Két évtized elteltével, a 2014/2015-ös tanévben újraindult a vájárképzés Magyarországon. Ezt Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára jelentette be az egyik képzőhely: a komlói Kökönyösi Oktatási Központ szakiskolájának hétfői tanévnyitóján. A leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik az államtitkár szerint.

Riasztó hírek

A politikus közölte, riasztó híreket hallani arról, hogy a nagy kelet-európai átalakulások során elzárhatják a gázcsapokat, és számos ország energia nélkül maradhat. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik. Hoppál Péter kijelentette: "szeretnénk a magunk kezébe venni a sorsunkat, ehhez meg kell nézni, milyen saját energiaforrásokat vehetünk igénybe a jövőben, és újra szükségünk lesz olyan szakemberekre is, akik azokat felszínre hozzák".

Fogy a szén, csúszik

Magyarország szénkészlete ugyanakkor elemzők szerint kimerülőben van, bár még így is jó időre elég lehet. A világ teljes szénkészletét a British Petrol 2013-as jelentése 891,5 milliárd tonnára teszi, a legnagyobb lelőhelyek az Egyesült Államok, Oroszország és Kína területén vannak (övék a világ szénkészletének több mint fele). Ehhez képest Magyarország szénkészlete 1,6 milliárd tonna, ami a világ készletének mindössze 0,2 százalékát teszi ki. Magyarország széntermelése elenyésző: 2 millió tonna évente, a fogyasztásunk pedig 2,7 millió tonna.

A mélyművelésű szénbányászat gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, a Magyar Földtani és Bányászati Intézet korábbi kutatása szerint, ez az egyik oka annak, hogy Magyarország energiaellátását mintegy 60 százalékban importból kénytelen fedezni (többségében orosz földgázból). A mecseki feketekőszén pedig (az 1,6 milliárd tonnából) csak 200 millió tonnát lehetne műszakilag felszínre hozni, ráadásul gazdaságtalanul. Barnaszénből ugyanakkor több mint száz évre elegendő lehet a készletünk: a 3,2 milliárd tonnából 170 millió tonnát lehet felszínre hozni. Hasonló a helyzet a lignit-vagyounkkal: a készlet hatalmas, de a kitermelése és szállítása gazdaságtalan.

Hamuvá lesz

A Méltányosság Politikaelemző Központ tavaly publikált felmérése is alátámasztja, hogy Magyarország szénkészletei kimerülőben vannak. Az egykori szénbányákat a gazdaságtalan kitermelés miatt jórészt bezárták. Barnaszén bányák a Dunántúli-középhegységben Ajka, Oroszlány, Tatabánya és Dorog körzetében valamint a Borsodi-medencében vannak, ám a hazai barnaszén sok szennyező-anyagot tartalmaz, elégésekor sok hamu és kéndioxid keletkezik.

Magyarországon a kitermelt szén 94 százalékát villamos erőművekben égették el. Az éves barnakőszén-termelés 1990 és 1994 között csaknem felére csökkent, 1994 és 1997 között mérsékelten emelkedett, majd 1997-tõl folyamatosan csökken, miközben a lignitkitermelés növekszik. A feketekőszén kitermelése 1990-tõl 1996-ig felére csökkent, majd 2003-ig stagnált, azt követően gyakorlatilag megszűnt. Az elmúlt öt-hat év alatt a hazai mélyművelésű szénbányászatra épült erőművek fokozatosan megszüntették a termelést, illetve más tüzelőanyagra tértek át, amelyek környezetszennyezése már igazodik az Európai Közösség szigorúbb környezetvédelmi előírásaihoz, a kibocsátási normákhoz. A 11 hazai szénerőmű túlnyomó többsége már vegyes üzemelésű, a szén mellett földgázt és kőolajat is használnak. A legnagyobb kapacitású szénerőműveink a Vértesi Erőmű (barnaszén-tüzeléses) és a lignit alapú Mátra Erőmű - olvasható a Méltányosság elemzésében.

Hazánk nagy mélységű, hagyományos kitermelési eljárásokkal nem gazdaságos, de az új technológia révén gazdaságossá váló készletei a következők: a mecseki 1-1,2 milliárd tonna feketeszén (Mecsek Hills Projekt); a dorogi 120 millió tonna barnaszén (Izabella Gas Projekt); emellett hasonló nagyságrendű barnaszénkészletek a Bakony nyugati területein, és Északkelet-Magyarországon is. A cég emellett vizsgálja, hogy a fő célját jelentő mecseki szénkészletek földalatti extenziói milyen messzire terjedhetnek.

Vad lovak

Előzetes számítások szerint a kitermelés költsége a jelenlegi nemzetközi gázárak nagyjából fele lenne, a kitermelhető mennyiségben a különböző becslések nagy szórást adnak ki, de minimum az ország 15-20 évi földgáz-fogyasztásának felel meg, potenciálisan pedig akár az ország éves fogyasztásának akár 50-60-szorosa is lehet. A Wildhorse Energy az első projektet 2015-re akarja megvalósítani, és a pécsi hőerőművet látnák el vele, később pedig egyéb gaztüzelésű erőműveknek is ellátnának, köztük az ország legújabb gázturbinás nagyerőművét, az E-ON gönyüi erőművét is.

Szénből mind az elektromos áram-előállítás, mind a szintetikus üzemanyag és gázgyártás majd töredék annyiba kerülhet, mint a szénhidrogénekből, és jóval alacsonyabb kezdeti tőkeköltséggel megvalósítható, mint a nukleáris energiánál.A Méltányosság Intézet szerint ugyanakkor a szénnél figyelembe kell venni a vele járó potenciális környezeti károkozást, leginkább a kén, por és szén-dioxid szennyezést, bár ezek leválasztására irányuló technológiák nagymértékben fejlődtek. Ezen kívül a szénelgázosítás esetén különös figyelmet kell fektetni a kutakra, mert a nem megfelelő elhelyezés vagy anyagok használata könnyen járhat környezeti kockázatokkal, így a felszín alatti vizek szennyeződésével. A kút építőelemeinek korrózióállóknak kell lenniük és a fúrásnál tekintettel kell lenni a geológiailag instabil területekre is.

Természetesen nem csak környezeti veszélyei vannak a bányászatnak, hanem az ott dolgozókat is számtalan veszély fenyegeti a modern technológiák ellenére is. Így a bányaomlások, vízbetörések, öngyulladás, gázrobbanások megakadályozása továbbra is igen nagy kihívást jelent.

Nemzeti szén

Az elemzés arra is kitér, hogy a kormány az energia cselekvési tervben stratégiailag fontos szerepet szán a hazai szénvagyonnak. Első körben a külszíni fejtéssel elérhető nagy mennyiségű mátrai lignit kapott kitüntető figyelmet: itt a most is működő Mátrai Erőmű élettartamának lejárta után is tervez egy új erőművet a kabinet. Mélyművelésű bánya nyitására a Mecsekben, illetve Borsodban van gazdaságilag is számottevő szénvagyon. Rövidtávon a borsodi telepek kiaknázására van mód.

Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős volt államtitkára szerint az itteni barnaszenet biomasszával keverve a néhány ezer lelkes települések 1-4 megawatt teljesítményű fűtőműveiben lehetne felhasználni a közintézmények fűtésére, a jelenleginél kedvezőbb áron. A hátrányos helyzetű térségben még komoly munkahelyteremtő képességgel is rendelkezne az ilyen beruházás: egy bánya közvetlenül és közvetetten akár 2500-3500 embernek is munkát adhatna.

A mecseki Máza-Váralja térségében fellelhető feketeszénkészlet csak mélyműveléssel hozható felszínre, erre középtávon van reális esély. A Calamites Kft. tervezi egy, az itteni szénre alapozott erőmű-bánya kombináció létesítését. De az itteni kinccsel a kormány is stratégiai tartalékként számol, s készülnek tervek energetikai és vegyipari hasznosítására az úgynevezett tiszta szén technológiára alapozva, leginkább a fellelhető feketeszén magas kéntartalma miatt, melynek környezeti kibocsátást a hatályos reguláció szerint meg kell akadályozni.

Zsákutcás fejlődés

Óvatosságra int azonban a nagy reményeket táplálókat Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője: megfelelő piac nélkül nem lehet életképes egy olyan nagy beruházás, mint a bányanyitás. Úgy véli, el kellene kerülni azt a zsákutcát, hogy pénzbeli állami támogatással ösztönözzék a mélyművelésű bányák nyitását a vállalkozást eltartó felvevőpiac nélkül. Az előkészítetlen szén piacának hiányát a saját bőrén tapasztalta a pécsi Calamites Kft., amely tavaly nyitott külszíni fejtésű bányát a baranyai Nagymányokon. A bánya novemberben le is állt, de tavasszal folytatódna kitermelés. Kalmár István ügyvezető szerint az előkészített, egyenletes minőségű feketeszénnek ugyanis lesz piaca az erőművekben, cementgyárakban és biomasszával együtt brikettálva a lakosság körében, az ugyanis fűtőértéken számolva feleannyiba sem kerül, mint a vezetékes gáz.

Tehát a magyar szénnek van jövője, ám ahhoz még hosszú tanulópályát kell bejárnunk, hogy a gazdaságossági és környezetvédelmi problémákat megoldva továbbléphessen Magyarország az energetikai önállósodás felé - írta tavalyi elemzésében a Méltányosság.