Kereskedőházi feladat
A kereskedőházak a média, a kiadók érdekeit képviselik a piacon. Mivel csomagban értékesítik a reklámfelületeket és -időt, jó alkupozíciójuk van a hirdetők felé. Azzal pedig, hogy többféle csatornát, rádióadót, újságot, magazint, illetve portálokat képviselnek, több millió nézőt vagy hallgatót tudnak felmutatni. Így elérik, hogy a hirdetők éves reklámbüdzséjük jelentős részét az általuk képviselt médiában helyezzék el. Kereskedőházak nélkül a sajtó kiszolgáltatottabb lenne, hiszen egyenként kellene alkudozniuk a cégekkel.
Követve a fideszes logikát: ahol tiltanak, ott előre kiszemelt vesztesek vannak. A törvény a legtöbb kellemetlenséget nem meglepő módon az RTL-csoportnak okozná: a tévétársaság 1998 óta birtokolja az R-Time nevű sales house-t, amely a médiacég nyolc csatornáját értékesíti csomagban jobb bevételt garantálva minden adója számára. A kereskedőház az RTL-csoport zászlóshajója, tavaly 7 milliárdos forgalom mellett 608 milliós nyereséget ért el. Az R-Time cégcsoporton belüli jelentőségét mutatja, hogy az új vezérigazgató, Vidus Gabriella is ennek éléről került a tévé vezérigazgatói székébe, miután tavaly menesztették Dirk Gerkenst, aki azóta a TV2-höz igazolt.
|
| Fotó: Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Az utóbbi években további tíz, nem az RTL tulajdonában álló csatorna bízta meg reklámidejének értékesítésével az R-Time-ot, többek között a hirdetők számára kiemelten fontos fiatalok körében népszerű Comedy Central.
Érdekes cáfolat
"Reklámfelületeket értékesítő kereskedőházakról szóló törvényjavaslatot sem a közigazgatási államtitkári értekezlet, sem a kormány nem készített elő és nem tárgyalt. Így a Népszabadságban megjelent hír alaptalan" - adott ki rövid közleményt cikkünk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A cáfolat két furcsaságot is tartalmaz. Egyrészt pontosan nevén nevezi a törvénytervezet, ami állítólag nem létezik. Másrészt cikkünkben azt állítottuk, hogy a javaslaton a kormánypárt és nem a kormány szakértői dolgoztak.
Állítólag pont az R-Time működése lesz a jogszabály hivatkozási alapja. A tervezet készítői szerint ugyanis az RTL-es kereskedőház működése „torzítja a piacot", hiszen a nála lévő 18 csatornájával többmilliós nézőszámot tud szállítani a hirdetőknek, de ezzel saját adóit is jobb áron tudja értékesíteni. Egyébként versenytársait már régóta zavarja az R-Time sikeres üzletpolitikája. Mint elsőként megírtuk, a Gazdasági Versenyhivatal pont abban az időszakban kezdte vizsgálni a céget, amikor a TV2 Andrew G. Vajna kormánybiztos tulajdonába került. Vidus idén januárban azt állította egy interjújában, hogy a TV2 áll a GVH vizsgálata mögött. (Cikkünk megjelenése után a GVH jelezte lapunknak, hogy már jóval azelőtt - júniusban - elindították az RTL üzletpolitikáját érintő versenyfelügyeleti eljárást, hogy Vajna októberben beadta volna a versenyhivatalhoz a TV2 megvásárlására vonatkozó kérvényét. Ezt a GVH-eljárásról szóló cikkünkben egyébként mi is jeleztük.)
Újabb beavatkozás a piaci folyamatokba – mondja a közgazdász
„Az átláthatóan működő, a részvényeseknek elszámolással tartozó médiavállalatok nem tehetik meg, hogy strómanokra bízzák a cégüket. Tehát őket hátrányosan érintheti a javaslat, a mutyizók viszont jól járnak” – értékelte a tervezetet kérdésünkre Urbán Ágnes médiaközgazdász. Szerinte az összes olyan lépés, amely gyengíti a hazai online médiát, végső soron a Facebookot és a Google-t erősíti, amelyek már így is elviszik az online reklámköltés felét.
A közgazdász azt mondta, a 2008-as válság óta egyébként is meggyengültek a hazai médiavállalkozások, ezt súlyosbítja 2010 óta a kiszámíthatatlan szabályozási környezet és a 2014-ben bevezetett reklámadó. A sales house-okról szóló törvény újabb durva beavatkozás lenne a piaci folyamatokba.
Nem meglepő, hogy a tervezet nyertese bizonyára az R-Time vetélytársa, az Atmedia nevű sales house lenne, amely tavaly vette át a TV2-csoport és a közmédia reklámidejének értékesítését. Ráadásul formálisan nem kötődik a TV2-höz: egy Hollandiában bejegyzett cég tulajdonában áll, tehát az új törvény nem érintené.
Úgy tudjuk, a tervezet nemcsak a tévés piacra, hanem a teljes médiaszektorra vonatkozna. Így meggyomrozná Simicska Lajost is. Tudniillik a kormányfővel szembefordult egykori pártpénztárnok milliárdos osztalékot termelő Class FM-jének reklámidejét szintén egy „családon belüli" sales house, a SonitusMedia értékesíti. A társaságnak a Megapolis Zrt. a tulajdonosa, amely közvetve érdekelt a Class FM-ben, így a törvény tiltólistára tenné.
A tervezet érintené a két legnagyobb független magyar médiacéget is. Így az Index kiadóját, amely közvetve érdekelt a CEMP Sales House-ban, illetve a Nők Lapját és számos más népszerű magazint, valamint a 24.hu portált működtető Centrál Médiacsoportot is.
Ugyanakkor a Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe került Origo megússza, mert a portál nem működtet cégjogilag is önálló kereskedőházat.
A tervezet szövegére információnk szerint már rábólintott a kommunikációért is felelős miniszter, Rogán Antal és a miniszterelnök tanácsadója, Habony Árpád is. Utóbbi elkezdte építeni saját médiabirodalmát, és köztudomásúan baráti viszonyt ápol Andy Vajnával, illetve kapcsolatban áll a TV2 új vezérével. Gerkens pedig jól ismeri a RTL üzletpolitikáját, hiszen ő alapozta meg azt, így forrásaink szerint azt is tudja, mik a gyenge pontjai.
A javaslatot azért nem terjesztették be még a parlament elé, mert
mérlegelik, milyen reakciót váltana ki az RTL német tulajdonosából.
A Bertelsmann óriási befolyással bír Európában, legutóbb meghátrálásra is kényszerítette a kormányt, amely végül átalakította a reklámadó RTL-t durván megvágó sávozását. Ám ha Orbán Viktor úgy látja, hogy megnyerhető a médiaháború újabb csatája, forrásaink szerint azonnal benyújtják a tervezetet.
Amely nem csak azon médiavállalkozásoknak okoz közvetlen károkat, amelyek jelenleg saját értékesítővel rendelkeznek. Ha ugyanis a cégek nem működtethetnek kereskedőházakat, kénytelenek lesznek tőlük független értékesítőkhöz és ügynökségekhez fordulni, amelyek nyilvánvalóan nem azonos hőfokon érvényesítik majd a kiadók érdekeit.
