galéria megtekintése

Inkább a világ végét várják, nem hogy megművelhessék a magyar földet

19 komment


Tanács István

A Csongrád megyei Baks község területén 1 milliárd 278 millió forintért árvereztek el 852 hektár kiváló minőségű állami földet. A helybeliek többsége nem tud erről, és már nem is foglalkozik a mezőgazdasággal. Másféle gondjaik vannak.

Még mindig nincs döntés arról, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírja-e a licitek eredményét a Natura 2000 területek hatálya alá eső baksi földek esetében. Másutt – például ahol Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester volt a vevő – aláírta. Bakson eddig 852 hektár kiváló minőségű állami földet árvereztek el összesen 1 milliárd 278 millió forintért, de az adásvételi szerződéseket nem kötötték meg a licitek nyerteseivel.

A helyiek dicsérik vagy szidják a téeszt, de már nincs kapcsolatuk földdel. Azt mások viszik el
A helyiek dicsérik vagy szidják a téeszt, de már nincs kapcsolatuk földdel. Azt mások viszik el
Veres Viktor / Népszabadság

A csaknem kétezer lelkes falu lakóinak többségét egyáltalán nem érdekli, hogyan adják-veszik a földet a határban a gazdagok.

 
A tavaszias időben sokan járnak az utcán, de a földárverésről nem tudnak.

Az egészségügyi központ előtt ­Fekete Jánosné például annak örül, hogy már négy éve állandó közmunkán lehet: a rendelőket, a védőnői helyiségeket takarítja. – Ötvennyolc éves vagyok, 14 éves korom óta dolgozom. Már elmehettem volna nyugdíjba a 40 évvel, ha meglenne minden szolgálati idő, amikor dolgoztam.

De nincs meg. Amikor még volt téesz, Feketénének volt állása, és háztájizni is tudtak valamennyit. A téesz persze rég tönkrement. Rengeteg lett a munkanélküli. A baksiak tudnának zöldséget termelni, csak eladni nem tudják. A folyamatos lecsúszás pedig kikezdi az ember egészségét. Feketéné infarktust kapott, majd cukorbeteg lett. Emiatt leszázalékolták, 50 százalékos rokkant lett. Három év után felülvizsgálták, munkaképesnek nyilvánították, de munkája nem lett.

– Kiszámolták, hogy még csak 32 év szolgálati időm van. A rokkantnyugdíj nem számít bele. Legalább másik három olyan év is volt, amikor dolgoztam, de a munkaadó nem jelentett be. – Nem tiltakozott? –  Azt mondják, legálisan foglalkoztatni nem éri meg nekik, feketén meg kockázatos. Úgyhogy amit lehet, megcsinálnak a családtagok. Én is inkább olyankor voltam bejelentve, amikor átmenetileg a munkaügyi központ fizette a béremet és a járulékot. Mikor ez letelt, a munkaadó elküldött, és keresett mást, akire megint fölvehette a támogatást. Eleinte csak időszakos közmunkán volt, négy éve azonban állandó dolgozó – azt szeretné, ha maradna minden így, ameddig el nem éri a 40 év szolgálati időt.

– Nem bírnám már a napszámot. A közmunkán elnézik, ha leesik a vércukrom és rosszul leszek, de a fóliában ezt nem tűrnék – mondja, és hozzáteszi: hálás a polgármesternek, amiért ezt a lehetőséget sokaknak biztosítja.

Jó ideig szófukar emberekkel találkozunk. A földeladásról nem hallottak vagy nem érdekli őket. Valaki visszakérdez: hát eddig nem Héjjáé­ké volt az a sok föld?

Kérdem, miből élnek az emberek. – Hát segélyből! – feleli a posta előtt egy férfi. – De abból is főleg a romák kapnak. Egy furgonos ember arra panaszkodik, nem éri meg sem fóliázni, sem állatot tartani.

Van, hogy két napig állnak a zöldséggel a dorozsmai nagybani piacon, az áru rájuk fonnyad, de nem adnak érte pénzt. Az élő sertés kilója 300 forint, a takarmányra sem futja belőle. Persze, hogy mindenki segélyt akar.

Egy idős férfi akkumulátoros kerekes széken közeledik. Megörülünk, mert mondja, hogy az ő apjának sok földje volt, gazdálkodtak. Nagyon haragszik a kommunistákra, mert az apját bekényszerítették a téeszbe, pedig 140 hold pusztája volt és 35 hektár szántója. Kétszáz birka, 10-15 marha, ­70-80 sertés.

Fekete Jánosné azt mondja, nem bírná már a napszámot
Fekete Jánosné azt mondja, nem bírná már a napszámot
Veres Viktor / Népszabadság

Gondoljuk, hátha van véleménye a mostani földhelyzetről is.

– Évente másfél-két hold dinnyénk volt meg ugyanannyi sárgadinnye. Ami nem kelt el, nem dobtuk ki, megették a disznók. Az étvágyuk is jobb lett tőle. A kimaradt sárgadinnyéből meg pálinkát főztünk, és eladtuk. Így kell gazdálkodni!

Kérdem, most megérné-e dinnyével etetni a disznókat, és el tudna-e adni annyi pálinkát, amennyi másfél hold sárgadinnyéből főzhető. Azt feleli, tizenöt éve nem tart disznót. Összegyűltek a szolgálati évei a téeszben, van szép nyugdíja. Visszaterelnénk a szót a földügyekre, az idős férfi azonban legyint: nem ez a lényeg!

– Jézus azt mondta: szeresd feleberátodat, mint tenmagadat! Most mindenki azt mondja: csak én! A világ vezetői is elismerik, hogy nem tudják megoldani a problémákat. Kicsúszott a kezükből az irányítás. A vízözön előtt is így volt, azért jött el Isten ítélete. A teremtő Isten, Jehova azt mondta: az utolsó időket arról lehet felismerni, hogy az emberekből a szeretet kihal, a gonoszság megsokasodik. De Jézus visszajön mint nagy király, és rendet tesz a földön, nagy örömünkre.

Búcsúzóul ad egy kártyát. Budapesten is lehet csatlakozni a felekezethez, és ha felismerjük az idők jeleit, még mi is részesülhetünk az üdvösségben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.