– Hogyan látja a két ország viszonyát, a korábban Berlinből megfogalmazott kritikák érvényesek-e még? A látogatáshoz a különböző politikai táborokban igen nagy várakozásokat fűznek.
– Azzal kezdeném, hogy a német-magyar kapcsolatok szolid alapokon, több pilléren nyugszanak. A politikától a gazdaságon át a kultúráig kiterjedt kapcsolati hálók alakultak ki. A német befektetések masszív jelenléte jelentősen hozzájárul a magyar gazdasági stabilitáshoz és GDP-növekedéshez. Azt se felejtsük el, hogy a magyar és német felsőoktatási intézmények között több mint négyszáz együttműködési projekt létezik. A rendszeres és a legkülönbözőbb szintű párbeszéddel mindent meg tudunk vitatni, nem látok borús fellegeket.
Barátok között természetes, hogy érdeklődünk a másik dolgai iránt. A német közvéleményben uralkodó Magyarország-kép változatos, a német sajtóról ez nem mindig mondható el.
– Miért most jön Angela Merkel Budapestre? Sokan tavaly szeptemberre, a határnyitás 25. évfordulójára várták a kancellárt.
– Most jön a kancellár és azért is jön, hogy köszönetét, tiszteletét fejezze ki a magyar népnek az 1989-es határnyitásért, a német újraegyesítéshez nyújtott segítségért. Kár azon morfondírozni, hogy miért nem korábban jött.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Mégis milyen üzenetet hoz magával? Már említettem a felfokozott várakozásokat.
– A kancellár látogatása gesztus a magyar népnek. Az üzenetekkel várjuk meg a látogatást.
– A magyar közéletben az egyik fő téma a korrupció. Ön ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett?
– Németország zéró toleranciát követ a korrupcióval szemben, megítélésünk szerint az torzítja a tisztességes piaci versenyt, és a társadalomra is káros. A német vállalatok érzékenyen reagálnak a korrupcióra. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014-es jelentése szerint a vállalatok véleménye az átláthatóság és a korrupció tekintetében kedvezőtlenebb lett. Szükség esetén mi klasszikus eszközökkel, elsősorban tárgyalásos úton beszéljük meg a vitás témákat, így a korrupció témakörét is. Hozzáteszem, nálam még egyetlen német cég sem panaszkodott, egyetlen német vállalat sem kopogott be támogatásért.
Addisz-Abebából Budapestre
Lieselore Cyrus 1951-ben született a Ruhr-vidéki Wattenscheidben. A bochumi és a saarbrückeni egyetemen tanult pszichológiát. 1981-ben lépett külügyi szolgálatba. Legutóbb, 2010–2014 között Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában volt nagykövet, onnan érkezett tavaly szeptemberben Budapestre.
– Bár a magyar kormány igyekszik a német vállalatoknak kedvezni, bizonyos intézkedések, így a reklámadó vagy az elektronikus árukövetési rendszer (EKAER) német cégeket is keményen érintett.
– Ha bizonyos kormányzati lépések a nagy befektetők gazdasági tevékenységét nyilvánvalóan negatívan érintik, a gazdaságnak és a német kormánynak azt szóba kell hoznia és megpróbálnia párbeszéddel megoldást találni. A gazdasági szereplőktől érkező panaszokat mi az illetékes magyar kormányszervek elé tárjuk. Nézze, a német vállalatok azért jönnek ide, mert kedvezőnek tartják a befektetési feltételeket. A szakképzett munkaerő vagy a jó infrastruktúra mellett azonban a jogbiztonság és a kiszámíthatóság is meghatározza egy ország befektetési vonzerejét.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Az elmúlt hónapok magyar kormányzati intézkedései néhány német vállalatot irritáltak. Az érintettek örültek volna, ha az intézkedések bevezetése előtt konzultáltak volna velük. A szürke- és a feketegazdaság elleni harcot a német cégek is támogatják, de ha egy olyan drága rendszert, mint az EKÁER mindenkire, az eddigi jófiúkra is rákényszerítenek, akkor az illetékesek ágyúval lőnek verébre.
– Mi a véleménye a Szabadság téri német megszállási emlékműről? Járt ott? Mennyire tartja veszélyesnek a magyarországi antiszemita jelenségeket?
– Igen, jártam a Szabadság téren, megnéztem a német megszállás emlékművét. Nagyon meglepett ugyanakkor a közeli alternatív emlékmű, ami az eleven vitát jelképezi. Esztétikai véleményt nem kívánok nyilvánítani, de úgy gondolom: minden társadalomnak meg kell találnia a módját, hogy szembenézzen a múltjával. Nemcsak a múltért kell felelősséget vállalni, hanem a jelen és a jövő szempontjából is le kell vonni a tanulságokat.
A német nagykövetség annak idején sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Német megszállás emlékművének tervezése nagyon gyorsan és széles körű társadalmi vita nélkül zajlott. Ami az antiszemitizmust illeti, úgy hallom, a magyar zsidóságot, Európa egyik legnagyobb zsidó közösségét fizikai veszély nem fenyegeti. Sajnos úgy tűnik, hogy a közbeszédben továbbra is elterjedtek az antiszemita megnyilvánulások.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Mi hiányzik a német-magyar viszonyból, milyen új területeket vonna be?
– A civil társadalmi kapcsolatokban, így például társadalompolitikai témákban szerintem érdemes volna a tapasztalatcserét erősíteni, fejleszteni. A környezet- és klímavédelem, a zöld témák mind olyanok, amelyek Magyarországon még nem váltanak ki olyan széles társadalmi vitát. Az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, a fenntartható fejlődés biztosítása igenis téma lehet a német és a magyar civil szféra között.
