Nem harapnak a fiatal orvosok a kormányzati csalira
Idén 827-en pályáztak a rezidens ösztöndíjra, ők valamennyien megkapták a támogatást. A programra egymilliárd forintot költ a kormány. Ám hiába engedtek be mindenkit a programba, aki csak jelentkezett, a tavaly végzett diplomásoknak több mint a fele ennyi pénzért sem vállalta a pluszpénzzel járó megkötést.
Akadnak olyan körzetek, ahol évtizedek óta nincs gyermekszakorvos. A rezidensi ösztöndíj nem hozott érdemi javulást Bruzák Noémi / MTI |
A programon belül négyféle ösztöndíjra pályázhattak az orvosi egyetemeken diplomát szerzők.
A szakorvosjelöltek a Markusovszky-ösztöndíjra, míg a kórházi-klinikai területen dolgozó szakgyógyszerészjelöltek a Than Károlyról elnevezett támogatásra jelentkezhettek. E két pályázat keretében nettó 100-100 ezer forint többletet kapnak az államtól, ha vállalják, hogy az ösztöndíj folyósításának megfelelő ideig Magyarországon gyógyítanak.
Duplaennyi támogatás szerezhető két másik ösztöndíjprogram keretében. Az egyik (a Méhes Károlyról elnevezett) olyan fiatal gyermekgyógyász szakorvosjelölteknek biztosít havonta nettó 200 ezer forintot, akik azt vállalják, hogy oda mennek dolgozni, ahová az állam küldi őket. A cél, hogy az olykor évtizedek óta is üresen álló gyermekorvosi körzetekbe kerüljön végre megfelelő szakember. A legtöbb ilyen praxis Békésben, a Bodrogközben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, még a szobi kistérségben is akad olyan körzet, ahol sok éve hiányzik a gyermekorvos, de Budapesten is vannak üres helyek.
Eddig összesen tízen jelentkeztek erre a programra, ebből tavaly egy, idén két szakorvosjelölt kapott 200 ezer forintos támogatást.
A másik (Gábor Aurélról elnevezett) dupla százezer forintos ösztöndíjat azok kaphatják, akik sürgősségi szakorvosnak készülnek. Erre idén mindössze hatan, tavaly 16-an jelentkeztek. Magyarországon kritikusan kevés a sürgősségi szakorvosok száma. Az évente kiképzett és a külföldre távozó sürgősségi orvosok száma közel azonos.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a jogalkotónak el kellene gondolkodnia, hogy a frissen végzettek 60 százaléka miért nem jelentkezett rezidensnek a Markusovszky-ösztöndíjra. Hozzátette: a 29 év alattiak elvándorlása tavaly mintegy 15 százalékkal nőtt. „A mi olvasatunkban ez azt jelenti, amit évek óta mondogatunk, hogy a béremelésekkel mielőbb tovább kell lépni. Az ösztöndíjak önmagukban már nem jelentenek megoldást a problémára, még akkor se, ha egy-egy szakorvosjelöltnek sokat segítenek” – mondja.
Szerdán tárgyalnak az érdekvédők a béremelés folytatásának lehetőségeiről a tárcával. Mint azt korábban megírtuk: a kormányzat 2018-ig több lépcsőben, 170 ezer forinttal emelné az orvosok és átlagosan húsz százalékkal a szakdolgozók alapilletményét.
Pedig ezek azok a rezidensösztöndíjak, amivel a szakorvosokat maradásra próbálja ösztönözni a kormány, s amiről hetek óta zajlik a vita, hogy megfelelő eszköz-e, vagy csak a doktorok hergelésére jó. Lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt mondta: kétezer egészségügyi dolgozót kérdeztek meg a béremelésről, s ugyan szinte mindenki elmondta, hogy minden fillér jól jön, de az is kiderült a fölmérésből, hogy azért elégedetlenek a bérek tervezett emelésével, mert azok még mindig nem versenyképesek a külföldi jövedelmekkel. A tízszeres szorzó továbbra is erős motorja a kivándorlásnak.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István szerint sem lehet tovább lamentálni, haladéktalanul folytatni kell a béremelést. Hozzátette: a szakma már azt is nehezen tolerálta, hogy 2014-ben, a választás évében nem folytatódott a program, ha idén sem kapnak többet, azt már nem viselik el.