|
A felújított kastély kívülről. A helyiek elbeszélése szerint a miniszter is csak így látta
Földi D. Attila / Népszabadság |
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Lázár jogosan értetlenkedett a bezárt kapun, elvégre a felújított kastély megnyitását eredetileg 2012-re ígérték, majd a határidő 2014-re változott, s akkor sem lett belőle semmi. Holott nem kevés közpénzt áldoztak a felújításra. A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása elnevezésű projekt a Bajnai-kormány alatt, 2009-ben kapott állami támogatást, valamint európai uniós forrást a régió kiemelt turisztikai fejlesztéseként.
A beruházást a megyei önkormányzat fideszes vezetése is fontosnak tartotta: csaknem félmilliárd forint önerőt adott az összesen 2,2 milliárd forintos programhoz. A támogatási szerződés szerint belső átalakítást, homlokzat- és tetőszerkezet- felújítást, tetőhéjalást, kertépítészeti munkálatokat és térburkolást kellett végezni 2011 végéig, hogy 2012-re egy felújított, többfunkciós kastély álljon a látogatók rendelkezésére korhűen berendezett termekkel, állandó és időszaki kiállításokkal, valamint kulturális rendezvények, szabadtéri színházi és zenei programok lebonyolítására alkalmas kastélykerttel.
Ám ebből határidőre nem lett semmi, így kapuőrnek megtették Ica nénit, s a kastély bejáratára új táblát akasztottak: „A kiemelt projekt befejezési határideje 2014. június 30.”
A felújítás miatt az Illésné Áncsán Aranka által vezetett gyermekotthont elköltöztették a kastélyból, így a gondozottak jelenleg – Bertalan László vezetése alatt – modernebb, családiasabb épületekben élnek a faluban. A rossz nyelvek szerint az állami gondozottakat azért paterolták ki, hogy „a fideszes csókosok” szállodát vagy vadászkastélyt csinálhassanak az épületből, s habár e pletyka – eddig – nem igazolódott be, az érthetetlenül hosszúra nyúlt bezárás csak erősítette a gyanút. Az Andrássy grófok egykori otthona csak pár hete nyitotta meg kapuit, és a tiszadobiak szerint ez egyedül Lázár Jánosnak köszönhető: ha ő nem kezd intézkedni, a létesítmény talán még ma is zárva tart. A miérteket nem tudni. A kastély eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kezelésében volt, ahol „bizonyos engedélyekre” vártak.
– Miféle engedélyek azok, amiket nem sikerül beszerezni másfél év alatt? – kérdezte a parlamentben Tukacs István szabolcsi MSZP-s politikus Lázártól, aki azt válaszolta, hogy a főigazgatóságnak sem pénze, sem koncepciója nem volt a kastélyra, ezért maga kezdeményezte, hogy az épületet a Forster Gyula Központ üzemeltesse, s még az idén nyissa is meg, különben a központ vezetője az állásával játszik.
|
Lázár János az ismeretlenség homályában
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Forsterben olyannyira komolyan vették a miniszteri szót, hogy már kölcsönbútorokról is intézkedtek: mivel az Andrássyak időszakából mindössze három bútor maradt meg, a napokban az Iparművészeti Múzeumból szállítottak korabeli berendezési tárgyakat a látogatható termekbe. Habár az épületet kívül-belül fölújították, a kaputól a főbejáratig vezető úton a látogatóknak siralmas látványban van részük. A melléképületek továbbra is elhanyagoltak, omladoznak, nem beszélve az egykori szakiskoláról és a tornacsarnokról, amelyek magukra hagyva pusztulnak.
Ha már Tiszadobon jártunk, meg akartuk keresni Ica nénit, akit a faluban hősként emlegetnek. Sajnos nem találtuk otthon, de egy hozzátartozója szavaiból arra következtettünk: nem biztos, hogy hősiességről volt szó. Az asszony tényleg nem ismerte Lázár Jánost, ugyanis nem néz tévét: takarékoskodnia kell, így pár éve lemondta az előfizetést.
