A statisztika mindent elbír, a valóság azonban mást mutat – hivatkoznak az akarattyaiak településrészük valóban sokkal rosszabb útjaira, az ottani partszakaszon működtetett strandok retró-színvonalára.
- A balatonakarattyai üdülőterületen képződött bevételek magasabbak, mint a hozzánk visszaforgatott pénzek, valóságos idegenforgalmi-turisztikai beruházások az utóbbi időben nem történtek, üdülők zártak be, nincs átgondolt fejlesztés – sorolja Udvardi Gábor az önállóság igényének indokait.
Balatonkenese kimondva-kimondatlanul azt fájlalja, hogy a tópart egy részétől kénytelen lesz megválni, bár saját Balaton-partja azért így is marad. Kétségtelen viszont, hogy Akarattya helyi adóbevétele magas, különösen az építményadó jelentős.
- A bevételkiesést némileg ellensúlyozza Kenesének, hogy a leszakadó strandokra, parti infrastruktúrára a továbbiakban nem nekünk kell költenünk – jegyzi meg Tömör István.
|
| Szétbútorozik Akarattya és Kenese - Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az évenként egymilliárd forintból gazdálkodó Batonkenesén most összesen 3600 ember él, az elválás után kilencszázzal kevesebben lesznek. Városi rangját azonban a szakadás ellenére megőrzi.
A hosszú város utcái még téli arcukat mutatják, kevés a mozgás. Egy-két biciklist és kutyasétáltatót látni, a városközpont élelmiszerüzletében és a pékségben háziasszonyok vásárolnak.
Ez a ház nem eladó – öles betűk hárítják el a vevők érdeklődését egy tóparti épület homlokzatán. Több ingatlan viszont új tulajdonost keres. A belső utcákban már 9-15 millióért nyaralóhoz, házhoz lehet jutni, a panorámás, Balatonhoz közeli házak piaci értéke azonban százmillió körül, vagy azon felül mozog.
Budapest felől a legelső
Balatonkenese népszerű hely, főleg a balatonakarattyai része. A Budapest felől érkező utasnak ez az első találkozási pontja a Balatonnal. Népszerűségét más értékei mellett annak is köszönheti, hogy a fővárosból egy órán belül megközelíthető.
A táj hangulatát, nyugalmát, szépségeit írók, színészek, képzőművészek, sportolók is felfedezték. A helyiek az egykori és ma is élő, alkotó hírességek közül számon tartják például Kosztolányi Dezsőt, Németh Lászlót, Veres Pétert, Kisfaludy Strobl Zsigmondot, Pécsi Sándort, Rajz Jánost, Fischer Annit, Grosics Gyulát.
A település 1928 óta nyaralóhely. Ekkor a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól megvásárolt 282 hektár szántó és a legelő felparcellázásából 683 telket alakítottak ki, kizárólag hithű katolikus emberek jelentkezhettek vevőként. Az első telkeket tanácsosok, tisztviselők és katonatisztek kapták, az önállósodás dokumentuma szerint négyszögölenként negyven fillérért.
A MÁV önálló vasúti megállót alakított ki, strandok épültek, s a Fürdőtelep Egyesület irányításával élénk vízi és üdülőélet alakult ki a nyugalmát így is megőrző Balatonakarattyán. Ismertségét – igaz, csak szűk körben – növelte, hogy 1932-ben a településen fedezték fel a tátorján növényt, mely Európában egyedül itt található.
A második világháborút követően az állandó lakosok száma is növekedett. 1950-ben aztán a 2009-ben várossá vált Balatonkeneséhez csatolták. Eddig tartott a frigy.
A városközpontban megszólított keneseiek többsége szerint nem lesz jelentős változás a válás után. Egyetlen ember fogalmazott csak úgy, hogy nem is baj, ha elkülönülnek azok, aki csak nyáron tekintik magukénak a várost. Hozzátette: eggyel több önkormányzata lesz az országnak. A többiek megértőek voltak, volt, aki szerint „rá is fér az elkényelmesedett Kenesére a versenyhelyzet”.
Az új község kezdeti céljai között a kötelező feladatokon túl a munkahelyet is teremtő idegenforgalom és turizmus fellendítése szerepel. Számítanak a közeli Balatonfőkajárra tervezett sport- és turisztikai centrum, valamint a nagy lendülettel épülő Forma 3-as versenypálya jótékony hatásaira is.
- A Balaton egyik legszebb panorámáját kínáló Kisfaludy sétányon épült egy kilátó – mutatja Udvardi Gábor. – Körülötte azonban nincs semmi, ami a páratlan látványon kívül valódi sétánnyá tenné. Ha az értékeire alapozva sikerül jól kitalálni Balatonakarattyát, és végre magunk, a saját felelősségünkre jól döntünk a jövőjéről, akkor ez egy életképes, fejlődő települése lesz a Balatonnak - bizakodik Udvardi Gábor.
