlói sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést a más személyek sérelmére elkövetett cselekményekkel azonosan széles körben” büntetni „nyilvánvalóan ellentétes az Európai Emberi Jogi Bíróság állandó gyakorlatában kifejezésre jutó elvekkel”. Magyarán: egy hivatalos személynek többet kell elviselnie.

A szabályozást azért is alkotmányellenesnek tartották, mert „közügyekben büntetni rendeli az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítást, ami az alkotmányos alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása”.

Az AB emellett kifogásolta azt is, hogy a Btk. kifogásolt pontja a „tényközlés tekintetében nem különböztet való és valótlan” között. Pedig korántsem közömbös, hogy az esetleg sértő kijelentés megalapozott vagy hamis, mert „a véleménynyilvánítási szabadság büntetőjogi eszközökkel csak utóbbiak esetében korlátozható alkotmányosan”.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.