A bírálat sportértékét valamelyest csökkenti, hogy megfogalmazója bevallottan nem olvasta a dokumentumot, csak a vezetői összefoglalót, igaz, ezzel olyan erős mezőny tagja, amelyben megtalálható Borkai Zsolt MOB-elnök, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János és Tarlós István főpolgármester is. Abban ugyanakkor igaza lehet az ügyvédként is ismert egykori sportvezetőnek, hogy a hatástanulmányokban gyakran az olvasható, amire a megrendelő igényt tart.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok 1996 óta nem rendezett nyári olimpiát (ez 28 évnyi várakozás a céldátumig, miközben Európa és Ázsia kettőt-kettőt ez idő alatt), hogy a NOB elnöke német, márpedig a jelentkezők között Hamburg is ott van, csakúgy, mint Párizs, amely épp száz évvel korábban volt házigazda.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke azt mondta:
a jelenlegi helyzetben Magyarországnak nem szabad olimpiát rendeznie,
mert hiányzik a társadalmi és politikai béke, az előnyökről és a kockázatokról folyó nyilvános párbeszéd, egy olyan fejlesztési program, amelyet az ország zöme elfogad. A régió többi országa lehagyott minket – mégsem akarnak olimpiát rendezni –, nincsenek beruházások, rossz a nemzetközi megítélésünk, 2020 után pedig aligha számíthatunk számottevő uniós forrásokra, rendbe kéne tenni az oktatást, az egészségügyet, modernizálni az államot – sorolta. Azt ugyanakkor nehéz volt eldönteni, komolyan mondja-e, hogy a PricewaterhouseCoopers mellett hazai szakértőktől is érdemes lenne hatástanulmányt rendelni, minthogy szavai szerint erre a GKI akár a Századvéggel közösen is vállalkozna.
Beleznay Éva volt budapesti főépítész – aki érezhetően azon kevesek közé tartozik, akik megismerkedtek a hatástanulmánnyal – arról beszélt: az olimpia a város átalakulásának katalizátora lehet. Megemlítette azonban, hogy a városi olimpiák mindig drágábbak, mint azok, amelyeket egyetlen helyszínen, azaz a város egy részén rendeznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmány több ponton ellentétes Budapest területfejlesztési stratégiájával (amely például Galvani- helyett Albertfalvai-híddal számol), és arra is, hogy a tervezett médiafaluk némelyike nem igazán felel meg lakóterületnek, miközben például a leendő atlétikai stadion helyszíne más fejlesztésekre is hasznosítható lenne. Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen budapesti bérlakás-koncepció, és minél több olimpiai szálláshelyet a városon belül alakítsanak ki.
Nem kell lemondani a rendezés szándékáról, de előbb olyan Magyarországot kell építeni, ahol lehet sikeres olimpiát rendezni. Ez a jelenlegi kormánnyal nem lehetséges
– jelentette ki Tóbiás József, az MSZP elnöke. Szerinte az olimpiai pályázat sikerének politikai, társadalmi és gazdasági feltételei is vannak, és ahol ezek nem teljesülnek egyszerre, ott mindig keserű a játékok utóélete. Azt is megjegyezte, az egészségügy nem várhat arra, hogy az olimpia remélt bevételéből fejlesszék, míg a menekültekre utalva azt mondta: az ország jelenleg napi négyezer embert sem tud megfelelően ellátni. Tóbiás szerint arra is érdemes odafigyelni, hogy gazdaságilag erős városok sora vonta vissza pályázatát az utóbbi években.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP frakciója – több politikus támogató nyilatkozata ellenére – miért szavazott nemmel az olimpiai pályázatra, Mesterházy Attila adott választ. Azt mondta, bár a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökeként azok közé tartozott, akik a rendezés mellett érveltek, végül az aggályok kerekedtek felül a képviselőcsoportban. Ezeket a volt pártelnök 13 plusz 1 pontban ismertette. Ide sorolta a többi között a költségek elszállásának veszélyét, a pályázat Budapest-központúságát, a korrupciót, az ország gyenge lobbierejét, a versenytársak figyelmen kívül hagyását, a meglévő sportinfrastruktúra túlértékelését, az utóhasznosítás kockázatait és a biztonsági kiadások hiányát.
Mesterházy szerint bár a kormány ezúttal tett kísérletet arra, hogy politikai konszenzust alakítson ki, hamar letett szándékáról, és a gyors parlamenti döntéshozatallal
pártpolitikai üggyé tette az olimpiát.
És noha hisz abban, hogy a támogatók komolyan gondolják a pályázatot, szerinte az sem derült még ki, hogy nem egy paravánprojektről van-e szó, amelynek lényege, hogy egy látszólag nemzeti ügy mögé rejtve talicskázzák ki a közpénzt a kormánypárti érdekkörnek.
A konferenciára Borkai Zsolt MOB-elnököt is meghívták, de más programja volt. Megjelent viszont Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormánybiztosa. Ez azonban inkább gesztusként értékelhető, mivel szót nem kért.
