galéria megtekintése

Igényt mond a Klik szegregáció helyett

9 komment


Ónody-Molnár Dóra

A társadalmi igény ellen nem léphetünk föl, ez nem is feladatunk – nyilatkozta lapunknak Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, aki szerint a törvénytelenül működő iskola is érték, kiváltképp, ha van igény az újraindítására.

Sokszor elhangzott a kormányzati kommunikációban, hogy készül, készült szegregációs térkép. A Klik fenntartóként tehát tudja, hol vannak olyan iskolák, amelyek fájdalom nélkül bezárhatók, el lehetne indítani a deszegregációt. Hány ilyen iskola van?

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

– Fenntartóként rendelkezünk adatokkal, de inkább nem mondanék konkrét számot. A kérdés során számos ismertetőjegyet kell megvizsgálni. Többek között figyelembe kell vennünk, hány hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk van. Azzal, hogy az állam átvette a fenntartói felelősséget, már nagyobb rálátásunk van a teljes képre.

 

– 2010 előtt is volt adatgyűjtés, készült szegregációs térkép is.

– Szegregációs térkép nem készült, jelenleg folyamatban van a kidolgozása, de a helyzet gyorsan változik. Elég, ha valamelyik iskolában, településen olyan a beiratkozási intenzitás, mint például Jászladányban volt a korábbi években. Régebben itt az önkormányzatnak komoly problémái voltak a szegregációval, ma viszont a településen már két intézmény működik, és áttanítások is vannak. Mindig föl kell tenni azt a kérdést: hol és hogyan tud segíteni a fenntartó? Az iskolabezárás nagyon szélsőséges megoldás.

– Egy cigányiskola felmenő rendszerű, hosszadalmas előkészítéssel történő bezárása szélsőséges?

– Ezt a kérdést nem lehet ilyen egyszerűen és leegyszerűsítően megválaszolni, sokszor ugyanis a szakértők sem értenek egyet abban, hogy mi lenne a jó megoldás egy-egy konkrét eset kapcsán. Fontos kérdés az is, milyen színvonalú az oktatás egy olyan iskolában, ahol magas a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya.

– Kaposváron például Legfelsőbb Bírósági döntés van, hogy be kell zárni a szegregáló iskolát.

– Nem, arra vonatkozóan nem született döntés, hogy be kell zárni az iskolát, csak a szegregációt kell megszüntetni. Mindemellett komoly lakossági igény van az iskolára. Mi megpróbálunk olyan eszközöket elővenni, amik működhetnek. Van például olyan önkormányzat, amelyik felajánlja a tanulók utaztatását más körzetből, ezt a lehetőséget mi is vizsgáljuk, ha csak ez az oka annak, hogy a tanulók nem tudnak egy másik iskolába járni. A körzethatár-módosítás sem kizárt, de az már nem a Klik, hanem a kormányhivatalok hatásköre. Külön-külön kell megvizsgálni a lehetőségeket és az eszközöket.

– Kaposváron LB-döntés van, amit végre kellene hajtania a Kliknek. Van is szakértői javaslat, hogy ezt hogyan lehetne viszonylag konfliktusmentesen megoldani.

– Így van.

– A Klik szerint a számos sikeres deszegregációs programban részt vevő szakértő javaslata nem hajtható végre. Miért?

– Ennek a programnak az átdolgozásáról, végrehajthatóságáról jelenleg is folynak az egyeztetések. Szeretném aláhúzni, hogy mi intézményfenntartók vagyunk, ezért a szegregációs ügyekben én elsősorban logisztikai oldalról tudom megközelíteni a kérdést. Nekünk biztosítanunk kell az intézményi feltételeket, azokat a felvételi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy beiratkozzanak a gyerekek. Megtehetnénk, hogy bezárjuk az iskolát felmenő rendszerben, és nem veszünk fel több tanulót. De nem ez az egyetlen megoldás, sőt, tudjuk, ez komoly feszültségekkel járna. A Klik mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a gyerekek felvételét a környező iskolákba. A társadalmi igény ellen nem léphetünk föl, ez nem is feladatunk.

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

– De van olyan társadalmi igény is, hogy a szegény gyerekek jó minőségű oktatást kapjanak.

– Fenntartóként valóban annak a lehetőségét próbáljuk megteremteni, hogy a gyermekek jó minőségű oktatást kapjanak. Amikor az önkormányzatoktól átkerültek az iskolák állami fenntartásba, az eltérő helyzetből adódóan nagy különbségek voltak az intézmények közt. Az volt a kormány célja az állami fenntartással, hogy ezt a helyzetet kezelje. Ez hosszú idő, de jó cél. A fenntartónak az a feladata, hogy megteremtse ennek feltételeit.

– Ebbe miként fér bele, hogy a Klik visszafordít már elindult deszegregációs folyamatokat? Piliscsabán az akkori iskolafenntartó önkormányzat konszenzust hozott össze a környék többi fenntartójával, hogy felmenő rendszerben bezárja a cigányiskoláját, és az oda jelentkező diákokat felveszik. Aztán jött a Klik, és szeptemberben új osztály indul a cigányiskolában, pedig alig jelentkeztek, s összevont osztályokkal működik az alsó tagozat. Miért?

– Volt rá igény, hogy újrainduljon. Minden intézményünk értékes.

– A szegregációra mindig van igény.

– Nem a szegregációra volt igény. A Klik a nemzetiségi önkormányzat javaslatára bővítette az intézmény szolgáltatását, amely hiánypótló a körzetben. Nem hiszek az intézménybezárásban, mint egyedüli lehetőségben. Abban hiszek, hogy ha valahol a működés nem jó, akkor azon javítani kell.

– Ez törvénytelen helyzet. Miként lesz ebből törvényesen működő, integrált iskola?

– Úgy, ha hátrányos helyzetű gyerekek nevelését vállalja fel az iskola, vagy olyan szakmai programot indít, amelyre a környéken igény van, és más iskolában nincs ilyen.

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

– Akkor ez a szegény gyerekek gyűjtőiskolája lesz?

– Nem nevezném gyűjtőiskolának, a mi feladatunk az igények alapján az optimális lehetőségek megteremtése. Nem a szegregációt szeretnénk konzerválni.

– Mintha kínlódva keresnék az indokot, amivel ki lehetne bújni a deszegregáció alól.

– Én abban hiszek, hogy értéket hoztunk létre. Lehet, hogy ezt az értéket a legegyszerűbb lett volna felszámolni, de mi nem ezt tettük.

– Talán inkább az a legnehezebb.

– Miért gondolja ezt?

– Mert sok konfliktussal jár, sok előkészítést és erőfeszítést igényel.

– Egyszerűbb lenne a bezárás, ehhez számos indokot fel is lehet sorolni. Van szegregációs indok, vagy például az, hogy így gazdaságosabb lesz a működés... Olyan ez, mint a fogászat, a legegyszerűbb megoldás a fájó fogat kihúzni. Van elég hely a köznevelésben lévő gyerekek számára. El tudnánk helyezni könnyedén a bezárandó iskolák tanulóit, ezért a bezárás számtanilag nem okozna problémát. Én mégsem ebben hiszek. Azt is tudjuk, mi történik, ha bezárunk egy intézményt.

– Láttunk már jó példát rá.

– Van jó és rossz példa.

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

– Hódmezővásárhelyen nem tekintették értéknek a rossz iskolát, és bezárták.

– Nem azt mondom, hogy ez ördögtől való, csak azt, hogy nem a bezárás az egyetlen megoldás. Ezért mondtam, hogy minden egyes esetet meg kell vizsgálni. Nincs általános szabály.

– Piliscsabán, amikor a roma gyerekek szerettek volna a szegregált iskolából átjelentkezni a környék klikes iskoláiba, az igazgatók indoklás nélkül utasították el őket. A szülők fellebbeztek és a Klik helyi tankerületi vezetője elutasította őket. Az ügy bíróság elé került, ahol hatályon kívül helyezték a tankerület döntését, új eljárás van folyamatban.

– A tankerület a döntést alaposan előkészítette. Most is azt mondom, minden eset más. Hét kisgyerekről van szó, az ügyüket a bíróság is egyenként vizsgálta. Nem szeretnék a döntés elébe menni, mivel új eljárás van folyamatban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.