„Két éve úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk” – ezt írta a miniszterelnök az újabb nemzeti konzultá­ciós kérdőívhez, amely a munkahelyekről és a tervezett gazdasági intézkedésekről szól. Az ívekkel a miniszterelnök két legyet üthet egy csapásra. Egyrészt igazolhatja, hogy komolyan gondolta: a fontos döntésekből nem lehet kihagyni azokat, akikről a döntés szól. Másrészt a visszaküldött íveket Orbán Viktor Brüsszel felé is „meg tudja lengetni” – mondta munkatársunknak egy kormányközeli szereplő.

A kédéseket olvasva egyébként az tűnik ki, hogy a tizenhat pont mindegyikéről a kormány részéről vagy határozott álláspontot alakítottak ki már korábban, vagy ismertették is az adott témában a kormányzati szándékot vagy legalább az elvi állás­pontot.

1. „Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére.”

Az eva valódi átalányadóként működik, így eléggé meglepő volt, hogy az adórendszer egyszerűsítését ígérő Fidesz egyik politikusa, Koszorús László képviselő tavaly annak megszüntetését vetette fel. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter támogatta, Orbán Viktor viszont – a Fidesz–KDNP-frakciószövetség véleményét meghallgatva – úgy döntött: az eva 2012 végéig maradjon. Ugyanakkor vezető fideszes politikusok utaltak rá, hogy az átalányadózást ki kell kiszélesíteni. A részletekről egyelőre nem tudni semmit.

2. „Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni azok bérét, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.” 



Nagyjából ez az egyetlen olyan javaslat, amelynek nincs semmilyen előzménye. A kormány eddig csak a korhatár előtt nyugállományba vonultakat „büntette” – például az egykori rendvédelmi dolgozók nyugellátását járadékká alakították át és megadóztatják –, azt azonban nem ösztönözték, hogy bárki a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozzék. Sőt a 62 évnél idősebb bírákat kényszernyugdíjazzák.

3. „Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat.”

Kopp Mária április elején a Népesedési Kerekasztal egyik rendezvénye után nyilatkozott arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium gépkocsi-vásárlási szocpolról szóló elképzelést dolgozott ki. Matolcsy György a vissza nem térítendő autóvásárlási támogatást a sokgyermekes családokra szabta volna, s olyan autó vásárlásához ígért támogatást, amelyekbe belefér legalább négy gyermek. Ezzel leginkább a tehetőseknek tennének szívességet, miként a családi adókedvezménnyel és a lakásépítési támogatással is – amelynek összege meghaladhatja a hárommillió forintot – ők járnak a legjobban. 

4. „Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.”

Orbán Viktor miniszterelnök az év elején – az osztrák külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után – erősítette meg nyilvánosan is: 2013-tól kivezetik a bankadót és az ágazati különadókat. Ezzel szemben a parlament a közelmúltban elfogadta a telefonadót, s napirenden van az átutalásokat terhelő tranzakciós adó és a biztosítási adó. A kormányfő ráadásul kijelentette: erre a kérdésre ő igennel szavazna, ami azt is jelentheti, hogy a válságadók – minden korábbi ígérete ellenére – maradnak.

5. „Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.”



A gyermekes nők munkába állását már eddig is több intézkedéssel próbálták elősegíteni. Lehetővé tették például a gyesen levő anyák részmunkaidős foglalkoztatását, segítik az önfoglalkoztatóvá válást, s – bár egyelőre a kézzelfogható eredményekre várni kell – kilátásba helyezték a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelését is.

6. „Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét.”

A nemzeti konzultációt népszerűsítő plakátokon ez olvasható: „Azt gondoljuk, tovább kell emelni a minimálbért! Ön mit gondol?”. Orbán Viktor tavaly, a közrádióban közölte: már a kormány megalakulásakor az volt a cél, hogy százezer forint közelében legyen a minimálbér. „Most talán át tudjuk törni a kilencvenezres határt” – mondta akkor, hozzátéve, nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell „a jelentősen megemelt minimálbér miatti terheket részlegesen, illetve bizonyos területeken teljes egészében ellensúlyoznia a kormányzatnak”. Ez az adókedvezmények kivezetése miatt azonban nem jelentett érdemi béremelést, miközben a foglalkoztatási költségek teljesítménytől független növekedése munkahelyek megszűnéséhez vezethetett.

7. „Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapni azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre.”

Ha egy munkaadó hátrányos helyzetű személyt, például fiatal vagy ötven feletti munkanélkülit, gyesről, gyedről visszatérő vagy megváltozott munkaképességű embert alkalmaz, ma is adókedvezményben részesülhet. Jövőre kedvezmény jár a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatása után is. Aki pedig a hátrányos térségekben új munkahelyet hoz létre, akár két és fél milliós állami támogatást kaphat mindegy egyes álláshelyre. A munkanélküliség az intézkedések dacára sem csökken.

8. „Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.”

Kormányzati ígéret van, konkrét lépések viszont alig történtek a pályakezdők munkába állásának elősegítésére. Egy intézkedés biztosan született: azok a vállalkozások, amelyek 25 év alatti munkaerőt alkalmaznak, egy éven át a bér és járulékainak ötven százalékának megfelelő támogatást kaphatnak.

9. „Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.”

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel tudatta a parlamenti adóvita során, hogy tervezik úgynevezett szabad vállalkozási területek létrehozását is a hátrányos helyzetű területeken, hogy így ösztönözzék a foglalkoztatást és a munkavállalást. A jogszabályt elfogadták, s a szerint szabad vállalkozási zóna olyan, a kormány által kijelölt, a térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált terület lehet, ahol külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket lehet biztosítani.

10. „Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.”

Május elején az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére, miszerint a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák – valamint az érdekeltségükbe tartozó vállalkozások, így például a Közgép Zrt. – érdekeit képviseli, Orbán közölte: Magyarországnak nagy, magyar vállalatokra van szüksége minden jelentős területen. „Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk” – mondta, megjegyezve, különben mindent „a külföldiek visznek el”. A multikat talán ezért válságadókkal sújtották, a kereskedelmi szektort pedig magyar termékek forgalmazására próbálják ösztönözni, és fellépnek a dömpingárak ellen is.

11. „Vannak akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok  profitérdekeltek.”

Az InfoRádió Aréna című műsorában Orbán Viktor kedden az állami szerepvállalást, valamint a rezsiköltségek befagyasztását érintve úgy vélekedett: ki kell várni azokat az üzleti lehetőségeket, amikor az állam beléphet az alapvető közszolgáltatások piacára, mert szerinte Magyarország akkor jár jól, ha az emberek létfenntartását meghatározó szolgáltatásokat saját kézben tudja tartani az állam, ám a tulajdon szentsége miatt „nem lehet ezeket csak úgy visszavenni”. Az államosítást egyébként törvény írhatja elő, s bizonyos közszolgáltatásokat előbb-utóbb csak többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégek nyújthatnak. 

12. „Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.”

Czomba Sándor munkaügyi államtitkár a napokban nyilatkozott arról, hogy az Új Széchenyi-terv keretében már megjelentek a szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. Erre elkülönítettek 12,5 milliárd forintot a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Erre a pénzre már lehet pályázni is, tehát a kérdés eldőlt.

13. „Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért.”

Tény, hogy a devizahitelesek egy részén – elsősorban azokon a tehetősebbeken, akik elő tudták teremteni a végtörlesztéshez szükséges összeget – segítettek, de az árfolyamgát könnyen visszaüthet, mert a kedvezményes, alacsonyabb törlesztőrészletek miatt csak az adósság halmozódik tovább. A kilakoltatási moratórium viszont igazából nem véd meg senkit, és a bedőlt hiteleseknek csak egy része számíthat arra, hogy az állam megvásárolja az ingatlanukat. Túl sokan az ócsai telepre sem költözhetnek. Hogy mindezen túl milyen további segítségről lehet szó, nem tudni.

14. „Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafetéria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek.”

A kormány részéről már felvetették, a szociális segélyek egy részét utalványban fizetnék ki. Eszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét – ez évi két alkalommal gyermekenként 5800 forint – utalványban kapják meg a családok. Arról pedig az önkormányzatok döntenek, hogy amikor a segély összege meghaladja a tízezer forintot, annak egy részét, ötezer forintot Erzsébet-utalvány formájában fizessenek-e ki. Ezzel a törekvéssel ellentétes, hogy a cafeteriát készpénzben adnák, ráadásul adózási szempontból az sokkal rosszabb megoldás: munkaviszonyból származó jövedelemként szja-t kellene fizetni utána.

15. „Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség.”

Matolcsy György már felvetette az ötkulcsos áfáról szóló elképzelését (5, 15, 20, 25, 30 százalék), de hozzátette: „az unió még nem engedi”. Tavaly ősszel a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte az EU adóügyi biztosánál egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs bevezetését. Mivel a kulcsok meghatározását uniós irányelv szabályozza, Magyarország a meglévők mellett még helyi érvénnyel sem vezethette be a tíz százalékponttal magasabb adót. Egyébként a gyógyszer, a könyv, az újság ma is kedvezményes, ötszázalékos áfakörbe tartozik, míg 18 százalékos kulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás, valamint az alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, illetve a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, s mostantól a fesztiválbelépők után is.

16. „Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség.”

Az OECD országjelentése márciusban azt tanácsolta a kormánynak: fontolja meg a nyugdíjak megadóztatását. Akkor Szijjártó Péter cáfolta, hogy erre készülne a kormány. Orbán Viktor és a Fidesz már a 2010-es választási kampányban a nyugdíjasoknak küldött levélben is vállalt garanciát arra, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét, ez nem sikerült. Azt is hiába ígérte a kormányfő, hogy a gáz, villany, távfűtés, víz és csatornadíjak nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint az ellátások. Az elmúlt években a nyugdíjak reálértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj összege pedig a nettó átlagkeresetekhez viszonyítva 71 százalékról 63 százalékra csökkent.

Összesen 8,2 millió embernek postáznak kérdőívet, a kormány tájékoztatása szerint a konzultáció költsége személyenként 105 forint