A magyar kormányt állítólag azért emlegethetik a „lator országokkal” egy lapon, mert egy amerikai érdekeltségű céget próbálhattak a most kitiltottak megvesztegetni. Az Index.hu szerint védelmi pénzt kértek egy kormányhoz közel álló szervezet vezetői az amerikai tulajdonú Bunge Növényolaj- ipari Zrt. képviselőitől.
|
Komoly fejfájást okoz Orbánnak az ügy
Kovács Attila / MTI |
A miniszterelnök tegnap állítólag már kifejezetten ingerült volt a vízumbotrány miatt, „mert valóban nem tudott semmit” annak kirobbanása előtt. A kormányoldalon rendelkezésre álló információk szerint az amerikaiak által hivatkozott ügy június elején történhetett, és – sajtóhírek szerint – az illetékes magyar hatóság az amerikaiak jelzése ellenére sem intézkedett. Victoria Nuland október elején, egy konferencián elmondott beszéde már komoly figyelmeztetés volt a magyar diplomácia számára, hiszen azon túl, hogy a magyar miniszterelnökre utalva nemcsak a NATO-szövetség megbontását, a Putyin-ellenes szankciók felpuhítását ostorozta, de aggasztónak nevezte a „demokráciában tapasztalható visszacsúszás és a korrupció ikerrákját” is azok esetében, „akik védelmezik korrupt tisztségviselőiket az igazságszolgáltatástól”.
Volt olyan kormányzati forrásunk, aki szerint „az amerikaiak korrektek voltak”, mert az önkormányzati választás előtt nem befolyásolták a kampányt azzal, hogy előhozzák a vízum- és korrupciós botrányt. E kormánytag szerint talán nem is került volna nyilvánosságra az ügy, ha a Századvég-közeli Napi Gazdaság nem szellőzteti meg, hogy amerikai cégek ellen NAV-vizsgálat folyik.
|
Szijjártónak kellene helyretenni a dolgokat
Szigetváry Zsolt / MTI |
Az ügy kapcsán nem véletlenül cikkezik arról a nemzetközi sajtó is, hogy már Orbán-közeli politikusok kerültek a célkeresztbe, és a korrupciós botrány elérte a „legmagasabb szinteket” is. Ez Orbán Viktor számára kellemetlen. A magyar kormány az amerikai demokráciadeficit-bírálatokat tudja kezelni azzal, hogy „barátainknak erős politikai beavatkozási hajlama van” – elsősorban a Déli áramlat és Paks miatt.
Fideszes vélemények szerint az Egyesült Államok számára nem lenne kívánatos egy német–magyar–szlovák–cseh csoport, mely az oroszellenes szankciók ellen lobbizna. Azt sem feltételezik, hogy a kormány, illetve Orbán Viktor népszerűségét megtépáznák az erős amerikai vádak, megítélésük szerint a „transzatlantista” támadások hatására összezárnak a jobboldalon. Különösen, ha a kommunikációban összehozzák a Goodfriend, Gati, Soros, Clinton és Bajnai névsort.
A korrupciós botrányban Orbán állításuk szerint azért vár hivatalos információkra amerikai részről, hogy intézkedhessenek az illetékes magyar szervek, és bizonyíthassa: szó sincs arról, hogy kormánya korrupt lenne. Korrekt NATO-szövetséges, és az Amerikai Kereskedelmi Kamara cégeinek sincs okuk panaszra magyar környezetben. Nem véletlen, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülése után a kormányt képviselő Lázár János miniszter is hosszan méltatta a magyar és az amerikai nép közötti barátságot.
Védelmi pénz?
Az Index.hu szerint a kormányközeli korrumpálók ajánlata az lett volna, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem piszkálja a Bunge Zrt. ügyeit, ha a cég pénzzel támogat egy a kormányhoz közel álló, meg nem nevezett alapítványt. A hírportál egy másik forrása szerint pedig azt ajánlották fel, hogy a kormány stratégiai megállapodást köt a Bunge Zrt.-vel, a cégnek pedig ezért cserébe szintén egy alapítványnak kellene az ebből származó pluszpénz egy részét visszacsorgatnia. A Bunge végül úgy döntött, hogy nem fizet, majd az ügyet idén nyáron jelezte az amerikai nagykövetségen. Lapzártáig a Bunge Zrt., illetve a cég általunk megkeresett jelenlegi és korábbi képviselői nem kommentálták az ügyet.
|
Gyártósor a Bunge martfűi üzemében
Bánhalmi János / Népszabadság |
A piacon név nélkül már régóta keringtek pletykák bizonyos amerikai cégeknél történt, a kormányzathoz kötődő alapítvány bevonásával megkoreografált korrupciós kísérletekről. Az Index mostani információi nagyfokú egyezést mutatnak a NAV-os áfabotrányt kirobbantó Horváth András, illetve az Átlátszó.hu közléseivel. A volt NAV-os dolgozó korábban arról számolt be, hogy két amerikai multinacionális láncot is megkerestek a kormányhoz közel álló személyek. Az egyik cég egy nagykereskedő volt – ilyen a Bunge Zrt. is. Horváth András szerint mindkét vállalat egy „számlagyárat” működtető magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt, amelyik az ex-adóellenőr szerint milliárdos áfacsalások szervezésében vett részt. Később a számlagyáros céggel szemben indult vizsgálatot a NAV-on belül, felsőbb utasításra leállították.
Az Átlátszó is két, amerikai tulajdonban lévő cégről tud, amelyektől a kormányközeli személyek kenőpénzt kértek. A portál szerint az ajánlat lényege az volt, hogy a kormány bizonyos adójogi változásokat hajtana végre, illetve az adóhatóság komoly, milliárdos nagyságrendű büntetéseket szabna ki a cégek konkurenseire. Cserébe kétmilliárd forint értékben kellett volna tanulmányt és elemzést rendelni a kormányközeli alapítványtól. Az Átlátszó verziója szerint az érintett cégek elutasították a korrupciós ajánlatot, mire a NAV őket kezdte szorongatni. Válaszul az amerikaiak a nagykövetségükön jelezték a problémát.
Az Átlátszó történetével egybevágni látszik, hogy korábban a Bunge Zrt. intenzíven lobbizott a 27 százalékos magyar áfaszint csökkentéséért. A rekordmagas magyar áfa miatt jelenleg virágzik az áfacsalás, ami súlyos veszteséget okoz a Bunge-nak, így nem véletlen, hogy a Csányi Sándor OTP-vezérhez kötődő Bonafarm-csoport mellett a Bunge is az egyik fő szereplője volt a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű lobbiszervezetnek. Utóbbi megbízásából az Ernst & Young írt tanulmányt arról, hogy mekkora kiesése származik az államnak a magas áfából.
