Ilyen jogállamot építene Bajnai és az E14
„A jogállam helyreállítása csak jogállami eszközökkel lehetséges. Semmilyen politikai cél nem legitimálhatja a jogi eljárásrend áthágását, mivel ez olyan precedenst teremtene, ami még inkább rombolná az alkotmányos demokrácia szerkezetét, egyben megalapozná a négy, nyolc vagy tizenkét évvel későbbi újabb és újabb erőszakos alkotmányozást. Éppen ezért a közjogi korrekcióra csak kétharmados parlamenti többséggel kerülhet sor” – többek között ez olvasható az Együtt 2014 választói mozgalom közjogi csomagjában, amelyet a szervezet az MSZP által meghirdetett ellenzéki tanácskozás asztalára (is) letesz.
Mint ismert, a szocialisták a demokratikus ellenzéki oldal képviselőit több szakpolitikai kérdésben is egyeztetésre hívták, az első tanácskozás szerda délután kezdődik a Pallas Páholyban; a téma a jogállamiság helyreállítása.
Az E14 a témában egy hétoldalas dokumentumot állított össze, ezt a mai napon – szimbolikusan, a tavalyi tömegtüntetés helyszínén – az Operaház előtt mutatták be a nyilvánosságnak. Az anyagban többek között az szerepel, hogy a 2010-ben hatalomra került kormánypártok „működésük kezdetétől szisztematikusan rombolták az alkotmányos demokráciát”, a hatalomgyakorlást ellenőrző, független intézmények élére – akár a hivatalban levő tisztségviselők elmozdításával is – „pártkatonákat neveztek ki vagy választottak meg, az Alkotmány sorozatos ad hoc módosításaival évszázados jogállami elveken léptek túl, korlátozták a nekik ellentmondó Alkotmánybíróság hatásköreit, megkísérelték hatósági felügyelet alá vonni a médiát”.
Az E14 hozzáteszi, hogy ezt a folyamatot tetőzte be a konszenzus nélkül elfogadott új Alaptörvény a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvényekkel együtt, amellyel „együttesen béklyóba kívánták zárni a következő, demokratikusan megválasztandó kormányok kezét, visszametszették az alapvető jogok védelmét, lehetővé tették az Alkotmánybíróság pártkatonákkal feltöltését, kísérletet tettek az igazságszolgáltatási rendszer lerohanására, valamint saját világnézetüket próbálták ráerőszakolni az ország egészére”. Úgy vélik, mindehhez a hatalom olyan viselkedése társul, amely „minden korlátot, minden ellensúlyt, minden párbeszédet le kíván rázni magáról: a hatalomgyakorlás mércéjévé kizárólag saját (olykor naponta változó) akaratát teszi meg”.
A normarendszer lerombolása és az akaratos hatalomgyakorlás együttesen oda vezetett, hogy az elmúlt harmadfél év alatt végzetesen meggyengült Magyarországon a jogállam és az alkotmányos demokrácia – állapítják meg.
Az E14 ezért a következő kormányzat egyik első lépéseként a jogállam helyreállítását nevezi meg. Ezt nem a leendő kormányváltás céljaként, hanem minimumfeladataként jelölik meg. „A jelenlegi demokratikus ellenzéki erőknek ezért már a választások előtt egyértelművé kell tenniük, milyen közjogi változtatásokra kérik a polgárok felhatalmazását, majd azok végrehajtása után haladéktalanul hozzá kell kezdeniük a kormányzáshoz” – fogalmaznak a dokumentumban.
Hangsúlyozzák, hogy a jogállam helyreállítása csak megkezdődik az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosításával, de annak sikeréhez az is szükséges, hogy a leendő kormányzat ne megkerülni és kijátszani próbálja az újjáalkotott alkotmányos kereteket, hanem saját hatalmának korlátozottságát folyamatosan tiszteletben tartsa. „Meg kell tudnunk haladni a rendszerváltás utáni negyed század közállapotainak morális minőségét ahhoz, hogy büszke és sikeres Magyarországot építhessünk” – teszik hozzá.
Az E14 alapvetése szerint az új alkotmány elfogadásához a formális legitimáció nem lesz elegendő, mert ha az egyik politikai oldal kirekesztő jellegű alkotmányozása 2011-ben is elfogadhatatlan volt, akkor a másik politikai oldal sem alkothat egyedül új alaptörvényt – még akkor sem, ha kétharmados többséghez jut az Országgyűlésben. „Tartós, mindenki által tisztelt alkotmánya csak akkor lesz Magyarországnak, ha annak megalkotásában a politikai erőtér minden érdemi, jelentős támogatással bíró szereplője a civil társadalom széleskörű bevonása mellett részt vesz. Ha ennek politikai feltételei nem adottak, akkor be kell érni a hatályos Alaptörvény olyan módosításával, amely a jogállam és az alkotmányos demokrácia szempontjából elfogadhatatlan rendelkezések módosítását tartalmazza csupán” – fogalmaznak a dokumentumban.
Az E14 a jogállam helyreállításának és megújításának alapvető lépéseként először az alapvető jogok védelmi szintjének megújítását jelölte meg. Ebben például kivételt nem tűrő alkotmányi szabályként rögzítenék a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, megszüntetnék a sajtó felett tartalmi hatósági kontrollt gyakorló Médiatanácsot, visszaállítanák az egyházi státusz bíróság általi minősítését, de újraírnák a most megváltoztatott választási rendszert is. „A választójog gyakorlásának indokolhatatlan korlátait le kell bontani, és olyan választási rendszert kell alkotni, amely a kormányozhatóság szempontjai mellett a társadalmi akarat minél pontosabb megjelenítését lehetővé teszi” – írják.
Az E14 emellett többek között ismét teljessé tenné az Alkotmánybíróság jogköreit, szerintük ugyanis nem elfogadható, hogy költségvetési kérdésekben az alkotmányosság szempontjai ne érvényesüljenek. „A testület személyi összetételében – a jogállami elvek legteljesebb tiszteletben tartása mellett – olyan változásokat kell elérni, hogy levitézlett pártkatonák helyett autonóm, különböző világnézetű és jogfelfogású, tekintélyes emberek ítéljék meg a jogszabályok alkotmányosságát” – írják a dokumentumban.
Visszametszenék az Országos Bírósági Hivatal elnökének „túlhatalmát”, visszaállítanák a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek biztosának hatásköreit. A kormányozhatóság megerősítése érdekében a kétharmados tárgyköröket jelentősen szűkíteni kívánják (ne lehessen bebetonozni például egy rossz adórendszert), a Költségvetési Tanács hatásköreit pedig úgy akarják átalakítani, hogy az ne vezethessen az Országgyűlés feloszlatására.
Az E14 megreformálná az önkormányzati rendszert is. „A települési önkormányzatok önállósága mindenképpen megőrzendő érték: minden településen lennie kell választott polgármesternek és képviselő-testületnek. Az önkormányzati feladatok ellátásában ugyanakkor a hatékony üzemméret kialakítása érdekében az önkormányzatok járási társulásainak kell főszerepet kapniuk. A most kialakított járásokat ezért a területükön működő önkormányzatok társulásának irányítása alá kell helyezni. Az állami intézményfenntartás a legtöbb közszolgáltatás esetében csak akkor indokolható, ha az adott járás önkormányzatai önhibájukon kívül nem képesek a megfelelő szintű szolgáltatások nyújtására” – olvasható a közzétett dokumentumban.
A részvételi demokrácia kiterjesztése kapcsán megjegyzik: még akkor is ki kell ezeket az eszközöket terjeszteni, ha „ennek veszélyei is lehetnek a stabil állami működésre nézve”. A bölcsek köve egyetlen politikus zsebében sincsen ott: még ha meg is van győződve arról, hogy egy-egy kérdésben a nép rossz döntést hoz, ezt demokrataként tudomásul kell vennie – olvasható az alapvetésben. Hozzáteszik: a részvételi demokrácia nem azonosítható az ügydöntő országos népszavazással. „A jogrendszer egészének kell biztosítania a polgárok folyamatos tájékoztatását, a jogszabályalkotásba való bevonását, a politikai napirend formálásának lehetőségét” – írja a mozgalom.
Ennek érdekében az E14 megalkotná a petíciós jog érvényesülését biztosító szabályokat. „A kormányzat a civil szervezetek felvetéseit megfelelő szinten köteles legyen meghallgatni és kérdéseikre érdemi válaszokat adni. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy tízezer választópolgár kezdeményezésére a Kormány érdemi konzultációt kezdjen egy-egy közpolitikai javaslatról” – javasolja a Bajnai Gordon-féle szövetség.
Erkölcsi-etikai követelményekről is szó esik a dolgozatban. Az E14 ezzel kapcsolatban többek között azt állapítja meg, hogy a jogállam formális kereteinek helyreállításán és megújításán túl a hatalomgyakorlás módjában, a politikai közösséget hosszú évek óta feszítő átláthatósági és morális kérdésekben is áttörést kell elérni egy kormányváltás után.
„A kampány- és pártfinanszírozás átalakítása úgy történjen meg, hogy a bevételi oldalon a korrupciómentes, de takarékos kampányoláshoz és működéshez elegendő forrás álljon rendelkezésre, amelyen belül az állami támogatás differenciált, a társadalmi beágyazottságot anyagilag is ösztönzi; valamint a szabályozás tartalmazza az átláthatóság garanciális elemeit és az ehhez rendelt szankciókat” – olvasható a szövegben, amely teljes kutathatóságot ígér az állambiztonsági iratok kapcsán, az állami szféra szerződéseinél pedig – a tényleges üzleti titok kivételével – teljes nyilvánosságot.
„Ugyancsak teljes nyilvánosságot javasolunk az állami vagyon hasznosítására benyújtott pályázatok és a közbeszerzési ajánlatok tekintetében úgy a döntési folyamat, mint (a döntést követően) a nyertes és a vesztes pályázatok/ajánlatok tekintetében egyaránt” – írják a dokumentumban.