galéria megtekintése

Igény szerint magyarázható az egészségügyi költségvetés

3 komment


Danó Anna

Meglepetések sorozatát ígéri a költségvetés az egészségügy számára, bár határozott többlet is kimutatható belőle, sok tételéből a későbbiekben következhet ez is, következhet az is.

A jövő évi büdzsé szerkezete nehezen összehasonlítható az ideivel, így a számok értelmezésétől függően sokféle következtetés levonható az egyes részterületek leendő pozíciójára. Az csak tovább növeli a zavart, hogy önálló költséghelyként még mindig benne vannak azok az intézmények, amelyekkel kapcsolatban Lázár János kormányinfóin már többször is elhangzott, hogy a jövő év elejére a kormány meg kívánja szüntetni őket.

A parlamentnek benyújtott költségvetés szöveges része 167 milliárdos többletet ígér jövőre az egészségügynek. Ha ezt az összegként megpróbáljuk az egyes feladatoknál konkrét összegként is fellelni, már nehezebb a feladat. Sinkó Eszter közgazdászt, egészségügyi rendszerelemzőt hívtuk segítségül. Azt a szakember is megállapította, hogy az a 80-85 milliárd forint, amelyet mint a lehetséges béremelés forrását emlegette Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, nincs benne az egészségbiztosítóhoz, illetve a humán tárcához köthető fejezetekben. De még meglehet, mert a miniszterelnökség fejezetében szerepel mintegy 203 milliárd forint, amelyből elvileg az egészségügyben ígért bérekre is juthat valamennyi.

Tény: az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata közelítőleg 2059 milliárd forint, szemben az idei 1963 milliárd forinttal. (A két összeg különbsége 86 milliárd.)

 

Az egészségbiztosító gyógyításra költhető keretének többlete 71,6 milliárd forint, ez körülbelül az ideinél 5,2 százalékkal több pénzt jelent, ám a növekedésben már benne van az a 17 milliárd forint, amit a gyógyszerkasszából csoportosítanak át – vélhetően a gyártók befizetéseiből. Azaz az állami szerepvállalás az egészségügy gyógyítási fejezetének finanszírozásából máris ennyivel kevesebb. Sinkó Eszter szerint, ha elfogadjuk, hogy az infláció jövő évre nem éri el az egy százalékot, akkor az ellátásokra költhető pénz reálértékben növekszik. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel megakadályozható-e a kórházak eladósodása, Sinkó Eszter azt válaszolta: csak ha a kormányzat elszánja magát, és emel az átlagos esetekért fizetett kórházi alapdíjon. Ez az összeg most 150 ezer forint, amit minimálisan 20 százalékkal kellene növelni. „A lépésre készül a kormány – erre több nyilatkozatban is utaltak –, hiszen rég szó van arról, hogy a 2012-2013-as béremelésre fordított pénzt, amit eddig külön címkézve kaptak a kórházak, beépítik az alapdíjba. Erre meg is van a forrás, hiszen ezt eddig is kifizették az intézményeknek. Már csak 36 milliárdot kell találni a 20 százalékos emeléshez tartozó összeghez” – mondta lapunknak a szakember.

A háziorvosok jövőre nem kapják meg az újabb már megígért tízmilliárdos többletet, ugyan az ő kasszájuk összege az idei 107 milliárdról 117,4 milliárdra növekszik, de a valóságban idén 113 milliárdba kerül ez a szolgáltatás, így jövőre 4,5 milliárd többletet lehet elosztani.

Gyógyszertámogatásra 8 milliárddal jut több pénz, mint amennyit e célra 2016-ban költenek. A gyártók örömét ronthatja, hogy a 8 milliárdos többlet mellett az ő visszatérítési kötelezettségük is éppen ennyivel nő. Azaz a jövő évre tervezett 313 milliárdos gyógyszertámogatásnak immár ötödét, 66 milliárdot a gyártók állnak.

Gyógyászati segédeszközre az idén tervezettnél 4,8 milliárddal többet, összesen 60 milliárdot szán a tervezet, ám ez csak egymilliárddal több, mint amennyit 2015-ben (akkor 59 milliárd volt) e célra elköltött a biztosító.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.