A fenti történetet Fehérné Kajtár Hajnalka Bács-Kiskun megyei elnök mesélte el a hallgatóságnak azon a nyilvános fórumon, amelyet Mert veled is megtörténhet! címmel tartott Baján a PSZ. A nem titkolt cél az, hogy növeljék a taglétszámot. A köznevelési szférában a PSZ az egyetlen reprezentatív szakszervezet. Ennek kritériuma, hogy szervezettségük meghaladja az ágazatban foglalkoztatottak 10 százalékát. Ameddig ez így marad, az ágazatot érintő kérdésekben a kormánynak muszáj leülni velük tárgyalni.
De nem elég csupán reprezentatívnak lenni. Minden szakszervezet erejét a tagság adja. A tanárok a 2011-es pedagógusnapi tüntetésen felmutatott erővel érték el, hogy a kormány tárgyalni kezdjen velük. Egyszer kellett ezt megtenniük, utána a szakszervezet vezetői úgy tárgyalhattak, mint akik mögött szilárdan áll a támogatók tömege. Sikerült megállapodást kötni a kormánnyal arról, hogyan fogják az államilag finanszírozott létszámot kiszámítani. Nagy eredmény volt, hogy változatlanul heti 22 órával számolnak, és nem nőtt az átlagos csoportlétszám sem. Így maradhatott a korábbi pedagóguslétszám – noha például a megszorításokról szóló Széll Kálmán Terv 22 ezer pedagógus elbocsátásával számolt. Sikerült megegyezni a kollektív szerződésről is. Értelmezési viták vannak – de ez messze nem ugyanaz, mintha egyáltalán nem lenne kollektív szerződés.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: az elmúlt három évben csökkent a létszám, mert sokan nyugdíjba mentek. Ha tagjai maradtak is a szakszervezetnek, nem számítanak bele a reprezentativitási arányba. 2010-ben 250 egyházi fenntartású iskola működött az országban, jelenleg körülbelül ezer. Az egyházi iskolába átkerült pedagógusok ritkán tudták megtartani a szakszervezeti tagságukat, mert az egyházak ezt nem veszik jó néven. Tiltani nem tilthatják, az törvénytelen lenne, de nyomást tudnak gyakorolni az alkalmazottaikra, hogy kimaradjanak a szakszervezetből.
Ma a köznevelési ágazat legkiszolgáltatottabb munkavállalói az intézményvezetők. A munkáltatói jogaikat elvonták, más jogaik megmaradtak – de a kézi vezérléssel irányított szervezetben olyan a légkör, hogy nem mernek élni vele. Ezért az intézményeken belül gyakran nehéz az érdekeket képviselni. A járási tankerületek szintjén azonban már hatékony a PSZ – és ott nem annak kell eljárni, akinek a személyes érdekei sérülnek, hanem a speciális ismeretekkel rendelkező szakszervezetiseknek, és az általuk megbízott, hozzáértő jogászoknak. Gond, hogy a Klik országos szervezetén belül is tisztázatlanok a jogkörök az intézményvezetők, a járási és megyei tankerületek, valamint az országos központ között.
A Pedagógusok Szakszervezete vezetői már arra gondolnak, mi lesz október 12-e után. A kormánnyal kötött megállapodások nincsenek törvénybe foglalva. Azért tartanak tagtoborzó fórumokat, hogy a pedagógusok ismerjék meg a szakszervezet munkáját. A tanárok többsége ma nem ismeri a rá vonatkozó jogszabályokat, és nem látja át a köznevelés folyton változó rendszerét. Ha sérelem éri, vagy tehetetlenül eltűri vagy méregdrágán keres a piacon jogi segítséget – de nem a legjobbat találja, mert ez a rendszer speciális ismereteket és tapasztalatot kíván. A PSZ ingyen-jogsegélyszolgálatot és jogi képviseletet biztosít a tagjainak.
Félő, hogy szükség is lesz az erőgyűjtésre. A köznevelési törvény előkészítésekor készült egy hatástanulmány, amely arról szólt, 630 településen szüntetik meg a felső tagozatot, ami az akkori tervek szerint 2500 pedagógusállás megszűnésével járt volna. A közoktatás működtetésének nincs meg az összes költségvetési fedezete. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – bár ezt a kormányzat tagadja – Bokros-csomag nagyságrendű kiadáscsökkentést lebegtetett, amelynek egyik fő vesztese a köznevelési szféra lehet. Czunyiné Bertalan Judit, az új államtitkár minden megyei tankerületet meglátogatott, és a beszélgetésekből kiderült: elkötelezett híve az iskolabuszoknak.
