Kezdetben még jobbára a határ menti településekről kerültek ki az embercsempészek szállítói, sétáltatói, a nagy számú lebukás miatt azonban időnként ma már munkaerőhiány mutatkozik a magyar–szerb határvidéken, s bár előbb-utóbb mindig akad, aki valamelyik bűnszervezet megbízásából, vagy csak úgy, a saját szakállára elvállal egy-két fuvart, a szállítók és a sétáltatók között az utóbbi időben megjelentek a román, a szerb és a szlovák közreműködők is.

Annak ellenére, hogy a sofőrök, a sétáltatók (akik a határon átvezető utat megmutatják a zöldhatáron érkezőknek) és a pihentetők (azaz a fővároson keresztül szállított, s ott pár napig elszállásolt migránsok ideiglenes szállásadói) a bűnszervezet hierarchiájában legalul helyezkednek el, még így is szép jövedelemre tehetnek szert. A Nemzeti Nyomozó Iroda illegális migráció elleni osztályának adatai szerint például Szegedtől Bécsig 200-300 euró, Budapesttől Bécsig 100-200 euró a fuvardíj személyenként. És vannak szállítók, akik két vagy akár három fuvart is lebonyolítanak naponta.

Egyre több közöttük a nő. A bűnszervezetek úgy vélik, egy női sofőrre kevésbé gyanakodnak a rendőrök, mint egy marcona férfira. Persze, ha négy arab férfival vagy egy családdal a kocsijukban autóznak Bécs felé, a hölgyek sem kerülhetik el a kínos kérdéseket.

Ahogy az embercsempészetben igen aktív taxisok sem. Lelepleződés esetén ők azzal védekeznek, hogy „honnan kellett volna tudniuk, hogy az utasaik illegális bevándorlók, nem kérhetik el az útlevelüket”. Általában az első alkalommal kénytelen-kelletlen még elfogadják a rendőrök ezt a védekezést, de ha később hasonló szituációban újra találkoznak velük, ez a védekezés már nem lesz elég, és ők is könnyen gyanúsítottakká válhatnak.

Egyes taxisok, miután felvették az emberárut és útnak indultak vele Bécs felé, a határ közelébe érve felhívják a rendőrséget, hogy „gyanús lett nekik az utasuk”. A rendőrök előállítják a migránsokat, a pénzüket azonban a taxis már nem adja fel. Bár eddig ebből még nem volt probléma, a rendőrség fontosnak tartotta figyelmeztetni az érintetteket, hogy vigyázzanak, mert ezt a gyakorlatot sem a migránsok, sem az őket szállító bűnszervezet nem fogja sokáig tolerálni.

Tavaly az illegális migráció elleni osztrák-magyar-szerb összefogás keretében öt közös műveletet hajtottak végre a szerb rendőrséggel. Ezekben 83 embercsempész ellen indult eljárás, közülük 51 ellen Szerbiában. A cél, hogy lehetőleg ott induljon eljárás az embercsempészek ellen, ahol tevékenykednek, mert ott találni ellenük elegendő bizonyítékot.

Az NNI hat jelentősebb bűnszervezetet azonosított eddig, amelyek a magyar–szerb határon keresztül folyamatosan szállítják az ázsiai, afrikai bevándorlókat. Belgrádból buszokkal, kamionokkal, bérelt kisbuszokkal és személygépkocsikkal hozzák le a határra a bevándorlókat. Közvetlenül a határ előtt kiteszik őket, megmutatják nekik, merre induljanak el Magyarország felé, hol fogják majd őket várni a túloldalon, aztán a sorsukra hagyják őket. Ha már átjutottak, vagy egyenesen Bécsbe indítják őket, vagy Budapestre, ahol pár napig drága pénzért szállodákban, motelekben vagy bérelt lakásokban pihentetik őket.