Május végéig csaknem hétezerrel kevesebben vesztették életüket, mint egy évvel korábban. A születések számának visszaesése kisebb mértékű volt, mint a halálozásoké, ezért a természetes fogyás 27 százalékkal kisebb a tavaly ilyenkor mértnél.

Az adatból messze ható következtetéseket nem lehet levonni, emlékezetes, hogy tavaly az okozott kisebb riadalmat, amikor a szokásosnál jóval többen haltak meg az év első hónapjaiban. Egyértelmű magyarázatot nem sikerült találni, a KSH kiadványainak készítői az akkor tetőző influenzajárvánnyal, a júliusi kiugró értéket pedig a hőhullámmal hozták összefüggésbe. Ám ezt az állítást más szakértők vitatták, mondván: a kórházak nem regisztráltak több beteget a szokásosnál, ahogy feltűnően sok szövődményes esetet sem.

A most nyilvánosságra hozott számokról Kincses Gyula egykori államtitkár azt gondolja: a kevesebb halálozásra az úgynevezett szilvafaeffektus a magyarázat. Ha jön a vihar, a naponta átlagosan lepotyogó tíz gyümölcs helyett az erősebb széllökésekkel akár 15-20 is leeshet, a következő napokon viszont csak öt kerül a földre, mert a vihar alatt azok is lepotyogtak, amik csak a következő napokban értek volna be. A tavalyi év hasonló időszakának riasztó halálozási adatai tehát most egyenlítődnek ki. Az idei kedvezőbb adatokból így semmiképpen sem vonható le olyan következtetés, hogy javult volna az általános egészségi állapot vagy az orvosi ellátás színvonala, és ezért maradtak többen életben.

Hogy Magyarország továbbra is bajban van a népesség fogyása ­miatt, arról szintén a statisztikai hivatal adatsora árulkodik. A kiadványban a statisztikusok azt jósolják, hogy 2080-ra már csak 8,7 millióan leszünk.

Az Európai Unió tizenhat növekvő népességű országában a többletet a természetes szaporodás, illetve a be- és elvándorlás együttesen alakítja. Ahol nem csökken a népesség, ez javarészt a bevándorlásnak köszönhető, így például Németországban és Olaszországban. Népességcsökkenést tizenkét országban mértek, ezek háromnegyede újonnan csatlakozott kelet-közép-európai ország.